2013. szeptember 26-án, csütörtök este, ismert írókat, színészeket és a múzeum alkotásait összekapcsoló Európai Uniós nemzetközi művészeti esemény premierjére kerül sor a Szépművészeti Múzeumban. Ganymed Goes Europe – Wroclaw / Budapest / Bécs: Klasszikus képzőművészet – kortárs interpretációk, 12 festmény, 12 irodalmi szöveg, 12 színész.

 

2013. szeptember 26-án, csütörtök este, ismert írókat, színészeket és a múzeum alkotásait összekapcsoló Európai Uniós nemzetközi művészeti esemény premierjére kerül sor a Szépművészeti Múzeumban. Ganymed Goes Europe – Wroclaw / Budapest / Bécs: Klasszikus képzőművészet – kortárs interpretációk, 12 festmény, 12 irodalmi szöveg, 12 színész.

 

A budapesti Szépművészeti Múzeum, a wrocławi Nemzeti Múzeum és a bécsi Kunsthistorisches Museum együttműködésében, valamint az osztrák színházi társulat, a wenn es soweitist („ha eljött az ideje") rendezésében egyedülálló színházi produkciónak lehetnek részesei az érdeklődők hét alkalommal, 2013 szeptembere és novembere között a Szépművészeti Múzeumban.

A projekt létrejöttéről és a színházi formáció vezetőiről már korábban olvashattak (lásd: http://euroastra.hu/node/73954) ezért most ismerjék meg a budapesti projektben részt vevő szerzőket, festményeket, színészeket:

 

1.  Marek BIEŃCZYK: EGY ALVÓ CSALÁD

Marek Bienczyk Varsóban született 1956-ban. Novellista, esszéista, Barthes, Kundera és Cioran fordítója, irodalomtörténész, a francia „L'atelier du roman" külső munkatársa. Romanisztikát tanult a Varsói Egyetemen. Hírnevét az 1994-es Terminal című regényével alapozta meg, amely két ösztöndíjas diák posztmodern szerelmi történetéről szólt. 1999-es kötete, a Tworki elnyerte a Culture Foundation díját.

Kép: RÓMÁBAN MŰKÖDŐ FESTŐ 1620 KÖRÜL – Alvó lány

„Ma jól fogsz aludni!" – A budapesti gyűjtemény alvó lánya gyermekkorról, fiatalságról és felnőttségről szövi álmait a képtárban. Marek Bieńczyk festői szövegét Parti Nagy Lajos ültette át magyarra.

Előadja: BÍRÓ Kriszta

A Jászai Mari-díjas művésznő négyévesen, egy gyerekszínházban látott előadás utáni bűvöletben döntötte el, hogy színésznő akar lenni. Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, majd a Miskolci Nemzeti Színházban és a Kecskeméti Katona József Színházban játszott. Egy ideig szabadfoglalkozású színművész volt, 2004 óta az Örkény István Színház tagja. Nemcsak színpadon szerepel, olyan magyar filmekben is játszott, mint a Hídember, az Állítsátok meg Terézanyut!, a Sorstalanság, a Régimódi történet vagy a Rokonok. Bár állítása szerint identitása egy színész identitása, két regényt is írt, Jozefa és Fiókregény címmel.

 

2. DRAGOMÁN György: ADRENALIN

Az erdélyi származású író tizenhárom évesen érezte először az alkotói ösztön sugallatát, amely egy kép hatására fogta el – „olyan tisztán és plasztikusan, hogy úgy éreztem, le kell írnom". Saját vallomása szerint azóta is ezzel kísérletezik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol szakán tanult, a hároméves doktori képzést is elvégezte. Közben öt éven át írta első regényét,

A pusztítás könyvét, amely 2002-ben, nagyobbik fiának születési évében jelent meg. E művéért tüntették ki a Bródy-díjjal. Második regénye, a Fehér király – mintegy hagyomány szerint – akkor debütált, amikor kisebbik fia világra jött, 2005-ben, ugyanekkor nyerte el a Déry Tibor díjat is, de ez még csak a nyitány volt az elismerések (Márai-díj, Artisjus-ösztöndíj, József Attila-díj, Litera-díj…) sorában.

Kép: JACOPO TINTORETTO – Herkules kitaszítja a faunt Omphale ágyából

Dragomán György egykori, kudarcot vallott testépítője manapság portásként dolgozik. Az író először lefokozza figuráját, majd hagyja őt saját agressziója és magatehetetlensége, bosszús és becéző szavai közt vergődni.

Előadja: SZIKSZAI Rémusz

Bár közgazdásznak készült, mindig is vonzódott az irodalom iránt, a színházba pedig egy amatőr színtársulat révén szeretett bele. A kolozsvári Állami Magyar Színházban előbb segédszínészként, majd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzése után színművészként dolgozott. Az 1997-ben alakult Bárka színház működésében a kezdetektől részt vett. Kilenc év után szabadúszó lett, televíziós műsorvezetőként és sorozatban is szerepelt. Első rendezése 2011-ben volt Zsámbékon, de a színészi játékkal továbbra sem hagyott fel, legutóbb a Jadviga párnájában láthatta a közönség. Élete leginkább a család, színház és rendezés hármas egységében zajlik.

 

3. SZÉCSI Noémi: A SZENT BŐRTELEN

Kamaszként mindig akadt a tarisznyájában egy Dosztojevszkij-regény. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen latint, majd angolt tanult, a Helsinkiben töltött évek alatt pedig a finn nyelvvel és kulturális antropológiával ismerkedett meg. A finn fővárosban írta szakdolgozatát, amikor papírra vetett a Finnugor vámpír történetét, amely 2002-ben meg is jelent. Ugyanebben az évben szerzett oklevelet a Népszabadság újságíró iskolájában. A kismama naplója című kötete dokumentarista kategóriában megnyerte az Elle irodalmi díját, hamarosan pedig a folytatása, A baba memoárja is napvilágot látott; a két kötetet kislánya, Berta születése inspirálta. 2005-ben a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2009-ben pedig Az Európai Unió Irodalmi Nagydíját vehette át, utóbbit a Kommunista Monte Cristo című regénye elismeréseként. Legutóbb megjelent regénye a Nyughatatlanok, amely az 1848-49-es történésekbe van ágyazva.

Kép: MATTEO DI GIOVANNI – A megnyúzott Bertalan apostol

Szécsi Noémi Szent Bertalan figuráját festi meg – a megvilágosodott, bölcs próféta korunk krónikása. A hatalom mechanizmusa a kirekesztett ember szemszögéből. Kis használati útmutató az ellenálláshoz.

Előadja: DIÓSSI Gábor

Színészi pályáját a gödöllői Színjátszó Stúdióban kezdte. 1991 és 1999 között játszott a SZKÉNÉ-ben és a Stúdió K-ban, közreműködött a MU Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház produkcióiban is. A Hattyú Gárda művészeti vezetője 1997-ben lett, közreműködött a Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgaelőadásaiban. Részt vett az USA-beli Cultural Society nemzetközi programjaiban. 2002 óta a Honvéd Kamaraszínház tagja. Játékfilmekben, filmdrámákban és sorozatokban is láthatják a nézők.

 

4.ESTERHÁZY Péter: A HIRTELEN BARÁTSÁG

A matematikusból lett író a hetvenes években indult írónemzedék tagja. A kortárs irodalom élvonalába a Termelési regény (kisssregény) című munkája emelte 1979-ben. Könyvei – mint például a Tizenhét hattyúk, a Hrabal könyve, a Hahn-hahn grófnő pillantása vagy a Harmonia caelestis – szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók. Egyik legfőbb szellemi elődjének Ottlik Gézát tartja; iránta érzett tiszteletét fejezte ki azzal, amikor Ottlik hetvenedik születésnapjára egyetlen rajzlapra, mintegy kétszázötven óra alatt lemásolta az Iskola a határont. Számtalan díja közt szerepel a József Attila-díj, a Római Irodalmi Fesztivál díja, a Kossuth-díj, a Prima Primissima-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje is.

Kép: FRANCISCO DE GOYA – José Antonio Marqués de Caballero képmása

„Íme, a barátom. Név nem fontos. A volt barátom. Azt a kitüntetést én tűztem a mellére. Aztán meghalt."  – Esterházy Péter nagyszerű írása barátságról és hamis hírnévről.

Előadja: KULKA János

Eredetileg bölcsész akart lenni, mégis a Színház- és Filmművészeti Főiskolát végezte el. Első szerepeit gyerekszínészként kapta, a Szegedi Nemzeti Színházban három alkalommal játszott. A főiskola után a Pécsi Nemzeti Színházba szerződött, ahol minden színpadi műfajban kipróbálta magát. 1985-től a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja volt; ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit, a Színikritikusok díját és a Jászai-díjat is. Az első magyar televíziós sorozatban, a Szomszédokban 14 éven át alakította Mágenheim Ádám karakterét. Játszott a Radnóti Miklós Színházban, 2003 és 2013 között a Nemzeti Színházban, az új évadot pedig a Katona József Színház társulatában kezdi. Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete.

