www.feosz.huwww.feosz.hu

A fogyasztók már megszokták, év eleje=áremelkedések. A fogyasztók azonban kezdik megelégelni, hogy az áremeléssel egyidejűleg egyes szolgáltatások minősége nem változik. Nem értik azt sem, hogy mi miért kerül annyiba!

 

 www.feosz.huwww.feosz.hu

A fogyasztók már megszokták, év eleje=áremelkedések. A fogyasztók azonban kezdik megelégelni, hogy az áremeléssel egyidejűleg egyes szolgáltatások minősége nem változik. Nem értik azt sem, hogy mi miért kerül annyiba!

 

Az ügyfélszolgálatnál több órás sor után kerülhet sorra a fogyasztó, a telefonos ügyintézőre történő várakozás alatt akár egy órányi zenei élmény részese is lehet, és a sort tovább lehetne folytatni. Falakba ütköznek, és kiszolgáltatottak.

A közlekedési szolgáltatásokkal is egyre több problémájuk van a fogyasztóknak. A fogyasztói tudatosság jele, hogy szóvá is merik tenni:

Hol és mikor érvényesül a szolgáltatás-ellenszolgáltatás-minőség-értékarányosság elve?

Miért fizet például a fogyasztó ugyanannyit, ha Hűvösvölgytől Budafokig az 56-os villamossal utazik kb.15 km-t és ha a 7-es busszal egy megállót? Miért nincsenek zónajegyek? Van-e kártalanítás, megfelelő-e az utastájékoztatás? Miért kell a vonatcsatlakozásra – már ha van – akár órákat is várni? Érdekes, hogy Budapestről olcsóbb autóval utazni négy személynek Siófokra, mint vonattal. Pedig legjobb tudomásunk szerint a cél nem az autóforgalom növelése!

De hogyan várható el a szolgáltatótól, hogy a fogyasztó pénztárcáját és kényelmét elsődlegesen szem előtt tartó szolgáltatást nyújtsa akkor, amikor a szolgáltató a mögötte álló közvetlen vagy közvetett tulajdonos személye révén jogszabályokban határozza meg a viteldíj összegét és a tulajdonos abban érdekelt, hogy minél több bevétele legyen – több pénzt szedjen be a fogyasztótól?!

A legtöbb esetben ugyanis a közlekedési szolgáltatások díjait az önkormányzatok vagy állami intézmények határozzák meg, melyek egyben a szolgáltatók közvetlen vagy közvetett tulajdonosai. A szolgáltatások díjait megállapító döntésüket gyakorlatilag lehetetlen eredményesen megtámadni.

Mit lehet tenni a koszos és igénytelen vasúti kocsik, a zsúfolt buszok, a hosszas várakozás ellen, azaz hibás teljesítés esetén? A szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az értékarányosság elve sérül azzal, hogy a fogyasztó által fizetett díjért nem a megfelelő minőségű szolgáltatást kapja. 

A jogszabályi környezet, az általános szerződési feltételek, az üzletszabályzatok, az árképzések sürgős megváltoztatása indokolt a fogyasztók védelmében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük