Hal Kavalkád - Gasztronómiai Kalandozások A Velencei-tónál

A Sárrét Közalapítvány meghívására július közepén részt vehettem a Hal Kavalkád – gasztronómiai kalandozások a Velencei-tónál és a Mezőföldön rendezvénysorozat bemutató tájékoztatóján. A több rendezvényből álló eseménysorozat egyik állomásán rövid konferencia keretében megismerhettük a projektet és bepillantást kaptunk a Velencei-tó és a Mezőföld déli részének horgászparadicsomaiba.

A Hal Kavalkád – gasztronómiai kalandozások a Velencei-tónál és a Mezőföldön, egy minta értékű együttműködési projekt. A Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület, mint koordináló szervezet irányításával megvalósuló projekt célja, hogy létrejöhessen egy közös, térségeken átnyúló, a horgászturizmust, mint rekreációs tevékenységet széles körben népszerűsítő innovatív, vonzó, új turisztikai termék, amely szervesen kapcsolódik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákhoz és a megvalósult LEADER projektekhez.

Mert miről is szól ez a projekt -tette fel a kérdést egy előadó a bevezetőben – arról, ami általánosan nagyon gyenge, az együttműködés kultúrája, amit minden szinten erősítenünk kell. Azt is mondhatnánk, hogy most egy jó értelemben vett „szomszédolás" tanúi vagyunk a Mezőföld Helyi Közösség Egyesülete és a Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület akciócsoportjai között.

Nagyon fontos, hogy az eredményeket is megmutassuk, hiszen:

„Nem elég tojást tojni, kotkodálni is kell!"

A projekt célja, – miként Dr. Révészné Nagy Mária Ildikó, a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Elnöke ismertette – hogy összehangolja a különböző természeti adottságokkal rendelkező LEADER területek mentén tevékenykedő horgász egyesületek munkáját, növelje hatékonyságukat, élénkítse a hazai és hazánkba érkező horgászturizmust, s ösztönözze a horgászatra épülő vállalkozások, munkahelyek létrejöttét, valamint alternatívát, mintát nyújtson a Helyi és Térségi Turizmus meglévő szegmenseinek kibővítésére. A projekt közvetett célja: a horgászaton és horgászati rendezvényeken keresztül is a halfogyasztás népszerűsítése, a horgászat, mint rekreációs tevékenység elterjesztésén keresztül a hazai halfogyasztási kultúra erősödése és a lakosság halfogyasztásának növekedése.

A projekt különlegessége, egy egyedülálló ma még csak külföldön megvalósított mobil akvárium kivitelezése, amelyben a magyarországi halfajták bemutatására lesz lehetőség, az ismeretterjesztést szolgálva az ország bármely területén.

A projekt a Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével több, mint 40 millió forint pályázati támogatásból valósul meg.
Együttműködő partnerek:
1. – Sárrét Közalapítvány
2. – Velencei-tavi Nyári Játékok Nonprofit Kft.
3. – Győzelem Horgász Egyesület
4. – MEZŐFŐLD Helyi Közösség Egyesület
5. – Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület

A Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport

2007-2013 között, közel 1 milliárd forint fejlesztési forrást tudott a térségbe irányítani, Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu településeken.

A Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában 2007-2013-as programozási időszakban a Velencei-tó turisztikai fellendítését fogalmazta meg a kilenc település idegenforgalmi bevételeinek növelése érdekében.

Az eltelt időszakban 156 nyertes pályázat született, amely a vállalkozások, civil szerveztek, egyházak és az Önkormányzatok sikeresen megvalósított projektjei révén elősegítik a Velencei-tó dinamikus fejlődését. A megvalósult projektek szinergikusan egymásra épülve közös célt szolgálnak, az elmúlt évek nagy beruházásaihoz kapcsolódva színesítik a Velencei-tó turisztikai kínálatát, és elősegítik a minőségi szolgáltatások létrejöttét, gondosan őrizve a kulturális, táji értékeket, a gazdag műemléki örökséget és az elődök hagyományait.

A Mezőföld Helyi Közösség Egyesületet Tóth Terézia elnök mutatta be.

Az Egyesület helyi akciócsoportja 37 taggal a 2008. május 22-i közgyűlésen alakult jogi személyiséggé és 2008. november 18-án kezdte meg működését, mely a dunántúli kistáj 10 településéből szerveződött: Enying, Polgárdi, Dég, Lajoskomárom, Lepsény, Kisláng, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég.

Az Egyesülethez tartozó települések (melyből 5 hátrányos és 5 nem hátrányos helyzetű) lakosságának száma: 27 651 fő, területe 502 km2. Az elnökség tagjai (összesen 9 fő) egységes arányban képviselik a civil, köz- és vállalkozói szférát. 3 fős munkaszervezete Kislángon dolgozik.

Tevékenységük folyamán a legfontosabb kihívásaik:

a Mezőföld komplex fejlesztése: a minőségi falu-, és községfejlesztés és a vonzó és élhető környezet kialakítása; a térség gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése; a helyi közösség társadalmi és gazdasági fellendítése a helyi emberek, vállalkozások, civil és non-profit szerveződések összefogásának segítése által, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítése.

Erősségük:

a tiszta, csendes környezet; a kiváló minőségű termőföld; jó megközelíthetőség;

két város is a helyi akciócsoport területén belül található; gazdag természeti és épített örökség;

a kiemelkedő közösségi összefogás; szociális háló részbeni megvalósulása és a gyorsan mozgósítható szabad munkaerő

Lehetőségeik:

a Balaton közelsége; az Arany háromszög: a jelenleg meglévő M7 autópálya, a közeljövőben kiépülő M8 és Civil szervezetek összefogása, térségi összefogás a helyi termékek népszerűsítésén és piacra jutásának segítésén keresztül; szakképzetlen munkaerő képzése, és a közeli nagyváros, mint felvevő piac szerepének erősödése

A Mezőföld jövőképében kiemelt főbb célkitűzéseik:

gazdasági fellendülés megújuló energiák alkalmazásával; feldolgozóipar betelepítése, különös tekintettel a környezetbarát technológiákat alkalmazókra; zöldenergia hasznosítás a háztartásokban és a vállalkozásokban; idegenforgalom fellendítése különös tekintettel a falusi turizmusra és a hagyományőrzésre; településképek javítása, vonzó esztétikai környezet kialakítása, élhető települések, térségi közlekedési hálózat kialakítása; képzések a hiányszakmák területén, valamint az önfoglalkoztatás érdekében; egészségmegőrzés, rekreáció; civil szerveződések támogatása; „vidéken élek – vidéken dolgozom" – program a települések megtartóerejének növelése érdekében.

A HVS (Helyi Vidékfejlesztési Stratégia) végrehajtás során az elért eredményekből nyilvánvalóvá vált, hogy a HVS-ben megszabott irány megfelelő volt, de szükséges a további folyamatos elemzés és végrehajtás.

Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy nagyon fontos a partnerség, az együttműködés, valamint a helyi tervezés. A jövőben jobban erősíteni szeretnék a zöld-, és megújuló energia felhasználását, még határozottabb hangsúlyt kívánnak fektetni a helyi gazdaság fejlesztésére.

Az országos átlaghoz képest magas a munkanélküliség, kevés a falusi magánszálláshelyek száma, hiányos a tömegközlekedési hálózat, alacsony képzettségű a munkaerő és tőkehiányosak a vállalkozások. A fiatalok elvándorlása a térségből folytatódik, ezért kiemelt jelentőségű a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása.

„Utasok nincsenek a Föld nevű űrhajón – mindannyian a legénységhez tartozunk."

(Marshall Mcluhan)

A prezentációk után megízleltük a különböző halas termékeket (HAL-kolbász, HAL-fasírozott, HAL-pástétom), majd sétahajóztunk a Velencei-tavon, ahol Simon György bemutatta a Velencei-tó élővilágát. Ezek után mi más lehetett volna a célállomás, mint Sáregres – Rétimajor, ahol a Halászcsárda, Halászati Múzeum és Természetvédelmi Terület felfedezése közben dr. Novics György Magyarország örökös halfőző bajnokának bemutatóján kóstoltunk, sőt kézműves-csokoládék világába is elmerültünk.

De ez már egy másik történet. Jönni fog!

http://mhke.eu/

http://www.velenceitoleader.eu/

Lantai József