Új kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyermekábrázolásokban. Ennek ellenére utoljára 1940-ben volt olyan tárlat, amely a gyermek hazai ábrázolásait mutatta be. A kiállítás tehát hiánypótló vállalkozás, amely az ezredforduló korszerű szempontrendszere mentén dolgozza fel a témát.

 

Új kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyermekábrázolásokban. Ennek ellenére utoljára 1940-ben volt olyan tárlat, amely a gyermek hazai ábrázolásait mutatta be. A kiállítás tehát hiánypótló vállalkozás, amely az ezredforduló korszerű szempontrendszere mentén dolgozza fel a témát.

 

A tárlat a gyerek fogalmának képtörténeti-kultúratudományi szempontú változásait nézi végig a képzőművészetben a felvilágosodás korától jelen korunkig. A bemutatott több mint kétszáz mű többsége festmény és szobor, néhány grafikával, plakáttal, fotóval, kortárs videó munkával kiegészítve, de mellettük a gyerekkorhoz kötődő jellegzetes tárgyak (eszközök, játékok, könyvek) is megjelennek.

 

Boldogság, ártatlanság, szépség, szabadon szárnyaló képzelet, a valóságot átható játékvilág, ösztönös alkotóerő, jövő. A gyermekhez manapság ilyen és ehhez hasonló pozitív fogalmak sorát társítjuk. A kiállítás annak ered nyomába, hogy a gyermekről alkotott képzetek hogyan jelennek meg a képzőművészetben. Több évszázad távlatában nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek fogalma, a gyermekkor megítélése történetileg változó. Az ördögi (dionüszoszi) gyermektől a romlatlan (apollói) gyermekig széles spektrumon mozog a megítélése. Hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele, akit szakadatlanul nevelni kell ahhoz, hogy a társadalom hasznos polgárává váljon. A képzőművészet érzékeny szenzorként követi ezeket a változásokat: láthatóvá teszi a szülői kötődés erősödését, az érzelmek felvállalását, a modern, azaz kis család megszületését.

 

A kiállított művek létrejötte során felnőttek „tartották kézben az ecsetet": az ábrázolások természetesen a felnőttek szempontjából beszélnek a gyerekekről. Mai napig felnőttek írják történetüket, elemzik társadalmi helyzetüket. Így a gyermekportrékon jellemzően az a kép jelenik meg, ahogy a felnőttek kívánják látni csemetéiket. Ők választanak számukra ruhát, játékot, pózt, hogy megfelelőképp lányos lányok és fiús fiúk lépjenek a közönség elé. A festőileg briliáns gyermekportrék nem árulkodnak a modell állás gyötrelmesen unalmas és fárasztó procedúrájáról. A gyerekkorról alkotott képek ösztönösen is a felnőttek saját gyerekségét, vágyálmait, nosztalgiáját tükrözik.

 

A felnőttvilág az idealizálás mellett előszeretettel moralizál is gyermek témájú zsánerképein. Formát ad a jó gyereknek, intő példaként mutatja meg a rossz gyerek büntetését, és a mintaszerűen jó iskolás, erkölcsös gyermek alakját. Emellett gyakorta használja a gyermek alakját politikai és üzleti céljaira, hiszen a gyermeki kiszolgáltatottság hamarabb vált ki együttérzést, s így fokozza a szegénység vagy háborús pusztítás drámaiságát. Ahogy kívánatosabbá és kelendőbbé teszi az eladni kívánt termékeket is.

 

A kiállítás négy évszázad távlatában több mint 200 művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videó-munkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről.

 

„Szándékunk szerint mindez változatosan tükrözi azt a gazdagságot és kvalitást, magas színvonalat, amely a magyar képzőművészet gyermekképét jellemzi. Kiállításunk a Budapesti Történeti Múzeum és a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közös programja." (BTM)

 

A kiállítás terében interaktív szigetek várják a gyerekeket, akik ezeken a pontokon valamely aktív tevékenység által értelmezhetik, „építhetik fel" saját családjukat, lakóterüket, illetve kipróbálhatják, hogy milyen rózsaszínben látni a világot, s a képeket.

 

Október végétől több családi, illetve gyerekprogram sorakozik fel a kiállítás mellé.

 

2016. október 12 – 2017. február 19.

Gyerek /Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben

Budapesti Történeti Múzeum

 

http://www.btm.hu

https://hu-hu.facebook.com/BudapestiTortenetiMuzeum

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük