Foto: Őze KatiFoto: Őze KatiNemsokára felcseperednek a Margitszigeti Kisállatkertben május végén kikelt gólyák. A fiókák szülei mentett állatként kerültek az Állatkertbe, olyan sérüléssel, hogy a röpképességüket már nem lehetett helyreállítani, így szabadon engedésük sem jöhetett szóba. Fiókáikkal azonban nincs ilyen probléma, így ha elérik a megfelelő kort, az állatkerti szakemberek szabadon fogják engedni őket.

 

Foto: Őze KatiFoto: Őze KatiNemsokára felcseperednek a Margitszigeti Kisállatkertben május végén kikelt gólyák. A fiókák szülei mentett állatként kerültek az Állatkertbe, olyan sérüléssel, hogy a röpképességüket már nem lehetett helyreállítani, így szabadon engedésük sem jöhetett szóba. Fiókáikkal azonban nincs ilyen probléma, így ha elérik a megfelelő kort, az állatkerti szakemberek szabadon fogják engedni őket.

 

Hamarosan szárnyra kelhet a Margitszigeti Kisállatkertben cseperedő három gólyafióka. A Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésébe tartozó szigeti bemutatóhelyen olyan mentett gólyákat tartanak, amelyek valamilyen sérülés miatt kerültek az Állatkertbe, és ugyan az életüket meg lehetett menteni, a röpképességüket – a sérülés jellégéből adódóan – már nem lehetett helyreállítani, így folyamatosan emberi gondoskodásra szorulnak. Ezek a mentett gólyák rendszeresen párba állnak, fészkelnek, tojnak, és fel is nevelik a tojásokból kikelő fiókákat. A fiókák pedig – természetesen – nem öröklik a sérült szárnyat, így őket felcseperedve szabadon lehet engedni egy erre alkalmas élőhelyen.

 

A Margitszigeti Kisállatkertben most látható három gólyafióka közül kettő május 22-én, egy pedig május 24-én kelt ki a tojásból. Az elmúlt hetekben szépen fejlődtek, és még ebben a hónapban elérik azt a kort, amikor megkezdhetik első szárnypróbálgatásaikat is. Erre azonban már nem a Margitszigeten, hanem a Hortobágyi Nemzeti Park védett területén kerül majd sor. Ha minden sikeresen alakul, a három madár kora ősszel már útnak is indulhat az afrikai telelőhelyek felé.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta foglalkozik Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Ez a munka kiterjed a törött szárnyú gólyákra, a mérgezett sasokra, a fészekből kiesett madárfiókákra, az elárvult kismókusokra, a balesetet szenvedett sünökre és a telelésben megzavart denevérekre is. Az állatok részben jó szándékú magánszemélyek, részben az Állatkert különböző partnerszervezetei (nemzeti parkok, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) jóvoltából kerülnek be a kert madármentő állomására. A cél természetesen az, hogy a bekerült állatok egészségét olyan módon állítsák helyre, hogy azok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Az állatok szabadon engedésére erre alkalmas élőhelyeken, az adott területet jól ismerő természetvédelmi szakemberekkel, nemzeti parkokkal együttműködve kerül sor.

 

Az állatkerti vadállatmentő munka az intézmény által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt történik. Az elmúlt tíz évben 11 ezernél is több mentett állattal foglalkoztak, közülük 6857 volt a madarak, 2959 az emlősök, 1192 pedig a hüllők száma. Ez azt jelenti, hogy az ország különböző mentőhelyei közül az Állatkert, illetve a Magyar Madármentők Alapítvány fogadja a legtöbb mentett állatot.

 

A fehér gólya (Ciconia ciconia) Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100.000 forint. A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő tevékenységének keretében az elmúlt tíz évben összesen 221 fehér gólyáról gondoskodtak.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük