Hitelkárosultak élőlánccal és közérdekű keresettel tiltakoznak
4 perc olvasás
Fizetni életfogytig!
Tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a Hitelkárosultak a bankok „szabadrablása" és a kormány bankokkal kötött kiegyezése miatt a társadalom rovására. Augusztus 26-án élőlánccal veszik körül a Bankszövetség épületét, és helyi tüntetésekre is készülnek az egyes bankok vidéki fiókjainál. Akcióikkal egyidejűleg kezdeményezték, hogy az Ügyészség indítson közérdekű keresetet a devizahiteles probléma megoldása érdekében. Az erről szóló döntéseket csütörtökön hozták azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Szociális Fórum (MSZF) rendezett a Vasas Szakszervezet budapesti székházában.
Fizetni életfogytig!
Tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a Hitelkárosultak a bankok „szabadrablása" és a kormány bankokkal kötött kiegyezése miatt a társadalom rovására. Augusztus 26-án élőlánccal veszik körül a Bankszövetség épületét, és helyi tüntetésekre is készülnek az egyes bankok vidéki fiókjainál. Akcióikkal egyidejűleg kezdeményezték, hogy az Ügyészség indítson közérdekű keresetet a devizahiteles probléma megoldása érdekében. Az erről szóló döntéseket csütörtökön hozták azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Szociális Fórum (MSZF) rendezett a Vasas Szakszervezet budapesti székházában.
Simó Endre, az MSZF szervezőjének felkérésére a tanácskozás 150 résztvevője állva, egymás kezét fogva mondta ki: „Kiállok magamért, másokért, emberi jogaimért." A bankok az élethez való jogot vonják kétségbe tisztességtelen szerződési feltételeikkel és törvénybe ütköző eljárásaikkal.
Júniusban olyan kiegyezés született Orbán Viktor miniszterelnök és a Bankszövetség elnöke között, hogy a 260 milliárd forint különadó befizetésének fejében a kormány szemet huny a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos disznóságaik felett. Ennek a kiegyezésnek és lefekvő
politikának a levét isszák a Hitelkárosultak, és az ország" – vélekedett. Emlékeztetett arra, hogy az MSZF kérte a parlament rendkívüli ülésének összehívását a megoldás érdekében, de csak az ellenzék reagált rá pozitívan, a kormány válaszra sem méltatta a kezdeményezést.
Tiltakozó nagygyűlés, sőt tömegtüntetés terve is szóba került arra az esetre, ha a kormány nem vizsgálná felül a Hitelkárosultak rovására folytatott politikáját. Megmozdulásaikat a szakszervezetekkel is készek egyeztetni, tekintettel a szeptemberre tervezett munkavállalói
tüntetésekre. Akcióikat akkor nyilvánítanák okafogyottá, ha a kormány igazi megoldással állna elő, ennek érdekében pedig bevonnák a Hitelkárosultak képviselőit is a meghirdetett monitoring bizottságba.
A tanácskozás résztvevői leszögezték: nem áll szándékukban kibújni fizetési kötelezettségük alól, hanem azt akarják, hogy az eredeti szerződés szerinti árfolyamon
törleszthessék tartozásukat. A bankoknak van miből engedniük, hiszen az árfolyamváltozás minden előnyét ők vágták zsebre – hangzott el. Mi akadálya annak – kérdezte egyikük -, hogy a hitelezők az adósok javára módosítsák egyoldalúan a szerződéseket, ne pedig a hátrányukra, mint eddig tették.
A tanácskozás résztvevői megkereséssel fordultak az Európai Központi Bankhoz, hogy vizsgálja felül a magyarországi bankok szerződéseit.
Követelték a kilakoltatási és árverezési moratórium visszaállítását, hogy a fizetésképtelenné vált emberektől ne vehessék el az otthonukat.
A közérdekű kereset indítására vonatkozó hitelkárosulti kezdeményezés szerint az ügyészségnek kellene megtennie az első jogi lépést a bíróságon, tekintettel a társadalmi méreteket öltő anyagi ellehetetlenülésre, majd a bíróság pozitív döntése alapján minden hitelkárosult egyénileg számolna el hitelezőjével.
