2008. november 27-én a SOTE  I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikánján mutatták be azt a könyvet, ami  Dr.Túry Ferenc  és  Pászthy Bea  szerkesztésében jelent meg. Az Evészavarok és testképzavarok  című kötetet, amelynek a szerzői a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai. A tárgyalt témakörben jelenleg kizárólag a fenti klinikán történik érdemi terápiás ellátás.

 

 2008. november 27-én a SOTE  I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikánján mutatták be azt a könyvet, ami  Dr.Túry Ferenc  és  Pászthy Bea  szerkesztésében jelent meg. Az Evészavarok és testképzavarok  című kötetet, amelynek a szerzői a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai. A tárgyalt témakörben jelenleg kizárólag a fenti klinikán történik érdemi terápiás ellátás.

Túry professzor elmondta,  az elmúlt időszakban a test, illetve a test alakja a társadalmi érdeklődés fókuszába került, így a fokozódó „kulturális nyomás" hatására,  a testhez és a testképhez kapcsolódó problémák is egyre gyakoriabbak. Sűrűn fordulnak elő az evészavarok, a népességben 20%-ra tehető az elhízottak aránya, különösen magas ez a 30-as éveikben járók körében.

Evészavarokat már az ókor orvosai is regisztráltak, de ezek csak az 1980-as években kerültek a figyelem középpontjába. Manapság egyre több híradás szól az evés változatos zavarairól, s az utóbbi években újabb és újabb evészavar-típusok váltak ismertté. Az emberi testtel, a tápláltsággal és az alakkal kapcsolatos aggodalmak megszaporodtak és ma már az étel minőségére is kiterjednek.

A testtel kapcsolatos „megszállottság" a 19.században erősödött fel, Szisszi királynő is darázsderekat fűzött magának, táplálkozási zavarokat produkált…1996-ban az Egyesült Államokban  690 ezer plasztikai sebészeti beavatkozást végeztek, amely számban a férfiak is erősen képviseltették magukat (pl. hajbeültetés). A 21.században már a vér kémiai összetételével kapcsolatos megszállottság is jelentkezik, mint amilyen a koleszterin szint állandó, kényszeres figyelése.

Újabb kihívást jelent mindez az egészségügyi ellátórendszer számára, nem pusztán az új típusú zavarok miatt, de az egyidejűleg jelentkező jelentős akceleráció miatt is, mivel a zavarok egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek.

A mind gyakoribb terápia-rezisztencia pedig arra sarkalja a szakembereket, hogy újabb és újabb terápiás eljárásokat dolgozzanak ki és honosítsanak meg.

Az 1980-as években került előtérbe az anorexia pszichoszomatikus megközelítése (addig inkább a belgyógyászat tárgyalta), és ekkor jelent meg a hazai irodalomban a bulimia nervosa.  A következő évtizedben megindultak a hazai kutatások,  elsősorban az előfordulások gyakoriságát és az érintettséget vizsgálták (epidemiológiai vizsgálatok), ezzel párhuzamosan megjelentek az első, a klinikai gyakorlat számára is fontos tudományos összefoglalók. Ezt követően 2000-ben jelent meg az első részletes monográfia a témában, aminek a jelen kötet szerves folytatása.

Dr. Pászthy elmondta, a Gyermekklinikán az elmúlt években mintegy 200 esettel találkoztak,  12-13 éves korúak voltak többségben, a legfiatalabb beteg 8 éves volt.  Az anorexia kezelésében, tapasztalatuk szerint, a családterápia alapvető szerepet tölthet be, a csoportterápia mellett.  Az egyéni terápiának is nagy szerepet szánnak a kezelésekben, a művészetterápia jótékony hatása is igazolható. A médiának felelőssége van a saját testkép-tudat alakulásában (Barbie-baba hatás pl.), valamint az idevágó kórós állapotok laza kezelésében. Elmondható, a serdülő lányok fele elégedetlen saját test-képével,  ez a kóros állapot a legelterjedtebb pszichiátriai betegségnek tekinthető, aránya a világ népesség körében 10 év alatt  10%-al nőtt!  Magyarországon is erősen nő az érintettek aránya, a virtuális közösségek térnyerése pedig a gyógyítás lehetőségeit gyengíti. Az anorexiát ezek a közösségek nem élik meg betegségként, s nem nyitottak a terapeutával való együttműködésre.

A Gyermekklinikán 18 éves korig foglalkoznak a fiatal betegekkel, de az életkor meghaladtával sem szakítják félbe a

megkezdett terápiát.  A kezeltek körében a 25%-os gyógyulási arány jó eredménynek számít.

A negyven szerzőt (köztük sok fiatal szakembert) felvonultató könyv öt fejezetben tárgyalja a témát. 

Az első részben az evés- és testképzavarok legújabb formáit tekintik át a szerzők, a második rész pedig néhány biológiai vonatkozást mutat be.A harmadik fejezet a pszichológiai tényezőké, különös figyelmet szentelve a testkép zavarainak, amik egyre inkább leválnak a „klasszikus" evészavarokról.  A negyedik fejezet a társadalmi-kulturális tényezők szerteágazó témáival fogalakozik. Szó esik az ókorban leírt evészavarokról, a vallással, nemi szerepekkel vagy az internet szerepével történő kapcsolódási pontokról, de az ételfogyasztás mennyiségének társadalmi hátteréről vagy az ízekhez való viszonyunkról is.Az utolsó részben a gyógyítás és a megelőzés lehetőségei kerülnek sorra.

Az 522 oldal terjedelmű monográfia szerzői mindannyian a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai,  szerkesztői:  

Dr. Túry Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének intézetvezetője és

Dr. Pászthy Bea  pszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa.

A kötet a  Pro Die kiadó  gondozásában jelent meg, elérhető az összes könyvterjesztő hálózatban, vagy közvetlenül a kiadónál is megvásárolható..

http://prodie.hu/ 

(A kiadó elnevezésének jelentése:  PRO DIE  =  naponta vedd, használd;  alkalmazd naponta! 

  Az orvosi receptek latin nyelvű szignatúrájából származó előírás.)

Túry Ferenc-Pászthy Bea:

Evészavarok és testképzavarok

ISBN: 978 963 87348 9 1

Terjedelem: 522 oldal

Méret: 165 x 240 mm

Kötészet: cérnafűzött, keménytáblás

Fogy. ár: 4500 Ft

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük