Nagy idő egy ember életében, hát még egy faluéban. Egy olyan falu életében, amelyik hetven évvel ezelőtt még nem is létezett! Budapesttől 91 kilométerre, Pest megye déli részén, a Ceglédi járás területén található, 2800-an lakják. Középületeit ma már napelem-erőmű világítja meg és otthona olyan vállalkozásnak, melynek terméke nemcsak idehaza közkedvelt, de jelentős külföldi exporttal is büszkélkedhet.

Mint annyi más helyen a magyar Alföldön, a település már az Árpád-kor idején lakott volt, ám a következő évszázadok viharai elsöpörték. Újjáépítésére csak a XVIII. – XIX. században kerülhetett sor, többnyire jobbágy-zsellér családok települtek ide, majorságokat kialakítva. A vidék életében mindkét világháború súlyos nyomokat hagyott, a hozzá csatlakozó nagyobb falvak a fejlesztésével nem törődtek. Az itt élők elégedetlenségének hatására 1946-ban népszavazást tartottak, és ott az elszakadás mellett döntöttek. Ez nem ment egyszerűen, ám a helyi vezetők összefogása eredményeként 1950. január 3-án megalakult az új község: Újszőlős. A névválasztás nem volt szerencsés, hamar kiderült, hogy összekeverik a szomszédos Tápiószőlőssel. Végleges nevét, Újszilvást, a falu 1950. augusztus 27-én vette fel, utalva a környék rengeteg szilvafájára és azok bő termésére. Címerpajzsán a gabonát és jegenyefát, termő szilvaág és komlóág öleli körül.

Amióta felépült az M4-es autóút újabb 64 kilométere, az üllői csomóponttól az újszászi elágazásig, a térség könnyen megközelíthetővé vált. Fontos megjegyezni, hogy nem autópálya, ezért a használatáért jelenleg még nem kell fizetni! Az útnak köszönhetően megnőtt a külföldi cégek érdeklődése, százmillió euró nagyságrendű beruházásokba kezdtek és ez új munkahelyeket jelent az itt lakók számára – hangsúlyozta a falu bemutatásáról szólva Földi László országgyűlési képviselő. A COVID fékező hatása sajnos itt is megmutatkozott, az idén egy sereg gasztronómiai és sportrendezvény maradt el. Köztük olyan országos hírűek, mint például Nagykőrösön a Meggyfesztivál, Cegléden a Laskafesztivál, itt, Újszilváson pedig a már külföldön is ismert Pálinkafesztivál.

Az Újszilváson élők bizakodását a járvány nem törte meg. Tovább folytatódik egy olyan uszoda építése, ami még legalább 5-6 környékbeli településen oldja meg az úszásoktatás gondját. Vízellátását saját kútból meríti, energiaellátását 3×50 Kw-os napelemrendszer adja. A cél, hogy minden újszilvási gyerek megtanuljon úszni és a ceglédi vízilabdacsapat utánpótlását is szolgálja majd. A tervek szerint később strandként és edzőtáborként is hasznosítani fogják. Cegléden egy nagyszabású gyógyfürdő és szabadidőközpont, benne Aqua Centrum és csúszdapark működik, az ide érkezők fogadására több négycsillagos hotel, wellness szálló és kemping is rendelkezésre áll. Folyamatosan épülnek új magánpanziók is. A termálfürdőbe eddig soha nem látott számban érkeznek itthonról is vendégek. A vize 2004 óta gyógyvíz minősítésű, orvosi felügyelet mellett, többféle ártalom enyhítésére is jó.

Újszilvás polgármestere, dr. Petrányi Csaba ezt azzal egészítette ki, hogy noha a falusi turizmus lehetőségei tekintve nem állnak igazán jó helyen, beadtak egy pályázatot vendégház építésére. Van viszont az erdőben egy faházas gyermektábor, és a falu leghíresebb vállalkozása, a Bolyhos Bt. is tervezi, hogy bekapcsolódik a vendégfogadásba. Bárhonnan is érkezzenek a vendégek, a falunak szégyenre nincs oka. A Magyarországi Falumegújítási Díj első helyezettje volt 2011-ben, egy évvel később pedig az Európai Falumegújítási Díj versenyében a második helyen végeztek! A Virágos Magyarországért versenyben 2015 Miniszterelnöki díjazottja voltak, 2016-ban az ország Napkorona Bajnoka lettek, 2017-ben ismét a Virágos Magyarországért versenyben „Az év települése” címet nyerték el.

Városi ember számára a Napkorona Bajnoka cím valószínűleg nem sokat mond, annál többet jelent falun. Elnyeréséért a napenergiát legjobban hasznosító települések versenyeznek. Magyarországon, Újszilváson létesült először önkormányzati fejlesztésű napelem-park, a község határában ugyanis 2011 óta egy 400 Kwh teljesítményű, napkövető rendszerű naperőmű dolgozik, ami az összes önkormányzati intézmény és a közvilágítás ellátására megfelelő energiát termel, ezen kívül az intézmények tetején is napelemek sorakoznak. A faluban működő napelem- és napkollektor-felületek sok család energiaigényét fedezik. A buszmegállókat is napelem kandeláberek világítják meg. Intézményeik 90 százalékát geotermikus energiával fűtik, 400 méter mélyről 33 fokos vizet nyernek. A hőcserélők után a víz olyan kezelésen megy át, melynek végén ivóvíz lesz belőle!

A faluban több sikeres vállalkozás is van, de közülük a leghíresebb a Bolyhos és Fia Bt., az ország egyik legjobb pálinkafőzője, ahol mostanában éppen szilvafeldolgozás folyik. A termelővel tíz éve együtt dolgoznak, kiváló minőségű gyümölcsöt ad. A garatba beöntött szilvát a gép megmossa, kimagozza, a magot megszárítva, télen fűtésre használják. Az üzem jelenleg a kapacitása 25 százalékán dolgozik. Ennek egyik oka a tavaly bevezetett Népegészségügyi Termékadó (NETA), ami az árat erősen megnövelte. A pálinkára háromféle adót kell fizetni, ezek: a jövedéki adó, a NETA és az ÁFA. A három adó összesen ötezer forint literenként! A gyümölcs, energia, munkabér árával megnövelve 8-9 ezer forint az önköltsége egy liter pálinkának és ez erősen visszavetette az eladást. A tetejébe jött a vírus, bezártak az éttermek, szállodák, megszűntek a nyilvános nagy rendezvények, kiürültek a repülőtéri boltok, a rendelés mennyisége 90 százalékkal esett vissza!

Már mutatkozik némi javulás – komoly anyagi áldozatokat vállalva – a cég a teljes régi gárdával dolgozik. A páratlan ízű és illatú ágyas pálinkákhoz saját készítésű aszalt gyümölcsöt használnak. Az aszalógépbe egyszerre 400 kg gyümölcs fér, az aszalvány 24 óra alatt készül el. Gyártanak, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, cigánymeggy, szilva, vilmoskörte, alma, birs, Irsai Olivér szőlő pálinkát, ezekkel a hazai és külföldi versenyeken számtalan díjat nyertek. A jelenlegi főzdét 2003-ban építették és saját néven 2004 novemberétől hozzák forgalomba a pálinkáikat. Kellett hozzá 6-7 év mire ismertek lettek, közben ott voltak az ország minden nagyobb szabadtéri rendezvényén. Az első nagy sikert 2007-ben érték el, a Gyulai Pálinkafesztiválon Cigánymeggy pálinkájuk országgyőztes lett. Napjainkban, Vietnamban, Ausztráliában és az idei évtől már Belgiumban is kaphatók a Bolyhos pálinkák. Átütő sikerről sajnos mégsem beszélhetünk és ennek a gyümölcsárak is okai. Egy liter pálinkához kajszibarackból 3000 forintnyi mennyiséget kell feldolgozni. Vodkánál ugyanez a költség 80 (!) forint.

A kóstolásra érkező vendégeket – egyszerre akár ötven személyt – ebéddel, vacsorával is képesek kiszolgálni, de ennyivel még nem állnak meg. Ebben az évben egy új termékkel hívták fel magukra a figyelmet. Egy különleges gint készítenek. A 43 fokos FEDDE’S citrus gin alapja jó minőségű kukoricaszesz és borókabogyó, hozzá édesgyökér, koriander, kardamom, fahéj, narancs, citrom, aszalt szilva felhasználásával, újbóli lefőzéssel készül. Mindezeknek betudhatóan kellemesen jellegzetes ízű, illatú, a megszületését valójában a vírusnak „köszönheti”. Előállítója a cég egyik – holland – főzőmestere, akinek a vírus okozta visszaesés idején nyílt alkalma a kísérletezésre. Ez Magyarország első citrus ginje, pár napja van még csak a piacon, címkéjén látszanak a gyümölcsök, ahogy belepottyannak az alkoholba. Mivel a fiatalok körében egyre népszerűbb a gin, várhatóan ezt is rövid időn belül megkedvelik. Jól lehűtve, akár jégkockával, aperetifként, tisztán érdemes fogyasztan

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük