Az utóbbi három esztendőben a cégek mind nagyobb hányada kényszertörléssel tűnik el a gazdasági életből. Tavaly összesen 42 034 cég törlésére került sor, háromnegyedük kényszertörlés miatt volt kénytelen beszüntetni tevékenységét.

Az utóbbi három esztendőben a cégek mind nagyobb hányada kényszertörléssel tűnik el a gazdasági életből. Tavaly összesen 42 034 cég törlésére került sor, háromnegyedük kényszertörlés miatt volt kénytelen beszüntetni tevékenységét.

Ezzel az eljárásmóddal a 2013. évi 15 217-tel szemben 2014-ben 31 033 társaságot tiltottak ki a piacról. A törvényi előírásoknak megfelelően 2012 augusztusától a cégbíróságok folyamatosan nyilvánosságra is hozzák a kényszertörléssel kapcsolatos döntéseiket. Ettől az időponttól számítva napjainkig összesen 55 097 társaságot kényszeríttettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.

A négy eset

Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, és minden más felügyeleti eljárás általában a hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a felszámolás helyett a gyorsabb és lényegesen olcsóbb kényszertörlés intézményét vezeti be. Hatékony alkalmazását tanúsítja, hogy ez év első két hónapjában is már 5755 vállalkozást zártak ki így, rövid úton a cégvilágból. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.

A törvény szerint a cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárást:
1. ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
2. ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt.
3. ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy
4. ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.

A felelősség marad

A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem átalakulásáról. Az eljárás kezdő időpontjától a cég vezetése nem hozhat a kényszertörlési eljárás céljaival ellentétes döntéseket. Felelőssége azonban nem ér véget, mert a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőit a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó számára tehát a kényszertörlés nem jelenthet kimenekülési utat a felelősségre vonás elől.

Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával ér véget. Az első esetben a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és az egyedüli, vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Felszámolási eljárást akkor rendelnek el, ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a felszámolás várható költségeit. A felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel sem szüntethető meg.

Kevesebb alakult

A feketelista.hu összesítése szerint 2014-ben a törölt cégek száma (42 034) mintegy 25 százalékkal haladta meg a 2013. évi adatot (33 598). Figyelemre méltó, hogy tíz évre visszamenően, tavaly először alakult kevesebb új cég, mint amennyi megszűnt. A múlt évben összesen 30 267 új vállalkozást jegyeztek be, 15 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban (35 498). Jórészt ezzel magyarázható, hogy az „éppen létező" cégek száma is az eddigi legalacsonyabb szintre esett.

2013-ban még 600 346 vállalkozás nevét tartalmazta a létező cégek listája, 2014-ben már csak 588 263-ét, vagyis egy év alatt csaknem 12 000-rel csökkent a nyilvántartásban szereplő cégek köre. Ezt a fordulatot az elemzők pozitívan, a cégvilág tisztulásaként értékelik.

Megyék, városok kényszere

A feketelista.hu szerkesztőinek összesítése szerint a kényszertörlések száma (31 033) tavaly kétszeresen meghaladta a 2013. évi adatot (15 217). Ezen belül szembetűnő a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) magas, majdnem 70 százalékos aránya. Külön fejezet a főváros érintettsége; tavaly itt 18 263 kényszertörlést foganatosítottak a cégbíróságok, négyszer annyit, mint egy évvel korábban (4356).

Az ország tíz, legjelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező városa közül a múlt évben egyedül Miskolcon csökkent a kényszertörölt cégek száma, 572-ről 437-re. Igaz, Budapest után így is itt kellett a bíróságoknak a legtöbb esetben ilyen ítéletet hozniuk. A többi nagyvárosban csak kis mértékben bővült a kényszertöröltek köre: Debrecenben 386, Székesfehérváron 364, Pécsett 339, Szombathelyen 319 cég hullott így ki a működő vállalkozások sorából.

Az ország 19 megyéje közül ötben kevesebb, tizennégyben több vállalkozást kellett kikényszeríteni a piacról. Pest megyében mintegy 50 százalékkal több (2846) kényszertörlésre került sor (2013-ban 1904). Ezt követően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb a kényszertöröltek száma (1174), itt több mint 30 százalékos a növekedés. Fejér megyében 833 esetben alkalmazták a bíróságok ezt a kényszerintézkedést, 23 százalékkal gyakrabban, mint 2013-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint kétszer annyi (687) céget töröltek ily módon, mint a megelőző esztendőben (285). A magasan érintett megyék között található még Bács-Kiskun 832, Győr-Moson-Sopron 746, Baranya 670. Legnagyobb arányban, mintegy 35 százalékkal, Hajdú-Bihar megyében csökkent a kényszertörlések száma; itt 644 társaságnak kellett székházáról levennie a cégtábláját.

– A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk is naprakészen követhetők portálunkon, akárcsak más közhatósági, bírósági döntések – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. – Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel meggyőződhet például arról is, hogy valamely cég ellen folyamatban van-e például adóvégrehajtás, csődeljárás, vagy rendezettek-e a pénzügyei. A döntéshozó a szerződés aláírása előtt olyan hasznos információkhoz juthat, amelyek birtokában kellemetlen meglepetéseket, későbbi veszteségeket előzhet meg – fűzi hozzá a főszerkesztő.

 

kényszertörlések időbeli alakulása
Terület 2012 2013 2014
Bács-Kiskun 22 695 832
Baranya 95 644 670
Békés 10 271 241
Borsod-Abaúj-Zemplén 286 894 1174
Budapest 161 4356 18 263
Csongrád 61 620 585
Fejér 216 673 833
Győr-Moson-Sopron 57 399 746
Hajdú-Bihar 179 986 644
Heves 52 527 532
Jász-Nagykun-Szolnok 30 511 352
Komárom-Esztergom 67 785 554
Nógrád 25 201 318
Pest 1544 1904 2846
Somogy 79 336 563
Szabolcs-Szatmár-Bereg 30 285 687
Tolna 30 263 184
Vas 67 175 181
Veszprém 45 492 527
Zala 36 200 301
összesen 3092 15 217 31 033
Miskolc 110 572 437
Debrecen 94 349 386
Székesfehérvár 75 339 364
Pécs 48 337 339
Szombathely 40 293 319
Szeged 36 231 276
Kaposvár 30 215 267
Győr 28 165 252
Tatabánya 27 141 212
Nyíregyháza 16 111 175
Veszprém 13 95 146
Kecskemét 10 91 84
Zalaegerszeg 6 38 68

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük