Faludy Gyögy, hazánk világjáró költője 100 éves lenne. Ennek kapcsán valószínűleg azok is részt vesznek egy-egy műsoron, megemlékezésen, akik életében alig hallottak Faludy Györgyről, vagy csak a botránylapok híreinek szintjén ismerték. De talán nem vesznek részt, mert személyes viszonyulásuk azt diktálja számukra. Mert Faludy György alighanem azon személyiségek egyike, akikhez nem igazán lehet nem viszonyulni.

 

Faludy Gyögy, hazánk világjáró költője 100 éves lenne. Ennek kapcsán valószínűleg azok is részt vesznek egy-egy műsoron, megemlékezésen, akik életében alig hallottak Faludy Györgyről, vagy csak a botránylapok híreinek szintjén ismerték. De talán nem vesznek részt, mert személyes viszonyulásuk azt diktálja számukra. Mert Faludy György alighanem azon személyiségek egyike, akikhez nem igazán lehet nem viszonyulni.

S nem csak azért, mert meg nem élt századik születésnapja kapcsán a metróban, és útfélen belebotolhat valaki egy kiragadott verstöredékbe, vagy fél füllel meghallja megzenésített verseinek egyikét. Már önmagában az a tény, hogy sokat vitatott Villon-versei voltak sokáig szinte az egyetlenek, melyek hazánkban széles körben ismertek lehettek, mutatja, hogy alighanem a hatalom és köz számára egyaránt megosztó személyiség volt. A nagy költők közül nem egyedül, amihez elég végiggondolni, hogy milyen értelmezések születtek akár Petőfi Sándor, akár József Attila versinek kapcsán az évek és korok során.

Holott, a költő egyben ember is. Megannyi problémával, és saját életúttal, melyről az igazán nagyok esetén elmondható, hogy versből vétetett és verssé leend. Aztán lehet azon vitatkozni a nagybecsű kortársaknak, és az utókornak, hogy költészete mi végre született, és mi végre jutott. Megmagyarázva, hogy jó költő volt-e az illető, vagy sem. Miközben talán sarokba is lehetne szorítani, és hozzá számos körmagyarázatra kényszeríteni sokakat azzal, ha meg kellene magyarázni, mitől jó költő a jó költő.

Ettől e sorok során el is tekintünk tehát, és hagyjuk nyugodni méltán elfeledve a verselőt meghurcolókat, és a feledés porát inkább a versekről és a szerzőről fújjuk le, ha tehetjük. A szerzőről is, mivel egy életműből, mint azt a példa mutatja kiválogathatók azok a sorok, melyek magáról az emberről segítenek kicsit lerántani a leplet.

Turek MiklósTurek Miklós A példára, pontosabban a példát szolgáltató előadásra 2010. szeptember 25.-én a Gödör Klubba került sor Turek Miklós előadásában. A monodráma Pokolbéli Világnéző Faludy Györggyel címen került bemutatásra, mely bemutató talán felül is múlta a várakozást. Különösen, mivel az előadás azzal a sajátos bevezetővel indult, hogy a színpad mely sarkait mely földrajzi egységeknek képzelje majd el a tisztelt publikum. A színész nagysága, ha el tudja hitetni, hogy a cserepes pálma valóban Afrika. Turek Miklós pedig el tudta, és előadása Faludyt is közelebb hozta. Magyarázatok, belemagyarázások és műelemzések nélkül.

Márpedig nem kis feladatra vállalkozott a rendező, amikor a kultúrát ingyenesen kínálva nem csak a kultúrát demonstratívan fogyasztóknak nyitotta meg az előadást. S talán ennek következtében nem kis feladatot rótt az előadóra sem. Magával ragadni a „tervszerűen" odakészülőket, és a talán csak éppen beesőket. Mindezt talán nem is mindig művészbarát körülmények között. Ha a nézőtéren ülve nem is lehet pontosan tudni, hogy a színészt mennyire zökkentik ki például az első sorból fényképező gépet szó szerint csattogtató, művészetet csak objektíven át, a kultúrát csak fényképezőgép-fenntartással  ismerő, kulturdokumentaristák. De szerencsére Turek Miklós vette ezeket az akadályokat, és a közönség jó része vette az előadást.

Természetesen a Gödör Klub nem csak ezzel az egy előadással adózott a nagy költőnek. S talán igazságtalan kiragadása is az eseményekből az említett előadás. Mert aligha lehetne kisebb szabású rendezési vállalkozásnak tekinteni Hobó már jól ismert Faludy-estjének közrebocsátását, az említett színielőadást követően. De Gödör-falakon látható Nágel Kornél -metszetekről is lehetne hosszabban szólni, melyek kiállításmegnyitója a Pokolbéli Világnézőt megelőzve zajlott. Ezekről és a vasárnapi programról a Cinka Panna Cigányszínház bemutatójáról olvasható honlapon (http://www.godorklub.hu/program/fesztival/faludy100 ).

Simay Endre István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük