Filmgyári kalandok

Ifjú koromban egy ideig bejáratos voltam a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalathoz. Ezt Zolnay Pál barátomnak köszönhetem, akiből később Balázs Béla díjas filmrendező lett. Több játékfilmet, tévéfilmet írt és rendezett (talán a leghíresebb az 1967-ben készült „Hogy szaladnak a fák", Kiss Manyival a főszerepben). Pali jó színész is volt, több filmben szerepelt, például egy vezérkari tisztet alakított Szabó István Redl ezredes c. filmjében.

Ifjú koromban egy ideig bejáratos voltam a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalathoz. Ezt Zolnay Pál barátomnak köszönhetem, akiből később Balázs Béla díjas filmrendező lett. Több játékfilmet, tévéfilmet írt és rendezett (talán a leghíresebb az 1967-ben készült „Hogy szaladnak a fák", Kiss Manyival a főszerepben). Pali jó színész is volt, több filmben szerepelt, például egy vezérkari tisztet alakított Szabó István Redl ezredes c. filmjében.

   Mielőtt történetemet folytatnám, ki kell igazítanom a Wikipédiát, amelyben az szerepel, hogy „Zolnay Pált 1953-ban vették fel a Színház-és Filmművészeti Főiskolára." Tévedés. Először 1950-ben vették fel, sorkatonaként, parancsnoka engedélyével egyenruhában járt be az első és második évfolyamra. Akkori osztálytársai közül talán még emlékeznek rá, hogy vizsgák előtt a siker érdekében  „megáldotta őket" egy halandzsa szöveggel, amelyet nem idézhetek teljes egészében, mert nem tűrné el a festékpatront. Az áldás utolsó mondata így hangzott: Ki mint ropja lampillát, úgy pörzi a pidencét.

   Palit Csákány György főorvos Kossuth-téri lakásában ismertem meg, ahol színész-filmes palánták gyűltek egybe. A feleség, Csákány Márta szinkronrendező volt a háziasszony (zsíros kenyér), oda járt Szabó Gyula és Avar István is, később mindkettő A Nemzet Színésze, egyébként egyszerre érettségiztünk a Teleki Blanka Gimnázium Május 1. bentlakásos. kollégiumában, ők az M (művész) osztályba jártak. A szomszédos helyiségben sírt a Csákány-házaspár  Zsuzsa nevű csecsemője, akiből Balázs Béla díjas vágó, Jancsó Miklós felesége lett. Pali néha elhozta öt évvel fiatalabb húgát, szintén Zsuzsa, aki akkor még gimnazista volt. Sikeres színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja és Básti Lajos színművész felesége lett. Híres gyermekük Básti Juli, őt nem kell kommentálni.

   Akkoriban a szinkron még gyermekcipőben járt, a filmgyáron belül készítették. Viszonylag ritkán szinkronizáltak filmet, a feliratos járta, talán csak a szovjet filmeket magyarították gyakrabban. Párszor hallgattam szinkron felvételt, nagyon érdekesnek találtam. Tíz-tizenkétszer hangzott el egy-egy mondat, vagy mondatrész, amíg a szinkronrendező rá mondta: Most jó!

   A Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat bejáratával szemben tacepao, akkor bizonyára másként nevezték. Rajta egy csasztuska (agitációs célú rigmus). Szó szerint:

Versenyre készül

Mindenfelé az ország

Új magyar filmünk is

A Különös házasság.

Minden méterrel

Mivel többet csináltok

Békét véditek

És a szép új világot.

   A film rendezője, Keleti Márton, háromszoros Kossuth-díjas, erre azt dörmögte. Jó, akkor majd kétszer veszünk fel egy felvételt, megnöveljük a vágatlan képeket sok méterrel.

Láng Róbert