 

5. DARVASI László: A BIKA FARKA

A Szív Ernő és Eric Moussambani álnevek mögé rejtőző író pályafutását magyar-történelem szakos tanárként kezdte, Hódmezővásárhelyen és Szegeden tanított. 1989-től a Délmagyarország munkatársa, később kulturális rovatvezetője, emellett dolgozott még a szegedi Pompeji című folyóiratnál és Az Élet és Irodalomnál – utóbbinak 1993-tól főmunkatársa. Számos műve franciául, németül és hollandul is megjelent. Munkássága során írt tárcákat, novellákat, verseket, regényeket és színdarabokat is; színházi bemutatkozása a Vizsgálat a rózsák ügyében című darabjának színre vitelével kezdődött 1993-ban, Debrecenben, a Csokonai Színházban, ahol az évek során több művének az ősbemutatója is zajlott. 2011-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották. Számos rangos elismerése és díja mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is elnyerte.

Kép: FRANCISCO DE GOYA – A korsós lány

Spanyolország Napóleon fogságában: egy darabka vad irodalom háborúról, szerelemről és kizsákmányolásról.

Előadja: GRYLLUS Dorka

Színművészetis hallgatóként a Vígszínházban töltötte szakmai gyakorlatát, a diplomaszerzés után a kaposvári Csiky Gergely Színház szerződtette. 2003-ban távozott a társulatból, azóta szabadúszó. Főszerepeket játszott többek közt Ascher Tamás, Babarczy László és Rusznyák Gábor rendező darabjaiban. A filmvásznon is bizonyította tehetségét: 22 éves korában játszotta el az Esterházy Péter regénye alapján készült Érzékek iskolája című filmdráma Csokonai Lilijét olyan kollégákkal, mint Udvaros Dorottya, Kaszás Attila vagy Kovács Lajos. Szerepelt a Honfoglalásban, a Légyfogóban, az Európa Expresszben és a Szomorú vasárnapban is. A Látogatás című filmben nyújtott alakításáért Arany Medál díjban részesült. Jelenleg Berlinben él, elsősorban a filmezésre koncentrálva építi karrierjét.

 

6. GRECSÓ Krisztián: MAGÁNJÉZUS

A József Attila-díjas író első szerzői sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta 2001-ben. Korábban újságíróként-szerkesztőként dolgozott a Bárkánál, majd a Nők Lapjánál, 2006 és 2009 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt. 2005-ben megjelent Isten hozott című regénye több nyelven is olvasható, de a Tánciskola vagy a Mellettem elférsz is nagy siker volt. A Budapesti Katona József Színházban 2010-ben mutatták be Cigányok című drámáját, melynek első részében Tersánszky Józsi Jenő műve látható, a második részét pedig ő maga aktualizálta.

Kép: FRANCISCO DE HERRERA – Szent József a gyermek Jézussal

Grecsó Krisztián gondolatai a valláshoz és spiritualitáshoz való viszonyáról. Megközelítése radikális fogalmat szül: MagánJézus.

Előadja: TAKÁTSY Péter

1993-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, majd a budapesti Katona József Színház társulatának tagja lett. A 2001/2002-es évadban a Városi Színház tagja volt, majd visszaszerződött a Katonába. Gyakori közreműködője a TÁP Színház előadásainak és táncprodukcióknak (Frenák Pál Társulat), szerepelt TV-filmekben, sőt dramaturgként is kipróbálta magát.

 

7. Terézia MORA: Utolsó napjaink emlékére, szerelemmel

Az írónő hungarológiát és színháztudományt tanult a berlini Humboldt Egyetemen, később forgatókönyvíróként is végzettséget szerzett ugyancsak Berlinben, a Német Filmművészeti és Televíziós Akadémián. Műfordítóként is tevékenykedik, Esterházy Péter több regényét ő ültette át németre, de Örkény István, Parti Nagy Lajos és Zilahy Péter írásainak fordításáért is több ízben díjazták már. Saját műveit német nyelven publikálja, irodalmi tevékenységéért megkapta az Adelbert von Chamisso díjat 2010-ben. Németországban írónőként leginkább a Nap mint nap című regényével vált ismertté és elismertté; legutóbbi kötete Der Einzige Mann auf dem Kontinent címmel jelent meg 2009-ben.

Kép: ANTHONY VAN DYCK – Házaspár képmása

Terézia Mora írása egy, a reformáció vallásháborúinak korában élő antwerpeni asszonyról. Udvaros Dorottya egy hosszú házasság kiszámíthatatlanságáról mesél, a festmény keletkezéstörténetét is a cselekménybe szőve.

Előadja: UDVAROS Dorottya

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő szerint egyértelmű volt, hogy ő nem is lehetett volna más, mint színésznő. Családja révén a színház már gyerekkorában beleivódott minden porcikájába. Gyerekszínészként volt olyan alkalom, hogy édesanyjával, Dévay Kamillával állhatott egy színpadon a Szentivánéji álom című darabban, Kecskeméten, sőt rendező édesapjával, Udvaros Bélával is dolgozott már együtt, felnőttként. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után Szolnokra került a Szigligeti Színházba, később a Pesti Magyar Színház és a Katona József Színház alapító tagja. Játszott az Új Színház társulatában és a Bárka Színházban is, ahonnét 2002-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

 

8. Thomas GLAVINIC: MEZÍTELENÜL

A Bécsben élő szerző 1991-ben kezdett el írni, korábban a reklámiparban dolgozott. Első kötete, az 1998-ban kiadott Carl Haffners Liebe zum Unentscheiden máris több díjat kapott. Az igazán rangos elismerést, a Friedrich Glauser-díjat egy későbbi regényéért, a Der Kameramörderért érdemelte ki. További kötetei, a Wie man leben soll és a Die Arbeit der Nacht az osztrák bestseller-listák élére kerültek, legutóbb megjelent könyve a Das größere Wunder.

Kép: HANS BALDUNG GRIEN – Éva

Egy megkapó monológ a művészet jellegéről, az emberi test példáját alapul véve. Thomas Glavinic szövege a saját igazságunkhoz való hűségről, Hay Anna előadásában.

Előadja: HAY Anna

 

9. VAJDA Miklós: NOÉ GALAMBJA

Családfáján olyan nevek szerepelnek, mint Bajor Gizié vagy Kádár Erzsébeté, akik keresztanyja és nagynénje voltak. Egy osztályba járt Abody Bélával és Latinovits Zoltánnal, Pilinszky Jánossal pedig Londonban kalandozott, de baráti és kollegiális kapcsolatban állt többek között Domokos Mátyással, Réz Pállal, Ferenczy Bénivel és Vas Istvánnal. Miután elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar szakát, lektorként dolgozott a Szépirodalmi Könyvkiadónál, műfordítóként és kritikusként is nevet szerzett magának. 1964-ben került a The New Hungarian Quarterly angol folyóirathoz mint irodalmi szerkesztő, később, egészen 2005-ig a lap főszerkesztője. Termékeny fordítói munkásságának mutatója az a rengeteg novelláskötet, regény, színmű, amelyet angolból és németből ültetett át magyarra. Egy amerikai egyetemen műfordítást és osztrák-magyar kultúrtörténetet is oktatott.

Kép: IFJ. JAN BRUEGHEL – Noé bárkája

Egy hajthatatlan, az alkotás sikertelenségét elfogadni képtelen Isten, és egy kétkedő, a gonosz létezését körüljáró ember: Vajda Miklós apró világvégeszínházának főszereplői.

Előadja: HEGEDŰS D. Géza

1975-től tagja a Vígszínháznak, melynek társulatába közvetlenül a Színház- és Filmművészeti Főiskola után került. A Harmincéves vagyok című musicalben debütált ifjú színésznövendékként. Elvégezte a színházrendezői szakot is, 1987 óta tanít is egykori főiskoláján. DLA-fokozatát 2000-ben szerezte meg. Elnökségi tagja a Magyar Színházi Társaságnak, elnöke a MASZK Országos Színészegyesületnek. Jászai-díjas érdemes és kiváló művész, a Gundel művészeti díj és a Kossuth-díj birtokosa, a XIII. kerület díszpolgára.

 

10. ERDŐS Virág: TÉLI TÁJ KORCSOLYÁZÓKKAL

Magyart és történelmet hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Többféle műfajban is alkot, regényeket, novellákat, verseket, prózaverseket, gyerekverseket és drámákat ír. Irodalmi munkássága kezdetén inkább a líra, a későbbi években (és napjainkban is) a prózaírás és a drámai művek kerültek előtérbe. Korniss Péterrel közösen megjelent első kötete az Udvarok volt 1993-ban. 2006-ban Szép Ernő-díjas lett, 2010-ben pedig elnyerte a József Attila-díjat. Idén kiadott regénye a Magvető gondozásában megjelent Ezt is el.

Kép: HENDRICK AVERCAMP – Téli táj korcsolyázókkal

Blues a jégen állva, Erdős Virág sajátos elbeszélői formájában. Egy fado a történetről, amely kicsivel a hátunk mögött áll ugyan, de árnyékait előreveti, jó messzire.

Előadja: FÁTYOL Hermina

Arab szakos egyetemistaként nem gondolt arra, hogy valaha színésznő lesz, de amikor meghívták a független Maladype társulatba – amelynek testvére, Kamilla is a tagja lett – nem mondott nemet. Első ízben a Jacques vagy a behódolás című Ionescu-darabban játszott Balázs Zoltán rendezésében. Rövidesen Szíriába, majd Berlinbe utazott, ahol többnyire filmes munkái voltak. Játszott az Aranytíz Teátrumban, a Bárka Színházban, a Szkéné Színházban, az Orlai Produkciós Irodánál, de a nézők nemcsak a színpadon, a képernyőn is találkozhattak vele olyan filmek szerepeiben, mint a Huncut, a Csöpp szívem, a Johanna, a Jamais vu vagy a Vera, Verám, Verusa.

 

11. TÓTH Krisztina: A TÜKÖR

Első kötetéért, az Őszi kabátlobogásért rögtön Radnóti Miklós emlékérmet kapott 1989-ben. 1990-ben ösztöndíjasként kijutott Párizsba, ahol két évet töltött és főleg kortárs francia költészetet fordított. Miután hazatért, a Francia Intézet munkatársa lett, ugyanakkor ólomüveg-készítéssel és restaurálással is foglalkozik. 2001-ben megjelent addigi életművét bemutató verseskötete, a Porhó, amelyet az ezredforduló egyik legjelentősebb magyar irodalmi alkotásaként értékelték és amely elnyerte a Palládium-díjat. 2005 óta szemináriumokat vezet a József Attila Kör több kurzusán.

Kép: JAN KUPEZKY – Művész és családja

Egy festő művészet és élet – a feltétel nélküliség vágya és a szorító párkapcsolat – közt feszülő belső konfliktusa.

Előadja: TERHES Sándor

A Tanulmány Színház tagja, majd az Arvisura Színházi Társaság alapítója. Játszott a Krétakör Színháznál, de szerepelt többek között Szputnyik Hajózási Társaság, a Nemzeti Színház, a Szkéné Színház, a Katona József Színház és a Radnóti Miklós Színház produkcióiban is. A filmvásznon is számos alkalommal feltűnt például a Deus ex Machina, a Szelíd teremtés – a Frankenstein-terv, a Pál Adrienn, a Nibelung-lakópark vagy a Glamour című filmekben. Önálló rendezéseket is jegyez, a Madrapur és a Kötélen a Niagara felett is az ő munkája. 2004-ben elnyerte a Jászai Mari-díjat.

 

12. SZVOREN Edina: CSÓNAKBAN

Az írónő, mielőtt publikálni kezdett, hajdani középiskolájában tanított zeneelméletet és szolfézst, diplomáját karvezetés szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 2005 óta jelennek meg rendszeresen írásai. Pertu című első elbeszéléskötete 2010-ben debütált, a következő évben már az Elsőkötetesek Fesztiváljának magyar résztvevője. 2011 nyarán vett részt a lengyel-magyar Re:verse-en. Az Élet és Irodalom tárcarovatának visszatérő szerzője, második kötete 2012-ben jelent meg Nincs, és ne is legyen címmel. Néhány év leforgása alatt elnyerte a Móricz-ösztöndíjat, a Déry-díjat, a Bródy Sándor-díjat, a Gundel Művészeti díjat és az NKA alkotói támogatását is. 

Kép: LEO PUTZ – Csónakban

Fiatal lány szökése a polgári lét börtönéből a szabad halálba, szerelmének oldalán.

Előadja: SZÉKELY Rozália

 

Ganymed Goes Europe – Wroclaw / Budapest / Bécs

Klasszikus képzőművészet – kortárs interpretációk

12 festmény, 12 irodalmi szöveg, 12 színész

Szépművészeti Múzeum, 2013. szeptember – november

 

Produkciós vezető: Peter Wolf

Rendező: Jacqueline Kornmüller

A rendező munkatársa: Néder Panni

Fotó: Helmut Wimmer

Jelmez: Heide Kastler

Produkciós munkatársak (Szépművészeti Múzeum): Csiszár Kinga, Kovács Zsuzsanna, Pénzes Boróka, Schlett Anna

Projekt menedzsment: Katharina Boesch, Alexandra Feichtner (section.a)

Grafikai munkák: Larissa Czerny

 

Premier: 2013. szeptember 26. csütörtök 19.00-22.00

 

További előadások (19.00-22.00):

Október 3., 17., 31.

November 7., 21., 28.

 

http://www.szepmuveszeti.hu/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük