Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról

Lezárult a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi ismereteit új módszertani megközelítéssel vizsgáló, nemzetközi tudományos standardokon alapuló felmérés.

Lezárult a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi ismereteit új módszertani megközelítéssel vizsgáló, nemzetközi tudományos standardokon alapuló felmérés.

A több mint kétezer hallgató bevonásával lezajlott kérdőíves felmérés eredményei rávilágítanak, hogy számos – többek között élethelyzeti, családi, oktatási és társadalmi – összetevő befolyásolja a fiatalok pénzügyi kultúráját. Az eredmények szerint a középiskolai pénzügyi-gazdasági képzésben részesültek pénzügyi kultúrája nem fejlettebb az ilyen képzésben nem részesülteknél, ami arra mutat rá, hogy a vonatkozó tananyagok fejlesztését tudományos alapokra szükséges helyezni. A kutatás megállapította, hogy a hallgatóknak az élethelyzetüknek és célrendszerüknek megfelelő a pénzügyi műveltségük, ám nincs lehetőségük hosszú távú céljaik megalapozására. Kiderült továbbá, hogy a fiatalok jelentős részének a saját tudásáról alkotott képe, illetve a valós tudása eltér egymástól, ugyanakkor túlnyomó többségük kockázatkerülő a pénzügyi döntések során. 

Célok 

2012 februárjában a kutatásban résztvevő szervezetek (Állami Számvevőszék, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete, Szegedi Tudományegyetem) azzal a céllal írtak alá együttműködési megállapodást, hogy a tudományos kooperáció révén átfogó képet adjanak a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző magyar fiatalok pénzügyi műveltségéről. Cél volt továbbá egy olyan módszer kialakítása is, amellyel a későbbiekben ellenőrizhetővé válik a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programok eredményessége. 

A célcsoport

A kutatás fókuszában a felsőoktatásban tanuló 18-25 éves korosztály állt. Azon túl, hogy közülük kerülnek ki a jövő döntéshozói, azért esett rájuk a választás, mert így – a kiterjedt középiskolai kutatásokkal együtt – komplex képet kapható a magyar fiatalok pénzügyi szocializációjáról. Ennek megismerésével a jövőben beavatkozási pontokat lehet meghatározni, illetve lehetséges ezekhez megfelelő eszközrendszert kialakítani. Ez hatékony módon járulhat hozzá a pénzügyi kultúra szintjének növekedéséhez. 

A módszer 

A felmérést webes felületen kialakított 79 kérdésből álló kérdőív segítségével végezték el a kutatók. A kutatás két és fél hónapon át tartó adatfelvétele során összesen 2070 értékelésre alkalmas (kitöltött) kérdőív született. Újdonság, hogy a felmérés során a kutatók nemcsak a tárgyi tudást mérték, hanem ezt összevetették a hallgatók céljaival, pénzügyi attitűdjeivel és szokásaival. A kérdőívek feldolgozásához, a pénzügyi kultúra szintjének meghatározásához ezért létrehoztak három új mutatót. A Pénzügyi Tájékozottsági Mutató (PTM) a kalkulációs készséggel kiegészített tárgyi tudást mutatja meg, az Énkép Index (ÉI) pedig a hallgatók valós és vélt tudása közötti különbség nagyságát jelzi. A harmadik, Kockázatvállalási Mutató (KM) a fiatalok kockázatvállalási hajlandóságáról ad képet. 

A főbb eredmények 

Kiderült, hogy a vizsgált korosztály pénzügyi kultúrájának szintjét számos befolyásoló tényező együttesen határozza meg (nem, életkor, családi állapot, szülők iskolai végzettsége, lakáskörülmények, gyermekvállalás, képzés jellege, szintje, oktatásban töltött idő, diplomák száma, külföldi tartózkodás). 

A kutatás rávilágított továbbá, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között lényeges különbség van. A vizsgált koroszály több mint fele (59%) ugyan reálisan ítéli meg önmagát, azoban nagyarányú a saját tudásukat felül (30%), illeve alulértékelők (11%) mértéke is. A nemek között nincsen szignifikáns különbség e tekintetben. A téves önértékelésből eredő kockázatokat némileg enyhíti, hogy a fiatalok közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia. A túlzott kockázatkerülés azonban a pénzügyi lehetőségek kihasználását akadályozhatja. 

Az előzőeken túl a kutatás vizsgálta a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési képességüket, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Annak ellenére, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal, a jövedelmi helyzetük, illetve a megtakarítási lehetőségeik (szokásaik) csak kevesük számára teszi lehetővé, hogy a hosszú távú céloknak megfelelően cselekedjen pénzügyi döntései során. A többségnek – részben a kockázatkerülő magatartás miatt – folyamatosan szüksége van a rendelkezésére álló erőforrásokra, ezért a rövidtávú megtakarítási formákat preferálja. A jövedelem és így a megtakarítás növekedésével párhuzamosan a megtakarítási forma is a komplexebb, hosszabb távra szóló pénzügyi termékek felé tolódik el. A fentiek alapján az a következtetést vonható le, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok az élethelyzetüknek és a célrendszerüknek megfelelő pénzügyi műveltséggel bírnak. 

A kutatás felhívja a figyelemet, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban a tananyagfejlesztés tudományos kutatások eredményeire épüljön. Nem volt ugyanis mérhető eltérés a középiskolában pénzügyi-gazdálkodási képzésben részesültek és nem részesültek tudásszintje között. A tudományos eredmények segíthetik a hatékonyabb oktatási módszerek és tananyagok kidolgozását, így hozzájárulhatnak a „jó kormányzáshoz". 

Az elkészített kutatási jelentés teljes terjedelemben megtalálható a www.asz.hu weboldalon. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük