A pénzügyi sokkok hatására erősödhet a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, ahogy az 2008 után Európa legtöbb országában tapasztalható volt. A belföldi kereslet belátható időn belüli élénkülésére azonban nem számít a Pioneer Alapkezelő a 230 milliárd forint összegű reálhozam-kifizetés ellenére sem.  Számolni lehet ugyanakkor azzal, hogy a svájci frank drasztikus erősödése ellenére elmarad a fogyasztás csökkenése, mert a rendkívüli jövedelem fedezheti a törlesztés megnövekedett terhét a tartalékokkal nem rendelkező adósoknál.

 

A pénzügyi sokkok hatására erősödhet a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, ahogy az 2008 után Európa legtöbb országában tapasztalható volt. A belföldi kereslet belátható időn belüli élénkülésére azonban nem számít a Pioneer Alapkezelő a 230 milliárd forint összegű reálhozam-kifizetés ellenére sem.  Számolni lehet ugyanakkor azzal, hogy a svájci frank drasztikus erősödése ellenére elmarad a fogyasztás csökkenése, mert a rendkívüli jövedelem fedezheti a törlesztés megnövekedett terhét a tartalékokkal nem rendelkező adósoknál.

 

A romló pénzügyi-gazdasági környezetben a korábbi várakozásokkal szemben nincs esély arra, hogy az augusztusban érkező mintegy 230 milliárd forint összegű magán-nyugdíjpénztári reálhozam élénkítse a kiskereskedelmi forgalmat. Így ez sem javítja a gazdasági növekedési kilátásokat, amint a személyi jövedelemadó (szja) változások nyomán a háztartásoknál maradó — éves szinten a GDP mintegy 1,5-2 százalékát kitevő — összeg sem hagyott eddig látható nyomot a fogyasztásban. „A jelek szerint az egykulcsos szja révén keletkezett többletjövedelem részben a hitelek előtörlesztésében csapódott le, emellett hozzájárult ahhoz, hogy az erősödő svájci frank következtében felhízó adósság ellenére nem csökkentek a bruttó megtakarítások" – vont mérleget Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Az erőteljesen növekvő hiteltörlesztések és a bruttó megtakarítás minimális növekményének köszönhetően ugyanakkor látványosan nőttek a nettó megtakarítások.

 

A megtakarítások további alakulására hatással lesz, hogy a fokozódó pénzügyi bizonytalanság tovább erősítheti a háztartások pénzügyi viselkedését befolyásoló óvatossági motívumot. A 2008-as válság után is világszerte nőttek a rendelkezésre álló jövedelem arányában mért megtakarítást mutatók. Az Egyesült Államokban például a válság előtti évek 1-2 százalék közötti mértékéhez képest 2009-ben 4 százalékot meghaladó rátát regisztráltak, míg Nagy Britanniában a válságot követő évben háromszorosára nőtt az azt megelőzően 2 százalék körüli megtakarítási ráta. A spórolásban hagyományosan élen járó német háztartások is tovább fokozták az elmúlt években tartalékaikat, aminek következtében a ráta Németországban a válságot követő esztendőkben az előző évekre jellemző 10 százalék alatti mértékről 11 százalék fölé kúszott.  Az euró térségben is folyamatosan nő 2008 óta a háztartások korábban hullámzó nettó megtakarítása.

 

A megváltozott pénz- és tőkepiaci környezet legnagyobb vesztese ezért minden bizonnyal a kiskereskedelem lesz Magyarországon, egyértelműen csökken ugyanis az esélye annak, hogy a reálhozam-kifizetés egyszeri lökést ad a fogyasztásnak, holott ebben bízott a szektor.  Legfeljebb a fogyasztás szinten tartását biztosíthatja az előre nem kalkulált plusz jövedelem, amely a tartalékkal nem rendelkező családoknál fedezheti a drámaian megerősödött svájci frank miatt megnőtt havi törlesztést.

A rendkívüli jövedelemből képzett tartalékok fogadására felkészülő pénzügyi intézményeknél azonban, ha nem is a várt mértékben, de azért lecsapódhat a pénztári kifizetések egy része Forián Szabó Gergely várakozása szerint, mert az előtakarékossági szándékot tapasztalata szerint Magyarországon elsősorban a hiteloldali nehézségek következtében növekvő óvatosság táplálja. A nyugdíjcélú öngondoskodás ugyanakkor egyelőre csekély szerepet játszik a tartalékképzésben. Az elemző főként a kisebb összegű rendszeres megtakarítások növekedésére számít, az öregkori megélhetést segítő befektetési-biztosítási konstrukciók iránt véleménye szerint a várttól elmaradó lehet a kereslet.„A világgazdaság akkut problémáinak kell rendeződnie ahhoz, hogy a befektetői bizalom visszatérjen, és az emberek merjenek pénzügyeikben is hosszabb távon gondolkodni."- előlegezte meg a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

A Pioneer Alapkezelő Zrt. a hazai alap- és vagyonkezelési piac egyik legrégebben alapított és egyik legjelentősebb szereplője. A befektetési alapok menedzselése mellett a Pioneer Alapkezelő kiterjedt vagyon- és portfóliókezelési tevékenységet végez magánügyfelei és intézményi partnerei megbízásából. A Pioneer Alapkezelő a világ 28 országában, 2000 alkalmazottal működő, több mint 180 befektetési alapban 182 milliárd eurót kezelő Pioneer Investments nemzetközi hálózatának tagja. A Pioneer Investments globális szakértelmét a helyi piacokat kitűnően ismerő portfóliómenedzserek és elemzők tapasztalatára építi, így a vállalat vagyonkezelői hatékonyan fel tudják térképezni a világ legvonzóbb befektetési piacait. 1928-as alapítása óta a Pioneer Investments számos gazdasági válságon segítette át ügyfeleit, és hosszú távon jelentősen hozzájárult vagyonuk gyarapodásához. Sikerének titka, hogy globális integrált befektetési modelljét aktív portfóliómenedzsmentre és erős saját kutatói hátterére építi. A Pioneer Investments az UniCredit Bankcsoport tagja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük