Hogyan tovább a pénzügyi szféra szabályozásában?
3 perc olvasás
A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer 2008 végén a „nagy gazdasági világválság" óta soha nem látott krízisbe került. A mindennapi híradások középpontjába kerültek a bankok felszámolásáról és a tőzsdei árfolyamok összeomlásáról szóló információk.
A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer 2008 végén a „nagy gazdasági világválság" óta soha nem látott krízisbe került. A mindennapi híradások középpontjába kerültek a bankok felszámolásáról és a tőzsdei árfolyamok összeomlásáról szóló információk.
Egyre több jel utalt arra, hogy a pénzügyi szféra válsága magával sodorja a gazdaság szereplőit is, és ez be is következett. Kormányok igyekeztek a csőd szélére került pénzintézetek megsegítésére világszerte és próbálták meggyőzni az állampolgárokat arról, hogy megtakarításaik biztonságban vannak. Most hazánk is készültségben áll, a kérdés azonban az, hogy 2009-ben milyen választ tudunk adni a kihívásra?
Számos kérdés vetődik fel a globális probléma kapcsán: Kötelessége beavatkozni az államnak a pénzpiac szabályozásába? Mi a konkrét feladata az államnak egy világméretű válság esetén? Milyen viszonyok segíthetik Magyarországot kijutni a pénzügyi és gazdasági válságból? Partnerség vagy kényszerű beavatkozás? És legfőképpen hogyan tovább…? Nehéz, összetett feladat megtalálni a helyes választ és felülemelkedni az általános pánik okozta félelmen.
A DEMOS Magyarország Alapítvány a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével (BAMOSZ) és a Magyar Bankszövetséggel karöltve fogott össze kérdések megoldásáért. A 2009. február 12-én megrendezésre kerülő „Hogyan tovább a pénzügyi szféra szabályozásában?" című közös konferenciájuk elsődleges célja, hogy az általános pánikhangulatot visszaszorítsák, és – elemezve az elmúlt időszak történéseit – közérthető, releváns lehetőségeket mutassanak be a krízis magyarországi megoldására. Erre a kérdésre várnak választ többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, Veres János pénzügyminisztertől, Terták Elemértől, az EB belső piaci főigazgatóságának vezetőjétől, Simor András MNB elnöktől, Farkas Istvántól a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának az elnökétől, Felcsúti Pétertől, a Magyar Bankszövetség elnökétől, valamint a pénz és tőkepiac más maghatározó szakértőitől.
A rendezvényen egyaránt szó esik az üzleti világ felelősségéről és jövendőbeli teendőiről, illetve a nemzeti kormányok újbóli fokozott szerepvállalásáról. Gyakori vélekedés, hogy az üzleti szféra ma már nem tekinthet el attól, hogy az általa generált társadalmi és gazdasági problémákra saját maga gyökeres megreformálásával reagáljon. A szervezők arra kérik fel a kormányzat, a pénz- és tőkepiac, és a politika szereplőit, hogy ragadjanak körzőt és vonalzót és húzzák meg az állami beavatkozás, az esetleges szerepvállalás (új) határait.
