Amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…Összeegyeztethetetlen az alapjogokkal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elképzelése, amely szerint egy jogszabály módosításával megvonná a hajléktalanoktól az egészségügyi ellátás jogosultságát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem fogadja el a kezdeményezést, mert az kirekesztő, és csupán egy létező, akut probléma semmibe vételét jelentené.

 

  

 Amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…Összeegyeztethetetlen az alapjogokkal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elképzelése, amely szerint egy jogszabály módosításával megvonná a hajléktalanoktól az egészségügyi ellátás jogosultságát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem fogadja el a kezdeményezést, mert az kirekesztő, és csupán egy létező, akut probléma semmibe vételét jelentené.

 

  
    
Szabó Máté a hajléktalanok alapvető jogait, az emberi méltósághoz való joguk érvényesülését elemző projektjében – szociális munkások jelzései nyomán – hivatalból rendelte el a hajléktalanok egészségbiztosítási jogviszonyával kapcsolatos vizsgálatot. A jogalkalmazó, tehát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis nem fogadta el egészségügyi szolgáltatásra feljogosító igazolásként a hajléktalanságot bizonyító közokiratot – a lakcímkártyát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója az ombudsman kérdésére kijelentette: náluk hajléktalan jogcímű jogosultként senkit sem tartanak nyilván. A biztos jelentésében megállapította, hogy az OEP gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét, de tény az is, hogy a jogszabály valóban nem határozza meg a jogosultság adminisztrációs szabályait.

A biztos úgy érvelt, hogy a társadalombiztosítási jogszabály egyértelműen meghatározza a hajléktalanság fogalmát és azt, hogy a hajléktalan személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ebből következően a települési szintű lakcímkártya a hajléktalanság tényét igazoló okiratnak minősül. Nem is a hajléktalan feladata, hogy bebizonyítsa jogosultságát, neki csupán valószínűsítenie kell azt, és erre a lakcímkártyát kétségkívül alkalmasnak kell tekinteni. A biztos felhívta a kormányt a jogszabályi háttér rendezésére, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójánál pedig kezdeményezte, hogy addig is egészségügyi szolgáltatásra jogosultként tüntesse fel azokat, akik a hajléktalanságukat lakcímkártyájukkal igazolják.

Az OEP az ombudsman kezdeményezése nyomán immár elfogadja a település szintű lakcímkártyát a hajléktalan státusz igazolására, az érintetteket az egészségügyi szolgáltató jogviszony ellenőrzése során jogosultként szerepelteti. Az egészségbiztosítási pénztár megbízott főigazgatója azonban az állampolgári jogok biztosának nemrég küldött levelében arról írt, hogy az eljárást átmenetinek tekinti, nem tartja biztonságosnak, ezért az illetékes tárcáknál olyan jogszabály-módosítást kezdeményezett, amellyel kivenné a hajléktalanokat az egészségügyi ellátásra jogosultak köréből.

A biztos válaszában kifejtette: ez a kezdeményezés önmagában egy arra minden kétséget kizáróan rászoruló, ugyanakkor a legcsekélyebb érdekérvényesítő képességgel sem rendelkező csoport kirekesztését eredményezné, megaláztatástól mentes ellátásukat garantáló alternatívák nélkül. A problémát minden oldalról kezelő, zárt szabályozási rendszer kidolgozása nélkül a hajléktalanok törlése a törvényszövegből csupán egy létező, akut probléma semmibe vételét jelentené. A megfelelő szabályozási koncepció megszületése előtt egy ilyen jellegű ad hoc módosítás teljességgel összeegyeztethetetlen az alapjogokkal, így azzal az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem tud egyetérteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük