Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete tiltakozik az internet hozzáférés szolgáltatást sújtó kulturális járulék bevezetése ellen. A kormány mérhetetlen arroganciájával és kapzsiságában szembe megy az Európai Unióval. Olyan adónemet vezet be, ami nem ismertes egyetlen Uniós országban sem. Alapjában szembemegy minden eddigi céllal. Kivetése azért veszélyes, mert olyan mint a szerzői jogdij. Egy sima aláírással mértéke módosítható (emelhető). /A törvényjavaslat szövege a cikk végéről letölthető/

 

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete tiltakozik az internet hozzáférés szolgáltatást sújtó kulturális járulék bevezetése ellen. A kormány mérhetetlen arroganciájával és kapzsiságában szembe megy az Európai Unióval. Olyan adónemet vezet be, ami nem ismertes egyetlen Uniós országban sem. Alapjában szembemegy minden eddigi céllal. Kivetése azért veszélyes, mert olyan mint a szerzői jogdij. Egy sima aláírással mértéke módosítható (emelhető). /A törvényjavaslat szövege a cikk végéről letölthető/

A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) tiltakozik a Parlament költségvetési bizottsága által áprilisban jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslata ellen, amely szerint valamennyi internet hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kell fizetnie az internetszolgáltatóknak.

Az ATSzE véleménye szerint a törvényjavaslat éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésével kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekkel. A kulturális járulék bevezetése az egyesület becslései szerint évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internet szolgáltatók számára, amelyet azok kénytelenek továbbhárítani ügyfeleikre. A törvénymódosító javaslat elfogadása így a teljes hazai internet piacon áremelkedést generálhat.

„Magyarországon az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az Európai Uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14,2 vezetékes szélessávú előfizetés jutott" – mondta el Szathmári Géza, az ATSzE elnöke, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója. „Habár a szélessávú hozzáférés havidíjai az elmúlt öt évben ötödükre csökkentek hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár. Az internet szolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket."

„Az internet hozzáférés szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internet penetrációt irányoz elő" – tette hozzá Orbán Miklós, az ATSzE társelnöke, a BT Limited Magyarországi Fióktelepének regionális szabályozási igazgatója.