Jubileumi emlékév, új bemutatóhely a Nagyszikla belsejében, kisállatok és programok sokasága, soha nem látott állatkülönlegességek – ezekkel várja látogatóit az Állatkert 2012-ben.

Jubileumi emlékév, új bemutatóhely a Nagyszikla belsejében, kisállatok és programok sokasága, soha nem látott állatkülönlegességek – ezekkel várja látogatóit az Állatkert 2012-ben.


2012. március 13-án, kedden délben tartotta szezonnyitó sajtótájékoztatóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. A tulajdonképpeni sajtótájékoztató előtt egy koszorúzásra került sor Xántus János szobránál, amely a főbejárattól induló állatkert-történeti emléksétányon áll.

Xántus János (1825-1894) az Állatkert alapítási eszméjének egyik úttörője volt, és ő is igazgatta az intézményt az 1866-os megnyitás idején. A koszorúzásnak külön aktualitást ad, hogy Xántus maga, még mielőtt állatkerti igazgató lett volna, a szabadságharc idején önkéntes nemzetőrként csatlakozott a Honvédséghez, majd tüzérként harcolt, Komárom védelmében pedig huszár főhadnagyként vett részt.

 
A sajtótájékoztató, mint szezonkezdő esemény a Fővárosi Állat- és Növénykert 2012. évi programjairól, terveiről és nehézségeiről szólt. Ezzel kapcsolatban az első legfontosabb gondolat, hogy a 2012-es esztendő jubileumi emlékév a városligeti intézmény történetében. Mert noha a kertet magát 1866. augusztus 9-én nyitották meg, eredetileg részvénytársaságként, majd állat- és növényhonosító társaságként működött, és csak 1907 után vette át a főváros. Az átvétel akkor a kert teljes, a fővároshoz méltó átépítésével járt, amelynek idejére – 1909 és 192 között – be is zárták az Állatkertet. Ebben az időben alakult ki a kert mai arculata, ekkor épültek jellegzetes műemlékei, a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház vagy akár a két termetes műszikla is. Az ilyen módon teljesen újjászületett Állatkert 1912. május 20-án nyílt meg, és ennek a jeles eseménynek éppen idén lesz a századik évfordulója.

Éppen ezen a napon, az újjászületett Állatkert megnyitásának 100. évfordulóján tervezik megnyitni a Varázshegyet, amely egy különleges új bemutatóhely lesz az ugyancsak százesztendős Nagyszikla belsejében. A Nagyszikla belsejét eredetileg is hasznosítani kívánták, az eredeti, 1909-es tervek szerint az akkori igazgató, Lendl Adolf egy zoológiai múzeumot álmodott az épület belsejébe. Ebből azonban semmi sem lett, így az építmény óriási belső tere lényegében kihasználatlan maradt. Évszázados álom válik tehát valóra a Varázshegy megnyitásával. Ez ugyan nem zoológiai múzeum lesz, hanem az élő állatok és a természettudományi múzeumokat idéző, sokszor interaktív eszközök célszerűen összeválogatott kombinációjával egy olyan bemutatóhelyként fogja szolgálni a nagyközönséget, amely nemcsak áttekinti az élővilág sokféleségét, hanem azt is elmeséli, miként alakult ki ez a sokféleség az évmilliók során, és hogyan alakult az ember és a természet kapcsolata az emberiség története során.

 

A jubileumi emlékévhez egy jeles szakmai program is kapcsolódik. Május 17. és 19. között ugyanis egy olyan szimpóziumot szervez a városligeti intézmény, amelyen a világ legpatinásabb, száz évnél régebbi állatkertjeinek vezetői cserélhetik ki tapasztalataikat. Az IVY ZOO elnevezésű szimpózium egyébként második alkalommal kerül megrendezésre: az első ilyen szakmai eseményre 1996-ban került sor, ugyancsak a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére.

A nagyközönség számára persze sokkal érdekesebb kérdés, hogy például milyen kisállatokkal, állatkölykökkel találkozhat, ha ellátogat az Állatkertbe. Egyrészt jelenleg is láthatóak azok a cseperedő kisállatok, amelyek az elmúlt években láttak ugyan napvilágot, de fejlődésük természetes üteme okán a közönség most is kölykökként láthatja őket. Mindenekelőtt a 2010-ben született emberszabású kölykök, Bongo, az ifjú gorilla, valamint Moira és Vilmos, a két kisorangután tartoznak ebbe a kategóriába. Bár kicsinek már nem mondhatóak, a süldő tigrisek sem veszítették el gyermekkori játékosságukat. Manu, Virgil és Thrax most is naphosszat hancúrozik a kifutóban. A 2012-es naptári évben született állatok sorát a január 9-én született jávai langur kölyök nyitotta meg. A kicsi a szokásoktól eltérően az Adolf nevet kapta, a jubileumi emlékév jegyében megemlékezve Lendl Adolf egykori igazgatóról, aki az 1909. és 19l2. közötti újjáépítést is irányította. Az elmúlt tizenegy hétben számos további kisállat is a világra jött, a kameruni törpekecske gidáktól a borzas gödény fiókán át a szerecsenmaki kölyökig. A legjelentősebb szaporulat azonban a Szeráf nevű zsiráfborjú világra jövetele volt február 19-én. Az elkövetkező hónapokban egyrészt egy másik kiszsiráfra is számítunk, hiszen az Ingrid nevű nőstény jelenleg is vemhes. Biztosan lesz szaporulat több más patásnál is, melyek közül természetvédelmi szempontból a Mhorr-gazellák a legjelentősebb. Több majom-, illetve főemlős fajnál is számíthatunk utódokra. Folyamatosan nyomon követjük Angele és Assam, a két elefánt románcát, mert elképzelhető, hogy az ifjú elefánttehén vemhességéről is be lehet majd számolni a közlejövőben. Sokat várunk az ivarérettséget elérő indiai oroszlán triótól, és a gondozók bíztató párzást figyeltek meg a jegesmedvéknél és a vombatoknál is.
Ami a teljesen új állatokat illeti, a tavalyi évben két fontos, régen látott faj érkezett az Állatkertbe. A földimalacról és a vombatról van szó, amelyek azonnal a közönség kedvencévé váltak. Az idei évben a legtöbb új faj a Varázshegy belsejében lesz majd látható, ám a világ egyik legritkább rovarfaját is láthatja majd a nagyközönség.

A Lord Howe-szigeti botsáskáról van szó, amelyről korábban azt hitték, hogy az 1930-as években végleg kipusztult, s csak 2001-ben fedezték fel egy kis sziklaszigeten, hogy néhány tucat állat mégiscsak fennmaradt. A kritikusan veszélyeztetett fajt, amely egyike a világ legritkább rovarainak, azóta ausztrál állatkertekben szaporítják, hogy megmentsék őket a tényleges kipusztulástól. A tenyészprogramhoz – elsőként az európai állatkertek közül – a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozik. Az első peték a napokban fognak megérkezni Ausztráliából.


Természetesen programokból sem lesz hiány a 2012-es esztendőben. Csak a legközelebbi eseményeket említve, márciusban a Víz Világnapja, áprilisban pedig a Föld Fesztivál keretében várják az érdeklődőket. Nyáron ismét lesznek koncertek, s folytatódnak a szezon népszerű programjai, így a Légyott programok, a „tapizoo", valamint az esti kulisszák mögötti csoportvezetések is.

 
Fontos tudnivaló, hogy az Állatkertben jelenleg zajló, európai uniós támogatással megvalósuló programok nyomán különféle építési munkálatok is folynak. Ezek elsősorban a főbejárat környékét, illetve a kert sétaútjainak egyes szakaszain a sétautakat érintik elsősorban. A munkálatok ellenére a kert zavartalanul üzemel, minden állat és látnivaló ugyanúgy megközelíthető, mint más időszakokban. Az átmeneti kényelmetlenség miatt azonban az Állatkert vezetése mégis úgy tartja méltányosnak, ha a főbb építési munkák elvégzésének idejére átmenetileg csökkenti a legfontosabb belépődíj-típusok árát.

Így március 15-től a főbb építési munkálatok befejezéséig a látogatók 15 %-os kedvezménnyel válthatnak belépőjegyet az Állatkertbe.

 

A VARÁZSHEGY PROJEKT.

A jubileumi emlékév egyik legfontosabb eseménye a Varázshegy megnyitása lesz.

A 2010-es évvel kezdődően jelentős fejlesztések valósulnak meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben európai uniós pályázati források felhasználásával. A régi Bölény- és Zsiráfház eredeti tervek szerinti rekonstrukciója mellett a "Varázshegy" elnevezésű projekt keretében a Nagyszikla belsejében kialakításra kerülő komplex kiállítási és rendezvénytér kialakítása is megkezdődött.
A beruházás tervezett, teljes költsége nettó 1,2 milliárd forint, amelyhez a Fővárosi Állat-és Növénykert 135 millió, a Fővárosi Önkormányzat pedig 200 millió forintos önerőt biztosít. Az Európai Uniós támogatás 895 846 247 Ft (72,9 %-os támogatásintenzitás).

A projekt legelső elemei már 2010 nyarára elkészültek, ám a beruházás teljes véghatárideje 2012. május 18. A Varázshegy kiállítást az 1912-ben átadott Nagyszikla belsejében alakítják ki. Az Állatkert legnagyobb beruházásának keretében eddig látogatók elöl elzárt, 3000m2-nyi területen tud különleges élményt adó interaktív kiállítást létrehozni a területi korlátokkal küzdő intézmény. A kert legnagyobb épülete, a Nagyszikla, hatalmas belső terének kiállító- és rendezvénytérként való kiépítését 1912 óta tervezik, de eddig sosem valósult meg.

A Varázshegy projekt kapcsán az évszázados álom végre valóra válhat és megkezdődhet a Szíkla belső terének kiépítése és berendezése. A belső tér hasznosításával egyrészt kulturális események, rendezvények sokaságának méltó helyszínéhez jut az intézmény, másrészt növekszik a télen nyújtható élmények, programok száma és így nőhet a látogatási idő is.

17 teremben, 3200 m2-en élő állatok bemutatói, óriás állatok modelljei, különleges ősmaradványok, élő kövületek, kalandos játékok, felfedező és előadó helyiségek, 3D mozi és szimulátor vetítőterem egyedülálló rendszere jön létre. A kiállítás a földi élet színpadán valaha feltűnt, különleges létformáknak, az élet lenyűgöző gazdagságának egyedi és látványos bemutatását tűzte ki célul, ahol „csudálatos ritkaságokkal" találkozhat majd a nagyközönség. Például:

  • húsz méteres bálnával és óriáskalmárral,
  • dinoszauruszokkal és más őslényekkel,
  • ősemberekkel, a jövő állataival és óriásira nagyított parányi lényekkel,
  • különleges élő állatokkal és élő kövületekkel,
  • a földön kívüli élet lehetőségeivel.

A kiállítás sok-sok izgalmas eszközét és játékát kipróbálva ezek mellett még

  • részt vehetnek jégkorszaki időutazáson,
  • megtapasztalhatják az élővilág találmányait,

• élvezhetik a 3D és szimulátor vetítőtermek nyújtotta látványvilágot,

látványos állatbemutatókat, előadásokat nézhetnek, felfedezhetik a természet izgalmas titkait.

FŐKAPU ÉPÜLET MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA.
A Főkapu épülete az Állatkert egyik szimbóluma, amely 1909-12 között épült újra. Az épületet Neuschloss Kornél műegyetemi professzor tervezte és mára az Állatkert jelképévé vált. A monumentális, de mégis kecses főkapu boltívei, álkupolája és csodálatos, kócsagokat, mediterrán és trópusi növényeket ábrázoló mozaikberakása, valamint népszerű jegesmedve szobrai az állatkert legszebb díszítőelemei közé tartoznak. A bejáratot négy kőelefánt őrzi, két hajcsáruk köztük ül.
Az épület 2008-ig irodáknak és jegypénztáraknak adott helyet. Az időközben elköltöztetett irodák helyére tervezett új funkciók miatt szükséges átalakítani és felújítani. A Főkapu épület funkcióváltása új szolgáltatások kialakítását és a meglévő kínálat bővítését teszik lehetővé.
A projekt címe: Fővárosi Állat- és Növénykert főkapu épületének műemléki rekonstrukciója
Kódszám: KMOP – 2009-3.1.1./C-09-2009-0002

A Főkapu épülete és a hozzá kapcsolódó főtér rekonstrukciója az alábbi célok elérését, többletszolgáltatások kialakítását segíti:
• a műemléki oltalom alatt álló szecessziós épület rekonstrukciós felújítását valamint a hozzá kapcsolódó tér átalakítását úgy, hogy a terület központi információs hellyé, a gyülekezés és a társasági élet színhelyévé váljon,

  • új szolgáltatások kialakítását (pl. Városliget-történeti kiállítás kialakítása, új közönség mosdó blokk létesítése, szabad, vezeték nélküli internet elérési pont a Ligetben illetve az Állatkertben, audio-guide rendszer kínálatba emelése, a jegyvásárlás megkönnyítése),
    interaktív látogatói információs pont kialakítását a pénztárak mellett, ahol széleskörű tájékoztatást kaphatnak a látogatók az Állatkert és a Városliget közelben fekvő, más turisztikai létesítményeinek programkínálatáról is.
    újabb célcsoportok elérését, illetve az ősszel-télen is teljes értékű attrakció révén a látogatási (visszatérési) gyakoriság emelését, az Állatkertben eltöltött látogatási idő megnyújtását és a főszezon időbeni kitolását.
    Az épület földszintjén, az utcaszinten vendéglátótér (étterem-kávézó) és fogadótér kerül kialakításra két funkcióval:
    Egyrészt a látogatótérben a projektgazda látogató információs pontot működtet a környező intézmények programjainak bemutatására is.
    Másrészt meleg ételeket is kínáló bisztrót alakítunk ki, amely késő estig üzemelhetne, kihasználva az épület fekvéséből adódó kedvező helyzetet (önálló bejárat az Állatkerti kőrútról).
    A mindig kevésnek bizonyuló mosdók számát növeljük az épület újonnan kialakított pincéjében. A földszinti vendéglátó teret kiszolgáló konyha, továbbá egyéb helyiségek, öltözők, raktárak is itt kerülnek kialakításra.

A fejlesztés várt eredményei:

  • Az Állatkert látogatószámának megtartása, illetve növelése.

• Új attrakciók kialakítása, szolgáltatásbővülés: látogatási időtől függetlenül látogatható, internet bisztró, új mosdók kialakítása, konyhatér megépítése
• A játékos ismeretszerzést biztosító interaktív kiállítás és rendezvénytér kialakítása.

  • Látogatómenedzsment eszközök alkalmazása: audio-guide rendszer.

• Zárt légterű létesítmények, attrakciók számának növelése, melyek időjárástól függetlenül is látogathatóak.

  • Családbarát program- és rendezvényhelyszínek száma nő az Állatkerten belül.

A projekt megvalósítás összköltsége 254 083 314 Ft.
Ebből európai uniós támogatás: 141 147 318 Ft.
FÁNK önrész: 112 935 996 Ft
A projekt megvalósításának tervezett ideje: 2010.09.15.- 2012.06.30.

 

Élőhely- és gyűjtemény rekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben – II. ütem.
A FÁNK ugyancsak 2009-ben a KMOP-2009-3.2.1./B – Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása című pályázaton, „Élőhely és gyűjtemény rekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben II. ütem" tárgyú pályázatával sikeresen vett részt.
A projekt botanikai-kertészeti céljai a Kert legnagyobb kiterjedésű, különösen fontos veszélyeztetett részét érintik (Japánkert és a Főkapu körül elterülő részek). Kertszerkezetében és fajösszetételében az itt élő koros növényállomány őrzi leginkább a FÁNK történeti kerti jellegét is. Ezeken a területeken a faállomány egészségi állapotának felmérését, majd gondos kiviteli tervezést követően az invazív, külhonos fás növények számának csökkentése, valamint a gyűjteményes szempontból értéktelen, de nagy egyedszámban előforduló taxonok gyérítése a cél. Fontos az esetlegesen balesetveszélyes, leromlott állapotú faegyedek ápolása, végső esetben kivágása is. Utóbbiaknál fontos szempont az is, hogy ezek az odvas, sokszor borostyánnal benőtt fák számos védett madár, denevér és rovarfajnak búvó és fészkelő helyei, ezért ha azt állapotuk megengedi, úgy a kert spontán állatvilágának kedvezve törekednek meghagyásukra.
Fenti beavatkozások az állomány egyes részeinek megnyitásával járnak, ami lehetőséget teremt gyűjteményi szempontból értékes, új taxonok telepítésére illetve korábban kipusztultak pótlására. Mondhatjuk, hogy a növényállományban minőségi cseréket hajtanak végre, ami egyrészt a gyűjtemény gazdagítását, értékének növelését eredményezi, másrészt a környezeti igények figyelembevételével és gondos kiválasztással, a növényállomány jobb adaptációs képességét az aktuális környezeti változások vonatkozásában.
A gyűjteményrekonstrukcióval érintett részen túl a csapadékvíz összegyűjtése és hasznosítása is fontos cél. A burkolt felületekre és épületekre hulló csapadéknak a közcsatornába vezetése helyett a projekt megvalósításával az ide hulló évi közel 2500 m3 csapadékot helyben szivárogtatják el. A szivárogtatók rejtett pozícióban (felszín alatti üregeket képezve) kerülnek elhelyezésre, amelynek előnye, hogy így a párolgási veszteség csekély, továbbá a víz elsősorban a talaj alsóbb rétegei felé szivárog el, míg az öntözőrendszerek jellemzően inkább a feltalaj sekélyebb benedvesítésére alkalmasak. Ezzel a megoldással azonban közvetlenül a fás növényállomány gyökérzónájába jut a víz. Ezt öntözéssel igen nagy vízmennyiség révén, nagy költség árán tudnák csak elérni, ezért jellemzően nem is teszik. Az elszivárogtatás járulékos kedvező hatása, hogy a közcsatornába vezetett vízmennyiség jelentősen csökken, azaz a környezeti terhelést is csökkentjük.
A talaj alsóbb rétegeiben, a fás növények gyökérzónájában a vízellátottság növelése egy kert szempontjából azért is stratégiai jelentőségű kérdés, mert egy koros fás növényállománnyal rendelkező kert elsődleges képét, szerkezetét pontosan ezek a növények határozzák meg. Kondíciójukra a kedvezőtlen klimatikus hatások hátrányosan hatnak, ezért vízellátottságuk javítása általános állapotukat, károsítókkal szembeni ellenálló- képességüket, összességében túlélési esélyüket nagymértékben és hosszú távon növeli meg, összességében tehát a környezeti adottságok és ez által a növények életfeltételei jelentősen javulnak.
Járulékos cél az ismeretterjesztés és a környezettudatos szemléletformálás a növénygyűjtemények és élőhelyek tudományos színvonalon való megőrzésén és bemutatásán keresztül.
A pályázat az alábbi területrészek gyűjteményrekonstrukciójának kertépítészeti munkáit tartalmazza:

  • Kelet-Ázsiai Dendrológiai Gyűjtemény, beleértve a Japánkert botanikai fejlesztése.
    Észak-Amerikai Dendrológiai Gyűjtemény területén a kertkaraktert erősítő fajok és gyűjteményi értékkel rendelkező fajok telepítése valósul meg.
    A FÁNK területén a burkolt felületekre hulló csapadékvizet a burkolatok szélein végigfutó nagykocka-kő folyókákon keresztül a meglévő rácsos víznyelőkbe juttatják, majd a csapadékvíz elvezető csatornába kerül. A tervezett megoldással a csapadék jelentős részét hasznosítani lehet a környező zöld területek szikkasztásos öntözésére.
    A gyűjteményi területeken a gyűjteménykaraktereket erősítő épített elemek elhelyezése tervezett (Japánkerti kapu, természetes formájú sziklák, görgetegfolyam, fafaragások).

A területek kiépített öntözőhálózatának felújítása, fejlesztése tervezett, helyenként speciális párásító szórófejek kiépítésével.
• A FÁNK feladatai közé tartozik az élőhelyek védelme, a természet közeli állapot megtartása. A gyűjteményes kert rekonstrukciója lehetőséget nyújt az érintett élőhelyek hosszú távú fenntartásához, az ott élő növény- és állatfajok sokszínűségének biztosításához.
• Eltávolításra kerülnek egzóta taxonok, visszaszorításra kerülnek invazív fajok.

A beavatkozások lehetővé teszik az élőhelyek hosszú távú fenntartását, ezen keresztül azok megismertetését a látogatókkal. Kutatási, gyűjteményi feladatait is gondosan megőrzött, karbantartott élőhelyek működtetésével tudja a kert ellátni.
Várt eredmények:
• A burkolt felületekről elszivárogtatott csapadék teljes mértékű hasznosítása.
• A fejlesztés területén az élőhely szempontjából káros és felesleges elemek eltávolítása, hasznos növényanyag telepítése.
• A fejlesztéssel érintett élőhelyek kertépítészeti felújítása, területük, funkciójuk növelése. Egzóta fajok visszaszorítása, megfelelő méretű élőhely biztosítása a fenntartandó fajoknak az élőhely szempontjából felesleges egyedek eltávolításával.
• Ismeretterjesztő, szemléletformáló feladatokhoz kapcsolódó segédanyagok elkészíttetése, tájékoztató infrastruktúra kialakítása.
A projekt címe:

Élőhely- és gyűjtemény rekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben – II. ütem

Kódszám: KMOP -3.2.1./B-09-2009-0006

A projekt megvalósítás összköltsége 300 515 003 Ft.
Ebből európai uniós támogatás: 270 463 503 Ft.
FÁNK önrész: 30051 500 Ft.
A projekt megvalósításának tervezett ideje: 2010.09.10-2012.06.30.

 

http://www.zoobudapest.com/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük