Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (harmadik dugás a flash-el)

Van-e akadálya az e-könyvnek? Hát persze! De megszüntethető-E, megkerülhető-E, vagy csak nehéz, mint tevének átjutni a tű fokán? Talán kellene egy varrógépeffektus? Vagy több? Mennyi is? 42 plusz Áfa.

A sorozat első két része:

Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (első dugás a flash-el) 1. rész 

 Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (második dugás a flash-el) 2. rész

Van-e akadálya az e-könyvnek? Hát persze! De megszüntethető-E, megkerülhető-E, vagy csak nehéz, mint tevének átjutni a tű fokán? Talán kellene egy varrógépeffektus? Vagy több? Mennyi is? 42 plusz Áfa.

A sorozat első két része:

Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (első dugás a flash-el) 1. rész 

 Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (második dugás a flash-el) 2. rész

Van-E jogos megoldás?

Látszólag a problémának van több vetülete, úgy mint technika, ízlés, jog és a többi, és a többi, de önhatalmúlag kijelentem, hogy itt és most csak egy része az ami körbejárandó. A jog. A technikai rész nem érdekes, mert ahogyan az egyik szereplő – szinte véletlenszerű döntése – elsöpörte a HD DVD-t, úgy itt is kialakul majd egy (vagy több) technika. A benzin és a diesel motorok el vannak egymás mellett, a gyermekregények sem szorítják ki a felnőttek akciósorozatait, és a képregények is elférnek egy polcon a hagyományosokkal (akár papír akár e-formátumúak). A probléma – szerintem – az, hogy a szerzői jog bebetonozott állapota a jelenlegi jogtulajdonosnak (nem a szerzőknek, a jogtulajdonosoknak!) még nem nagyon rossz, csak kicsit zavaró. A Parkinson törvény szerinti helyzet élvezői (a görények a tyúkólban) viszont a leghangosabbak. Ők a szerzői jog nyilvántartói, betartatói és némileg helyzet haszonélvezői. Ha az e-könyv helyzete a piacon meg fog erősödni, akkor a hagyományos nyomdaipar helyzete meggyengül. Nem szűnik meg, de meggyengül – tehát ez védendő pozíció – arról az oldalról. 

Indítsunk pár oldalcsapással.

Pár éve, egy hactivity-n, egy nyilvános fórum UTÁN beszélgettünk az asztal körül. Az ASVA akkori vezetője elmondta, hogy szerinte sem jó a szerzői jogi törvény, de jelenleg ezt kell betartatni, mert ők törvénykövetők. Azóta több rendőrségi, bírósági, hatósági embertől hallottam – bizalmasan – ugyanezt. A törvény nem jó, de be kell tartani. A változtatást viszont mindig megakadályozza valamelyik lobby.

Akkor mi a teendő (ahogyan hatodik Lenin kérdezte)?

Hát van néhány idevágó (meglepő) tény, hír, információ.

Van egy érdekes jogszabály a németeknél (és akad hasonló nálunk kis), ami bünteti egy probléma előzetes megszüntetésének akadályozását. Egy német jogi csoportosulás (a Chaos Computer Club ifjú jogászi tagozata) egy mintapert tervez. Három embert perelne be a szerzői jog változtatásának megakadályozása miatt: egy törvényalkotót (minisztert), egy végrehajtót (bírót), és egy lobbistát (azt hiszem az ASVA vezetőjét). Valószínűleg nem nyernének, de elég sok olyan információ napvilágra kerülne, ami befolyásolná a helyzetet. A szabadszoftverek nem szabad választásától kezdve a hatósági hatalommal nem rendelkező képviseleti szerveknek (pl. BSA, ASVA) a hatalmi szervekkel való összefonódásáig.

 A jogszabályváltoztatás pedig enélkül is elég bonyolult ügy. Most módosult a KRESZ. Kellett. Igen ám, de hogyan! Amikor a törvényt meghozták (tavaly) azt is leszögezték, hogy mikor lép életbe. Idén, január elsejével. Megfújtuk az újévi trombitát, és bizonytalanul néztünk egymásra mi autósok és a rendőrök. Azt ugyan tudtuk, hogy ha véget ér a szilveszteri mámor, akkor új KRESZ lesz, de azt, hogy az micsoda az már nem volt világos. A normaszöveg nem került közzétételre a Magyar Közlönyben. A tervezetet ismertük. Most (májusban) már majd minden autó ablaktörlője alá tettek egy füzetet a változásról. Csak a KRESZ vizsga programozói nem kaphattak belőle. Nem tudják? A múlt havi KRESZ vizsgák bukott hallgatói fellebbeztek, mert több olyan kérdés volt a számítógépes tesztben, amire nem volt helyes válasz. Vagy a régi, vagy az új szabály kizárta a hallgatókat. Szóval, ha van érvényes KRESZ és van érvényes jogosítvány, akkor minden rendben? Á, dehogy.  Ott van még a kint felejtett KRESZ tábla esete, a túlzott sebességkorlátozás miatt a lényegeset sem figyelembe vevő autósok esete (honnan tudjam, hogy ez most tényleg jó). Egy csomó esetben kénytelenek vagyunk megszegni a szabályt a saját és mások életének, épségének érdekében (lásd link). A korrektség miatt meg kell jegyezni, hogy a Magyar Közlönyben a jogszabály on-line közzététel 2009.12.18.-án megtörtént, a nyomdai változat késett. Viszont egyrészt ezt az információt csak az Autoklub hangoskodása után közölték, másrészt azonnal kötelezték az Autoklubot, hogy az on-line újságfelületre tegyék fel az on-line közzétételről szóló módosítást. 

Ha megvan a jog, akkor annak a betartatása már mehet – vagy nem? A google autói körbejárták a  világot, hogy képekkel töltsék fel a Google Map szolgáltatást. Olyan jó volt a szoftverük, hogy nem csak a képek, filmek, hanem az elérhető WiFi hálók adatait is begyűjtötték. A hálók nagy része (ki hitte volna) nyitott, jelszó nélküli. Elnézést kértek, és törölték az adatokat, mint a Microsoft a Windows 95 nagy felhasználói adatbegyűjtése után. A német legfelsőbb bíróság döntése szerint a jövőben 100 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók azok, akik nem védik jelszóval otthoni vezeték nélküli internethálózatukat, és ezáltal lehetővé teszik, hogy harmadik fél hozzáférjen, és illegálisan közzétett tartalmakat töltsön le azon keresztül. Mielőtt bármit mondanának, gondoljanak arra, hogy a szabad-nem szabad egyértelműen jogfüggő flag, tehát sem hasznosság, sem etikai szempontból nem értékelhető. Ugye?

Visszatérve a szerzői jogszabály problémájára, hátha van gordiuszi megoldás? Az jogváltoztatás ellehetetlenülésének egyik oka az, hogy mindenkinek jó változatot keresünk. Kereshetnénk először csak helyi érdekeltségű lehetőségeket!  Ne mondják, hogy ilyen nem lehet! Jelen pillanatban három különböző, de egymással jól együttműködő banktípus van a világon, az angol, a francia és a német-porosz elven működő. Eltérő jogrendszereink is ellébecolnak párhuzamosan, a kontinentális jogrendszer (nullum crimen sine lege elv: nem teszik lehetővé az analógiát) és az angolszász jogrendszer (precedensjog, hol a bíróság is jogalkotó szerv). Maga a szerzői jog érvényessége is eltér az európai és az amerikai gyakorlatban (50 illetve 70 év). Nem mondom azt, hogy így könnyű, de talán könnyebb.

A második segítő elv az érték kérdése lehet. A szerzői jog kialakulásakor a szerző unikális (egyedi) terméke felismerhető volt, és a másolási folyamat is egy értékjellegű tevékenység. Egy Da Vinci kép korabelinek tűnő másolata komoly anyag és eszközigényes. A Windows 95 Da Vinci témája (kép és alkalmazás együttese) minőségtartóan másolható korlátlan példányban, és az eredeti tulajdonos (meg a bérleti jogú felhasználó) észre sem veszi, ugyanis nincs hiány. Ennél még érdekesebb a szerzői jog érték-helyzetének megváltozása a médiában. A televízió riportműsorainak töredéke megy le adásba (időkorlát) és a többi letölthető ingyen a világhálóról, ahova maga a jogtulajdonos tölti fel. A hálószemen filmeket, archív műsorokat is találnak.  A reklámok mellett. Mert a fizetés lényegében reklámmal (pontosabban a reklámnézési idővel) történik. Ez a nézők előtt is sem ismeretlen, emiatt újabb szolgáltatás a „csak egy reklám" elnevezésű blokk, ami (nomen est omen) csak egy reklámot tartalmaz, és nem „kell" végigvárni a „nem tudom mennyi" reklámblokkot a Kenó sorsolással együtt. A Forma 1 alatt a reklám egy kis képkockában megy: osztott képernyő. Vannak azután átugorhatatlan reklámok, például a konzervhordozókon (videokazetta, DVD), vagy a streamfilmeknél, amit ingyen nézek a hálón, és azzal fizetek, hogy megnézem a benne lévő reklámot is.  Miért is számol akkor a bírósági szakértő Da Vinci árban egy másolatot? Ami talán nem olyan használható, mint egy ingyenes, csak a használata van rákényszerítve a fogyasztóra?

Ja, és a publikálási kényszer. Ha hiszi, ha nem van olyan ember (pl. egyetemi oktató, tudományos munkatárs) akinek munkaköri kötelessége a publikálás. Erre lehet vállat rángatni, hogy aki tud írni, az írjon. Eddig nem is volna probléma. De az elkészült munka csak akkor minősül publikálásnak, ha bizonyos feltételeket betartanak! Sem a saját blogomban leközölt anyag, sem egy egyszerű egyetemi jegyzet nem számít publikálásnak. Ennek feltétele intézményenként eltérő; van ahol ISDN számmal kell rendelkeznie az anyagnak, van ahol felsorolják azt a 20 nemzetközi publikálási helyet, amit elfogadnak. Ebből következik, hogy van, amikor az oktató (szerző) fizet azért, hogy leközöljék az anyagot. Ami aztán olvasható. Vagy nem. A tudományos (rendszerezett) anyagok különböző keresőrendszerek adatbázisaiban elérhetők – valamilyen szinten. Az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) van ahol teljes cikket ad (Full text), van ahol csak hivatkozást (teljes bibliográfia, rövid kivonattal) és van ahol csak a szerző és cím érhető el. Ezek a jogosultságok egy része anyagi (ha előfizet, akkor megkapja), és van, ami más jellegű (a NASA anyagainak nagy része látható az EISZ-ben, legalábbis a név-cím szintig). Csak a különbség egy újabb megjelenésére hadd mutassak rá: a magyar a bibliográfiai hivatkozások helyzetet is problematikus. Még a CSE Style Manual C-S formátum az, ami a magyarhoz leginkább közel-hasonló J nemzetközi szabványközeli forma a bibliográfiai hivatkozások terén. De attól még jól elvagyunk vele.

Tehát ha Barbi megírja feledhetetlen opusát egy vámpír és egy farkasember szerelméről, akkor annak kiadása lehet szerzői (ő fizeti), vagy a médiából ráharap valaki, és akkor a kockázat már nem az övé. Mert innentől ez pénzkérdés. Ha nyomtatja. Vagy felteszi e-book ként a hálóra, esetleg csak részletet és a többit a megrendelőknek e-mailben. Vagy letölthetően web-áruházból.

Mit is csinált Coelho? Brida című új regénye a papír könyv premierjével egyszerre lesz elérhető az ekonyv.hu webáruházban ePUB formátumban 2010.05.25-én. Az is egy megoldás!

Nem vagyok jogász. Stimt. De gyakran nem vagyok jogalkalmazó sem. Pedig szeretnék az lenni, de ha nem lehet? Miért nem lehet? Miért nem lehet olyan jogszabály, ami betartható? Miért kell betartani? Keresztbe! Hogy ne lehessen változtatni. A jó irányba. Vagy lehetne? Ön tehet valamit ezügyben?

Megyek a Montázs teaházba. Találkozom ott egy intelligens Pázmányossal. Nem azt a teát issza, amit én, de nagyobb bajom ne legyen vele. A Pázmányos jogászpalántáknak igazuk volt akkor, amikor rámutattak arra, hogy mind a felhasználók, mind a jogvédők spejzolnak, mert nem bíznak sem egymásban, sem a jövőben. Megmutatom neki ezt az anyagot, hátha tud a helyi érdekeltség, és a más típusú értéken kívül valami egyszerűsítő ötletet mondani. De ha nem, egy tea ilyenkor jól esik!

 http://en.wikipedia.org/wiki/Chaos_Computer_Club rablóból lehet a legjobb pandúr?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hackerspace a biztonság/betörés helye

http://www.autoklub.hu/hirek/kresz-modositas életbe lépett, csak nem tudtuk hogy mi?

http://www.digibiz.hu/elismerte-a-google-a-szabalytalan-adatgyujtest/20100515 a szabad-nem szabad egyértelműen jogfüggő flag, tehát sem hasznosság, sem etikai szempontból nem értékelhető

http://www.ekonyv.hu/coelho/ 2010.05.25-től letölthető Coelho  új könyve (Brida)

http://www.hacktivity.hu/ a hálózati biztonság információi megegyeznek a hálózati betörésével

http://www.montazsteahaz.hu/  egy jó beszélgető hely, akár e-könyvvel is a kézben

http://www.origo.hu/auto/20090219-amikor-jobb-megszegni-a-kreszt.html előírt szabálysértések

http://www.researchgate.net/ , http://www.archive.org/ , http://www.eisz.hu/ és a http://www.myendnoteweb.com/     Kereső helyek. Ismerik?