Hírközlés 2007 konferencia
5 perc olvasás 
DVB-T kísérleti lefedettség Magyarországon 2004-ben.Lesz jobb is?!?
Szeptember 26-án harmadik alkalommal került megrendezésre a hírközlés témájú CEBC szakkonferencia. A részvevők körében távközlési felsővezetők, stratégia-alakító szakvezetők, távközlési szakemberek, tanácsadók, pénzügyi elemzők, befektetők, médiaszekemberek és informatikai cégek vezetői voltak megtalálhatók.
DVB-T kísérleti lefedettség Magyarországon 2004-ben.Lesz jobb is?!?
Szeptember 26-án harmadik alkalommal került megrendezésre a hírközlés témájú CEBC szakkonferencia. A részvevők körében távközlési felsővezetők, stratégia-alakító szakvezetők, távközlési szakemberek, tanácsadók, pénzügyi elemzők, befektetők, médiaszekemberek és informatikai cégek vezetői voltak megtalálhatók.
A konferencia meghirdetett témaköre, felütése, a „Tripla vagy semmi" avagy „All In" címszavakba foglaltatott.
Mögötte a hírközlés jelenlegi állapotának képe, gyors változásokkal, hirtelen fellelkesülésekkel és kedély-vesztésekkel. A nemzetközi és a hazai piac egyaránt ígéretdömpinggel szembesül, ami magában hordozza a csalódások és hibák lehetőségét. Amiben minden szereplő egyet ért, a digitális átállás, a tartalmak és terjesztésük digitális útra terelése visszafordíthatatlan. A felvetődő kérdésekből idézve; vezetékes vagy mobil, IPTV vagy digitális tv, webtv, 3G vagy 4G, triple play? Média vagy multimédia, milyen gyors legyen az átállás?
Előadások és kerekasztal beszélgetések zajlottak minderről.
Az esemény moderátorának szerepét Mátrai Gábor igazgató (UPC) töltötte be, bevezetőjét követően Tóth László,, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) stratégiai igazgatója a szabályzó oldaláról adott általános piaci áttekintést, kitérve a konvergencia okozta kihívásokra, a technológia és a szolgáltatások közelítésére. Hangsúlyozta, a végcél a fogyasztói érdekek érvényesülése.
Az NHH lakossági felmérést készíttetett 1.200 fős országos minta alapján a szakterületet érintő témakörökben.
A távközlési szolgáltatási árak 2 év viszonylatában a megkérdezettek szerint némileg emelkedtek, a választékról szólva, a válaszadók tudják, hogy három szolgáltató létezik, a legbizonytalanabb a képet az internetről kapták a felmérők.
Az érték vonatkozásában minimális visszaesést lehetett tapasztalni a válaszok szerint, de ez a válasz minden más szolgáltatásra is elmondható.
Az információ elégségessége a mobil, vezetékes, stb. változatok miatt jobbnak ítéltetett.
A kombinált szolgáltatásokat 35% igényli, fontosnak tartják, hogy egyetlen számlán jelenjen meg elszámolásuk.
A digitális tévével kapcsolatban a tökéletesebb kép- és hangminőséget fontosnak tartanák, hasonlóan az időzítéstől való függetlenségét. A szolgáltatásra azonban kevés többlet-díj fizetést vállalnának.
A végberendezések vonatkozásában, miután 100%-os a háztartásokban a tv-elterjedtség,(akár 2-3 készülék is),
50% válaszolta, hogy előnyben részesítené a több készüléken is vehető szolgáltatásokat, ez az arány növekedett az előző felmérés óta.
A rádióhallgatásra vonatkozó válaszok mutatják, a lakosság 85%-a rádióhallgató. Digitális rádiózásban a CD minőségű hang lehetősége vonzza az embereket, de ez beruházást igényel.
A mobil tévézéstől a kérdezettek 40%-a nem zárkózik el, 27% áldozna is érte.
Drágább készülék vétele esetén a válaszadók 1-2 ezer FT-nyi havi előfizetési díjat tartanának elfogadhatónak,
igény a mindenhol elérhető, nézhető szolgáltatásokra lenne.
(A kutatás anyaga az előadó szerint az NHH weboldalán részleteiben olvasható.)
A vonatkozó pályáztatási eljárást az NHH végzi, ez a folyamat október 31-el lezárul, s jövő év elején várható az eredmény-hirdetés, így a szolgáltatások a következő évben indulhatnak.
A szolgáltatás-tartalmakról, az ORTT elképzeléseiről, annak státusáról szólt dr. Kovács György, az Országos Rádió Televízió Testület (ORTT) elnöke. Hangsúlyozta, a digitális reformokat folytatni kell, ezek során a technikai átalakulással egyenlő jelentőségű a tartalom kérdése is. Véleménye szerint csomagba kell rendezni a közszolgálati
feladatokat is. A földi digitális megoldást mindenki számára elérhetővé kell tenni, hiszen ezen az úton látja el az állam tájékoztatási kötelezettségeit. A jelenlegi elképzelésekben a közszolgálatiság az átalakulások vesztese, csak az M1, M2, Duna maradna szabadon elérhető. Más országokban a közszolgálati feladatokat multiplexbe illesztik, úgy látják el. Sorrendi hibát vétettünk, a stratégiát kellett volna először felállítani, nem fordítva, ahogy történt.
A tartalom szabályzásra az EU jó mintákat ad, az komoly értéket képvisel, követni kell, helyi viszonyokra szabva.
A tartalomszabályzási törvényt kellően rugalmasra kell készíteni, mert nem lehet 2/3-os szavazásokat várni hetente a parlamenttől… A technikai lehetőségek majdnem korlátlanok lesznek, de az értékes tartalmak önmaguktól nem tudják majd elfoglalni megfelelő helyüket, ezekhez támogatást kell adni. Különösen fontos szerepet játszanak a lokális, regionális tartalmak, amelyek háttérbe szorulása, eltűnése semmi mással nem pótolható, nem is vállalkozik rá majd senki a versenyszférában.
Az ORTT jövőjéről szólva, az előadó elmondta, a jövőben is lesz média hatóság, felállása változhat. A jelenlegi testülettel szembeni kritika azt mondja, nagyon átpolitizált, az Alkotmánybíróság állásfoglalása viszont az, hogy törvényesen jár el. Dr.Kovács szerint arra lenne szükség, hogy a bizottságokban a tagok behatárolt ideig működjenek csak és ne lehessen újraválasztani őket. A jelenleg folyó vitáról, hogy egy vagy két médiahatóság legyen, a véleménye; egyetlen független, integrált hatóság a megfelelő válasz, a tartalmi és jelhordozói felügyelet legyen együtt, s a szükséges módosítások a tapasztalatok fényében később megejthetők.
Harmat Lajos
