Az Országgyűlés még a nyári szünet előtt, 2011. július 12-én elfogadta az új egyházügyi törvényt. A törvényjavaslat benyújtását hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, és a hírek arról szóltak, hogy az Alkotmányügyi Bizottság még az utolsó pillanatban jelentős módosításokat tett a törvényjavaslaton. Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét az eredeti javaslatról és a módosítás utáni törvényről kérdeztük.

Az Országgyűlés még a nyári szünet előtt, 2011. július 12-én elfogadta az új egyházügyi törvényt. A törvényjavaslat benyújtását hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, és a hírek arról szóltak, hogy az Alkotmányügyi Bizottság még az utolsó pillanatban jelentős módosításokat tett a törvényjavaslaton. Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét az eredeti javaslatról és a módosítás utáni törvényről kérdeztük.

Hogyan zajlott ez a folyamat, mi volt pontosan az eredeti javaslat?

A KDNP-frakció négy képviselője nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelynek előkészítésében az Egyházügyi Államtitkárság is dolgozott. Ez a tervezet az 1990/4-es törvényt kívánta leváltani egy másik törvénnyel, pótolva annak hiányosságait. A legfontosabb szempont az volt, hogy ki tudjuk szűrni azokat a társaságokat, amelyek üzleti szándékból jöttek létre, és egyházként próbáltak érvényesülni, illetve azoknak az egyházaknak, amelyek valóban tényleges egyházi tevékenységet folytatnak, biztosítsuk a szabad működést.

Hosszú egyeztetési folyamat után a javaslat szerint három kategóriába kerültek a külön bejegyzési folyamatot nem igénylő egyházak. Ez azért volt fontos, mert különböző szempontok szerint lehetett ezeket magyarországi egyházaknak nevezni. Egyik a történelmi szempont, ide tartoznak az 1895-ös törvényben már szerelő egyházak, a másik kategóriába az intézményfenntartó és egyéb hasznos társadalmi tevékenységet folytató egyházak, akikkel a kormány már korábban szerződést kötött, illetve szándékában állt ez év december 31-ig szerződést kötni, és a harmadik kategóriába kerültek azok, amelyek hazánkban kis létszámúak, de valamilyen világegyházhoz kapcsolódnak. 

Mondana példákat az utóbbi két kategóriára? Milyen egyházak tartoztak volna ide?

A  második kategóriába, vagyis a társadalmi, karitatív tevékenységet is folytató kategóriába tartoztak volna a kisebb protestáns egyházak, például a metodista egyház, a harmadik kategóriába tartoztak volna a nálunk kis létszámú, de a világban jelentős, nem keresztény egyházak, mint például a buddhista vagy az iszlám szervezetek.

Ezzel a javaslattal sikerült egy konfliktuskerülő, kompromisszumkész, véleményünk szerint korrekt megoldást találni. Azok a szervezetek, amelyek ezekbe a kategóriákba nem tartoztak, a későbbiekben a bíróságtól kaphattak volna bejegyzést a törvénytervezet szerint.

Ezen a két ponton változtatott az alkotmányügyi bizottság, főként fideszes képviselők kezdeményezésére. Ennek lényege egyfelől, hogy nem a bíróság, hanem a Parlament dönt az ide felveendő szervezetekről, másfelől ebből a három kategóriából csupán a történelmi szempontot tartotta meg, és hozzátett a történelmi egyházakhoz két, az utóbbi időben megerősödött  szervezetet: a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Ugyanakkor hozzá kell tenni: annak a lehetősége továbbra is megvan, hogy jelentkezés után a Parlament bővítheti ezt a csoportot.

Nem titok, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívők körében csalódást okozott, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak kategóriájába tartozik ezentúl.

Kihagyni nem lehetett az egyházi körből, hiszen az 1%-os felajánlások szerint a negyedik helyen áll a támogatott egyházak között, tehát nagy a társadalmi támogatottsága. Ez persze bizonyos szempontból relatív, hiszen tudjuk, hogy például a Katolikus Egyházat vagy a protestáns  egyházakat támogatók között sok idősebb, nyugdíjas személy van, akik az 1%-ot nem tudják felajánlani, míg a Hit Gyülekezetéhez középkorú vagy fiatalabb személyek tartoznak, akik ezt a felajánlást meg tudták tenni. Ám a tény akkor is tény marad, és ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
 
Egyéb feltételek megszabásával sem?

A Hit Gyülekezete könnyen túllép azokon a határokon, amiket megszabtunk, például azon, hogy húsz éve legyen jelen hazánkban az illető egyház –  ők már a 80-as évektől működnek hazánkban. Emiatt tehát nem lehetett kihagyni a Hit Gyülekezetét. A KDNP-s tervezet szerint a második kategóriába, a jelentős társadalmi-karitatív tevékenységet folytató szervezetek közé kerültek volna, akikkel a kormány már megállapodást kötött vagy december 31-ig megállapodást kötött volna, de ezt a javaslatot az Alkotmányügyi Bizottság fideszes képviselők javaslatára megváltoztatta. Azzal viszont, hogy megszüntette ezt a kategóriát, amint már említettem, két szervezetet, a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak közé sorolta.

Összességében hogyan  értékeli a most elfogadott egyházügyi törvényt?

Nem olyan liberális, mint a korábbi, kiszűri azokat a szervezeteket, amelyek nem egyházi tevékenységet folytatnak, és mégis ide akarnak kerülni – ezért is  szól úgy a törvény, hogy az új egyházi szervezetként jelentkezőket a Parlament elbírálása után lehet csak bejegyezni, hiszen így nagyobb kontroll működik a bejegyzés előtt.

Magyar Kurír

(nk)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük