Szabó Magda 1917 október 5 Debrecen - 2007 november 19. BudapestSzabó Magda

Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas író, a Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka. A legtöbb nyelvre lefordított magyar írót hétfő délután, olvasás közben érte a halál.

 Szabó Magda 1917 október 5 Debrecen - 2007 november 19. BudapestSzabó Magda

Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas író, a Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka. A legtöbb nyelvre lefordított magyar írót hétfő délután, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte. A Dóczy Leánynevelő Intézetben érettségizett 1935-ben, 1940-ben a Tisza István Tudományegyetemen szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját. 1940-től Debrecenben, majd 1942-től Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.

Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles.

Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.

Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.

Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.

Szülővárosa, a református Debrecen hagyományai meghatározóak voltak egész életében. Egy időben aktív szerepet is vállalt az egyházban: 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke volt. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták, 2000-ben Szenci Molnár Albert-díjjal, 2007-ben Tőkés László-díjjal tüntették ki.

November 21-én 8 órakor a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma és Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma tanárai és tanulói emlékező, háladó istentiszteletre gyűlnek össze a Debrecen-Kossuth utcai templomban.

http://www.reformatus.hu/het/2007/index27.htm

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük