Huszadik alkalommal adták át a Gábor Dénes Díjat

Díjátadás a Parlament Főrendiházi termében 2008. december 18-án: Képaláírást lásd a cikk végén!A  „NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért"  kuratóriuma  az Országházba díjkiosztóra invitálta a jelölteket és a média képviselőit  2008. december 18-án;  az idei Gábor Dénes-díjak  ünnepélyes átadására.Az ünnepségen hét Gábor Dénes-díjat, egy Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztön-díjat és két „In memoriam Gábor Dénes"  elismerő oklevelet adtak át.

Díjátadás a Parlament Főrendiházi termében 2008. december 18-án: Képaláírást lásd a cikk végén!A  „NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért"  kuratóriuma  az Országházba díjkiosztóra invitálta a jelölteket és a média képviselőit  2008. december 18-án;  az idei Gábor Dénes-díjak  ünnepélyes átadására.Az ünnepségen hét Gábor Dénes-díjat, egy Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztön-díjat és két „In memoriam Gábor Dénes"  elismerő oklevelet adtak át.

A NOVOFER Alapítvány 1989-ben, hároméves fennállása után hirdette meg először felhívását az innovatív, alkotóan tevékenykedő szakemberek Gábor Dénes-díjjal való elismerésére. A díj odaítéléséről Kuratórium dönt.  A kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben folyamatosan nyújtott, kiemelkedően eredményes teljesítmény elismerését célozza. A Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.

Az idén huszadik alkalommal, nyilvánosan meghirdetett felhívás alapján a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetői továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek terjeszthették fel az általuk szakmailag ismert, kreativ, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező szakembereket, akik:

-jelentős tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,

-tudományos, kutatási-fejlesztési, innovativ tevékenységükkel hozzáajárultak a környezeti értekek megőrzéséhez,

-személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez.

A 2008-as díjátadó ünnepség rövid megnyitó beszédét a levezető elnök Ginsztler Jánostól (MTA) hallhatták a megjelentek, majd Molnár Károly  kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter mondott köszöntőt.  Bevezetőjében, igazodó-pontként idézte a díj névadóját:  „Találjuk fel a jövőt!"  Emlékeztetett, a magyar tudományos élet mindig is kiemelkedő eredményeket mutatott fel, ma azonban alacsony az innovációs tevékenység Magyarországon. Jellemző a tőkehiány, eladósodottság, a túl-központosított berendezkedés. A miniszter kiemelt kezelésre érdemesnek tartja a kutatási infrastruktúra javítását, a nemzetközi együttműködést. Bizakodását fejezte ki, hogy a meghozandó intézkedések javítják az innováció teljesítményét,  meghatározó szerepe lehet olyan régiós beruházásoknak, mint a Debrecenbe tervezett neutrongyorsító. 

Pálinkás József,  a Magyar Tudományos Akadémia elnöke idézte Gábor Dénest; 

„A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni." Az elnök rámutatott;  a legmagasabb szintű tudományos és mérnöki munkában a felfedezés izgalma és az újítás vágya vezeti a kutató embert.  Ugyanakkor azok a díjak, amelyek a szakma és a kollégák nagyrabecsülését fejezik ki, a legfontosabb visszajelzések közé tartoznak. Ma egy olyan díj átadására kerül sor, amelynek névadója első szabadalmát tizenkét évesen nyújtotta be.

Már a fennmaradt gyermekkori vázlatfüzetében is a tehetség üzent, lenyűgöző gyermeki-kutatói kíváncsisággal, a kor technikai újdonságainak aprólékos mérnöki pontossággal történő megfigyelésével-megörökítésével. Példaadó, ahogyan később, szakmai sikerei csúcspontján a tudós felelősségével szentelt figyelmet az emberiség jövője szempontjából legfontosabb kérdéseknek. A jövő feltalálása (Inventing the Future) című társadalomfilozófiai tanulmányában arra emlékeztetett, hogy a technológiai vívmányoknak köszönhetően új társadalmi viszonyok keletkeznek, amelyekre föl kell készülni. Művében a nukleáris háború és a túlnépesedés veszélyei mellett arra is figyelmeztetett, hogy „a szabadidő kora" óriási kihívásokat tartogat, hiszen először fordul elő a történelem során, hogy egy kisebbség munkája elég ahhoz, hogy tömegeket tartson el céltalan luxusban. Gábor Dénes világosan látta, hogy erre a jólétre lelkileg még nem vagyunk felkészülve. Ezért mondhatta azt, hogy „Eddig a Természettel állt szemben az ember, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie". A jövő feltalálását ugyanakkor elválaszthatatlannak tartotta az információ és a kommunikáció globális problémakörének feltárásától.

Gondolatai talán még soha nem voltak ennyire találóak, mint ma, egy újabb gazdasági válság kezdetén. A Római Klub számára Umberto Colombo professzorral közösen kidolgozott jelentésében hangsúlyozta, hogy a pazarlás, a rablógazdálkodás kora végérvényesen lejárt. A világ új gazdálkodási és új gondolkodási módot követel.

Gábor Dénes életének fontos üzenete az is, hogy Magyarország soha sem szenvedett hiányt korszakalkotó tehetségekben. Ennek zálogát pedig nagyszerű iskoláink jelentették. Amikor már világhírű tudósként Budapestre látogatott, megkérdezték tőle, hogy milyen emlékei vannak a tanárairól. Gábor Dénes így felelt:  „A középiskolából a legeslegjobb. Akkor Magyarország nagyon szegény ország volt, de gazdag volt tehetségekben. Középiskolai tanáraink közül legalább három igazi egyetemi rangú volt." Az idézetből is világos, hogy a Nobel-díjasok egész nemzedékét felnevelő korszakban elképzelhetetlen lett volna, hogy a természettudományos ismeretek olyannyira perifériára szoruljanak, mint manapság. Ahhoz, hogy iskoláinkban a tudományt szerető és nagy szellemi vállalkozásokra kész diákok generációi nevelődjenek, meg kell újítanunk az oktatást és újra nagy hangsúlyt kell fektetnünk a természettudományokra. Napjainkban a nem megfelelő szabályozásnak köszönhetően a természettudományokkal kapcsolatos hivatások visszaszorultak a fiatalok választásaiban. Változásokra van szükség a módszertanban és a tanárképzés területén is. Az oktatáspolitika dolga, hogy a kötelező érettségi körébe visszahozzon legalább egy természettudományos tantárgyat. A tudósoknak, mérnököknek pedig az a teendője, hogy a társadalmi nyilvánosság és a média minden lehetséges csatornáját igénybe véve bemutassák a reáltudományok szépségét, érdekességét, értékét és jövőjét.A világ sorsa a Gábor Déneshez hasonló nagy tudású, bátor és erkölcsös emberek kezében van. A díj névadójának szavaival:  „A történelem folyását szinte minden fölfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt." Az elnök hangsúlyozta:   a Magyar Tudományos Akadémia vezetése e gondolattal összhangban elkötelezett abban, hogy a fiatal és kiemelkedően tehetséges kutatókat az Akadémia szakmai és köztestületi munkájába bevonja, számukra lehetőséget adjon véleményük, álláspontjuk kifejtésére.  Az Akadémia elnökeként különösen fontosnak tartja azt is, hogy a fiatalok közül minél többen itthon találjanak megfelelő körülményeket a nyugodt, magas színvonalú alkotó tevékenységhez. Végezetül emlékeztetett;  Gábor Dénes szakmai és közéleti nagyszerűsége mellett arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy olyan magyar embert tisztelhetünk benne, aki szülőhazájához való kötődését tevékenyen és büszkén vállalta.  Támogatta a magyar tehetségeket, mindig szívesen látta a hazai fiatalokat egyetemi tanszékén, mélyen ismerte és figyelmével követte a magyar kultúrát.

A Gábor Dénes-díj szigorú kritériumaival immár két évtizede világos kifejezője a magyar természettudományos és műszaki értelmiség értékrendjének, és a kiváló díjazottakra irányítja a kiérdemelt közfigyelmet.Köszönet érte az alapítóknak, a kuratóriumnak és valamennyi közreműködőnek!

A NOVOFER Alapítvány kuratóriumának döntése alapján 2008-ban Gábor Dénes díjban részesült:

Dr. Kisbán Sándor   építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági főmérnöke,

az első magyarországi ferdekábeles Duna-híd,  a Megyeri-híd tervezése, méretezése, optimális kialakítása és megvalósítása során nyújtott kiemelkedően innovatív tevékenységéért, számos új szerkezeti megoldás kimagasló színvonalú kidolgozásáért és sikeres megvalósításáért, a magyar hídépítő szakma nemzetközi elismertségének növeléséért, környezetvédelmi szempontú közlekedésfejlesztési tevékenységéért

A díjat  dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter adta át. 

A díjazott a folyami hidak és a közúti völgyhidak tervezésének és építésének kiváló szakembere,  mérnöki alkotói tevékenysége és vezetői munkája révén hozzájárult a hazai hídépítés megújulásához. 2002-től  kapcsolódott be a Megyeri Duna-híd tervezési munkáiba, irányításával, aktív tervezői és fejlesztői munkájával készültek a Magyarországon eddig még nem alkalmazott szerkezeti kialakítások, a 100 m magas vasbeton pilonok.  Tevékenységére külföldön is elismeréssel tekintenek.

Vámos Zoltán   villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális Fényforrásfejlesztési igazgatója,

az általa irányított energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsövek konstrukció- és technológia fejlesztése terén elért eredményeiért, szabadalmakkal fémjelzett mérnöki alkotó munkájáért, a termékek piaci bevezetése, globális elterjedése terén végzett innovativ szervezési és vezetési tevékenységéért, a nemzetközi vállalat fénycső fejlesztési központjának Magyarországra telepítése és a termékkörhöz kapcsolódó kiválósági központok létrejötte érdekében folytatott sikeres közreműködéséért, áldozatos innováció szervezési közéleti szerepvállalásáért.

A díjat  dr. Molnar Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter adta át.

A díjazott hazai és nemzetközi szakmai  és társadalmi szervezetekben aktív innovációs tevékenységet fejtett ki, ezzel hozzájárult a magyar kutatás-fejlesztés és innováció fejlődéséhez.  2004 és 2008 között a Magyar Innovációs Szövetség Alelnöki posztját is betöltötte. Támogatja a fiatal mérnökgeneráció szakmai kibontakozását. Tudásával és tapasztalataival elősegíti a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia kialakítását.

Dr. Tulassay Tivadar   orvos, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora, a koraszülöttek és a csecsemők betegségeinek kutatása, az orvosképzés terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, az Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet segítő szervezeti változások kidolgozásában, koordinálásában és végrehajtásában folytatott több éves kiemelkedő tevekénységéért, nevezetesen a Pályázati és Innovációs Központ, a Szentágothai János Tudásközpont, a Technologia Transzfer Iroda, a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum létrejöttében és hatékony műkodtetésében vállalt meghatározó szerepéért, az innovatív szemlélet meghonosításáért és elterjesztéséért.

A díjat átadta:   dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, aki laudációjában rendhagyó módon a díjazottról, mint a reneszánsz freskók kitűnő ismerőjéről kívánt szólni, mondván;  "van és kell, hogy dolgok összekössenek minket", hiszen a világ pénzügyi és gazdasági válsággal küzd. Aki azt gondolja, hogy a válságot csak túl kell élni, és utána minden úgy lesz, mint annak előtte, az téved, gondolataiban el fog bukni. Bár a pénzügyi- és gazdasági válság a világ számára kényszer, a kreatív elme számára lehetőség.  Magyarországnak struktúraváltást kell végrehajtania, melynek középpontjába az oktatást, a kultúrát és az innovációt kell helyezni.  Tulassay Tivadar olyan ember, aki ezt tudja, így is él és így gondolkodik, mondta.

Dr. Bársony István villamosmérnök, MTA doktor, egyetemi tanár, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, a pórusos sziliciumtechnológia területén elért, nemzetközi szinten is elismert és szabadalmakkal fémjelzett, kimagasló kutatási-fejlesztési eredményeiért, és azok alkalmazásáért fotovoltaikus (napelemes) és fényemittáló eszközökben, integrált gázérzékelőkben, bioreceptorokkal érzekenyített fotonikai szerkezetekben.  Bársony István érdemei elévülhetetlenek az MTA MFA kutatási-fejlesztési stratégiájának megújításában és az eredmények elterjesztését biztosító spin-off cégek létrehozásában. A kuratórium továbbá kiemelte Bársony Istvánnak a doktori képzést segítő tudományos iskolateremtő munkáját, a fiatal tehetségek felkarolása érdekében tett erőfeszítéseit és eredményes felsőoktatási tevékenységét.

A díjat dr. Pálinkás József ,  az MTA elnöke adta át.

Apáthy István villamosmérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet  főtanácsosa,

az új generációs Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor

kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért. E rendszereket az amerikai, orosz, európai és más nemzetközi űrkutatási szervezetek használják. Apáthy István elévülhetetlen érdemeket szerzett a Pille rendszeren alapuló, kifejezetten földfelszíni alkalmazásra szánt – a sugárvédelemben, a nukleáris iparban (például a Paksi Atomerőműben) és a gyógyászatban, kutatásra és környezeti állapot felmérésre egyaránt alkalmazott – PorTL hordozható dózismérő és részegységeinek kifejlesztésében, a hazai űreszköz-fejlesztés nemzetközi tekintélyének növelésében, az űrkutatási eredmények mindennapi alkalmazhatóságának megteremtésében.

A díjat Szabó Imre  környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át,  aki a méltatásban rámutatott, környezetünk védelméhez ismernünk kell annak mindenkori állapotát, ehhez pedig mindig a tudomány eredményeivel lépést tartó, korszerű műszerekre van szükségünk.     

A "Pille" űrdózismérő műszer: 

A kis magasságú földkörüli pályán keringő űr-létesítményeken az űrhajósok ki vannak téve a kozmikus sugárzás veszélyes élettani hatásainak. Az őket érő sugárzás-mennyiséget mérik a dózismérők. A magyar kutatók olyan kis- méretű készüléket szerkesztettek, mely könnyedén alkalmazható az űrhajózás behatárolt körülményei között is.Első felhasználója Farkas Bertalan magyar űrhajós volt, ma már amerikai és orosz űrhajósok is ezt használják. Továbbfejlesztett változata jó szolgálatot tesz atomerőművekben is.

Duschanek Valéria  élelmiszertechnológus-mikrobiológus, biokémikus, agrármérnök, az Iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője, a fogyasztói igényeknek megfelelő, nagy biológiai értékű új élelmiszeripari készítmények előállításáért és piaci bevezetéséért. Valamint az új szemléletű enzimmegőrzéses élelmiszertartósítási technológiák kidolgozása és szabadalmaztatása, a funkcionális élelmiszerek és gyógyszernek nem minősülő étrendi kiegészítők (ún. nutracetikumok) tárgykörben folytatott több évtizedes eredményes kutatási-fejlesztési tevékenységéért, táplálkozásterápiai munkásságáért, a „kíméletes" tartósítási módok elterjesztéséért, szellemi termékeinek megvalósításáért.

A díjat Gráf József  FVM miniszter adta át,  aki a mai világ három fontos stratégiai értékére emlékeztetett, ezek az energia, az élelmiszer, az édesvíz. Ma a világ bármely pontjára el kell tudni jutatni az élelmiszert úgy, hogy megőrizze fogyasztási értékét, s a benne levő enzimeket.  Ebben rejlik a díjazott kutatási tevékenységének kiemelkedő jelentősége.

Friedler Ferenc  matematikus, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Műszaki Informatikai Kar dékánja, a nemlineáris hálózatok szintézise, az operációkutatás, az ipari folyamatok optimalizálása terén elért, tudományos megalapozású, innovatív kutatási-fejlesztési eredményeiért.  Valamint azon interdiszciplináris szemléletmóddal kidolgozott modelljeiért, melyeket széles körben alkalmaztak az energiaszolgáltató rendszerek működtetésében a kémiai reakciók, a metabolikus hálózatok tervezésének optimalizálására; sikeres tudományszervező tevékenységéért, és a hazai informatikai oktatásban végzett áldozatos munkájáért, melynek során az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásával hozzájárult az innovatív szemléletmód erősítéséhez.

A díjat Bendzsel József, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.

In memoriam Gábor Dénes oklevelet kapott:

Nyiri Lajos  villamosmérnök, szakdiplomata, egykori TéT attasé, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt elnöke, a Magyar Mérnökakadémia tagja a Nemzetközi Gábor Dénes-díj megalapítása érdekében kifejtett tevékenységéért, továbbá az alapítványi célok szakmai, erkölcsi támogatásáért, a megvalósítás során tanúsított önzetlen közreműködéséért.

Az elismerő oklevelet átadta:   Garay Tóth János kuratóriumi elnök és Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.

Detrekői Ákos  akadémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem korábbi rektora, az NHIT elnöke,

azért az önzetlenül végzett szakmai és erkölcsi támogatásért, mellyel hozzájárult a Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez, a Nobel-díjas Gábor Dénes emlékének ápolásához, az Alapítvány és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közötti eredményes együttműködés megalapozásához és a közös programok megvalósításához.

Az elismerő oklevelet átadta:   Garay Tóth János kuratóriumi elnök és dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a NOVOFER Alapítvány által alapított Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat kapta:

Polgári Beáta,  III. évfolyamos hallgató a  „Rezisztív szupravezetős zárlati áramkorlátozókban használható YBa2Cu3O7-δ szupravezetők készítése és vizsgálata"  tárgyú tudományos diákköri munkája további ösztönzésére. Konzulensek:  Györe Attila egyetemi tanársegéd (BME VIK) és Dr. Jacques Noudem (CRISMAT labor vezető).

A díjat dr. Péceli Gábor rektor, (BME) adta át,  aki kiemelte a hölgyek jelenlétének jelentőségét a területen.

http://www.novofer.hu/  

http://www.kfki.hu/~aekihp/index_hu.html   

www.mfa.kfki.hu/hun/index.shtml  

Harmat Lajos