HelloweenHelloween

 HelloweenHelloween

 HelloweenHelloween

Az első napok tanulsága, hogy aki nem hitt a Metapay (feltöltő-kártyás fizetőrendszer) totális hegemóniájában, azt kellemetlen meglepetések érhetik a Sziget területén. Valóban semmit sem lehet készpénzért kapni, az utolsó kis standon is csak a plasztikkártyával tudunk fizetni. De aki itt próbálná néha igencsak borsos árakon beszerezni kedvenc ruha vagy cipő-márkájának egy darabját előtte gondoskodnia kell a megfelelő fedezetről a Sziget-kártyán.

 

 HelloweenHelloween

 HelloweenHelloween

 HelloweenHelloween

Az első napok tanulsága, hogy aki nem hitt a Metapay (feltöltő-kártyás fizetőrendszer) totális hegemóniájában, azt kellemetlen meglepetések érhetik a Sziget területén. Valóban semmit sem lehet készpénzért kapni, az utolsó kis standon is csak a plasztikkártyával tudunk fizetni. De aki itt próbálná néha igencsak borsos árakon beszerezni kedvenc ruha vagy cipő-márkájának egy darabját előtte gondoskodnia kell a megfelelő fedezetről a Sziget-kártyán.

 

Tapasztalat alapján a feltöltőpontok kollegáit még alaposan meg lehetett döbbenteni a mínusz egy és nulladik napokon egy sommásabb összeggel, a rendszer viszont működik. Nem úgy, amikor egy-egy zenekar a saját CD-it, pólóit árulja a koncertek végén. Itt ellenben csak a készpénz működik. Vannak olyan együttesek is, akik a Sziget hivatalos pólóboltját veszik igénybe a rajongói relikviák értékesítésére, viszont csak a koncert napján és kizárólag az azt követő pár órában lehet beszerezni ezeket a Pop-Rock Nagyszínpad háta mögött. Akire nem feltétlen jók a férfiméretek nagyon időben kell legyen, mert elképzelhetetlenül hamar elkelnek a darabok.

 HelloweenHelloween

 HelloweenHelloween

 RotfrontRotfront

A csütörtök nem hozott lazább programot a szerdainál, legfeljebb a műfaji túlsúly változott kicsit. Nézzük sorban: az idősebb generációk számára a német Helloween feltételezhetően akkoris jelent valamit, ha abszolút nem a rockzene hívei. A német heavy metál emblematikus zenekarát 1984-ben alapította Kai Hansen, akinek jellegzetes hangja számított a Helloween védjegyének 1989-es kiválásáig, amikor is a Gamma Ray-be távozott. Ezután kezdődött a zenekar mélyrepülése különböző tagcserékkel, lemezkiadókkal való vitás ügyekkel, ami egy kétéves koncertezési és lemezkiadási moratóriummal zárult a jogi ügyek rendezéséig. Ezt követően létezésüket bizonyítandó kiadtak gyors egymásutánban két kifogásolható minőségű és stílusú stúdiólemezt, már-már egészen Scorpions-os, sőt popzenei behatásokkal, ami sok régi rajongójukat elriasztotta. 1994-ben a Pink Cream 69 énekesével Andi Deris-szel pótolták Kai Hansen hangját és stílusát – ez jelentette a kilábalást a zenekar számára. Sajnálatos tény, hogy az igazi visszatérést egy olyan nagylemez hozta meg számukra, amit korábbi dobosuk Ingo Schwichtenberg öngyilkossága és emléke ihletett. Egyéb rossznyelvek azt állítják, hogy minden újkori sikerük alapja a 2003-ban megjelent Rabbit Don't Come Easy lemez, ahol a felvételek nagy részében Mikkey Dee, a Motörhead dobosa játszik kisegítő jelleggel. Ez azért igen valószínűnek hangzik. Bármi is legyen az indok a visszatérésre, a kitartás meghozta gyümölcsét és 2011-ben a régi keményvonalas és a legfiatalabb rajongók örömére egy hagyományos hangzású, erőteljes Helloween-t látható a színpadon. Így volt ez a csütörtöki Rock-Metál helyszínen is, a két őstaggal felvonuló német együttes a korai időzítés, metálzenéhez kevéssé illő világosság ellenére minden energiát megmozgatott azért, hogy közönségük megkapja amiért szereti őket, Future World, Are You Metal, Doctor Stein, újabb és régi számok, slágerek, fergeteges dob és gitárszólók, heavy metal a javából.

 RotfrontRotfront

 RotfrontRotfront

 RotfrontRotfront

Tudja- e a Kedves Olvasó mi van az olyan koncerteken, ahol az ember kedvenc számát lenyomják rögtön másodikként? Elárulom, két verzió lehetséges, az egyik, hogy innen rögtön el lehet húzni, mert lesújt a dögunalom vagy az, hogy piszok jó koncert lesz a folytatásban. Csütörtökön ez utóbbi forgatókönyv jött be a RotFront jelenésén, a Világzenei Színpadon. Van egy együttes Berlinben, akik új értelmet adtak a kozmopolita szónak. Azaz nem is, inkább nyers valóságában mutatják meg milyen az, amikor a kozmopolita kifejezésről egyszerűen eltűnik az összes politikai, ideológiai sallang és megmutatkozik önmaga. Ne kérdezzék meg milyen zenét játszanak, jobban jár mindenki, ha meghallgatja. 2003 környékén alakultak a berlini Kaffee Burger-ben, ahol Yuriy Gurzhy zenész, producer, rádiós és DJ tartotta Russendisko nevű rendezvényeit csupa-csupa kelet-európai autentikus és alternatív zenével. Ebből a közegből, no meg egy nemzetközi baráti társaságból alakult a RotFront, név szerint: Yuriy Gurzhy énekes, gitáros, Wahorn Simon -basszusgitáros, énekes (őt a magyar közönség leginkább a Balaton nevű együttesből ismerheti), Gryllus Dorka – énekesnő (ugye, őt azért nem kell bemutatni, legalábbis a színházkedvelőknek), MadMilian – MC, énekes (a német elektronikus és hiphop szintér tehetséges figurája), Anke Lux – harsonás, Dan Freeman – szaxofonos, Max Bakshish – klarinétos és szaxofonos, Jan „Stix" Pfennig – dobos és Daniel Kahn – tiszteletbeli tag, harmonikás a Painted Bird jiddis folkzenekar alapítója. Tavaly debütáltak a Szigeten ugyanezen a helyszínen és mindenki, aki szereti a Leningradot megjegyezte, hogy ők talán kitöltik majd az űrt, amit az akkor épp szétesőben levő orosz csapat hagyott maga után. Azt senki se remélte akkor még, hogy egy évvel később egymást követő napokon láthatjuk majd mindkét együttest és kiderüljön hiába hozzák össze őket előszeretettel az újságíró kollegák különféle meghatározásokban, igazából közük nincs egymáshoz. Ahogy honlapjukon írják egy ukrán, két magyar, egy amerikai, egy ausztrál és öt német vegyíti a ska-t, a reggae-t, a dancehall-t a cumbia-t (kolumbiai latin tánc) a klezmerrel, a tipikus berlini német hip-hoppal, turbopolkával, rock alapokon. Ennél jobban nem is érdemes kísérletezni a behatárolással. Ha valaki zenehallgatás helyett továbbra is a fantáziájára bízná magát, képzelje el, ahogy a felsorolt nemzetek képviselői mind hozzák a népzenéiket, a berlini hétköznapjaikat, aztán anyanyelveiken szöveget írnak mindehhez és az egészet irgalmatlan sebességre pörgetik majd összeöntik egy sokszor klezmeres beütéses rockzenébe, amire néha hip-hop szól. Az eredmény pedig 70 perc őrületes tánc, ugrálás és jókedv – igen jókedv, annak ellenére, hogy a szövegek néhanap igazán borongósak, meg sírvavígadósra sikerednek, mivel a hétköznapokról szólnak leginkább. Egyaránt hatalmas sikert alatt a három nyelven énekelt népdal, a kirekesztés elleni protest song a Gypsy, Jewish and Gay, amit vendégénekesekkel adtak elő illetve az új lemez egyik slágere, amihez a – szintén aznapi fellépő – Amsterdam Klezmer Band tagjai csatlakoztak. Mindehhez MadMilian adja az utánozhatatlan német underground hiphop lendületét. Rosszkedv és eltunyulás ellen abszolút hatásos.

Judas PriestJudas Priest

Mindeközben a Rock-Metal színpadra újabb Nagy Öreg érkezett, a Judas Priest, sajnos hivatalos fotót nem hozhattunk Önöknek, mert kollegám nem került a „kiválasztottak" közé aznap. A heavy metal egyik ősatyja 1968-ban alakult Birmingham-ben, Nagy-Brittanniában. Az egyedi, összetéveszthetetlen hangú énekes, Rob Halford csak 1973-ban csatlakozott és vált stílusával 20 éven keresztül a Judas Priest védjegyévé. Utána saját projektjei miatt kiszállt, majd 2003-ban ismét csatlakozott együtteséhez. Többek között a Sziget közönségének is nagy örömére, az elég csapnivaló technikai felkészültséget mutató színpadon egy korrekt, kissé öreges, de lendületes és zúzós koncertet láthattunk.

A Pop-Rock Nagyszínpadon ezalatt átvette az uralmat az elektronikus zene, a műfaj Grammy-díjas nagyágyúi, az angol The Chemical Brother duó lézershow-val varázsolta el igen-igen nagylétszámú közönségét.

Verner Adrienn – Szvitek Péter

Fotó: Szvitek Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük