Milyen az élet a jégkorszakban? Mit érzünk belőle? Milyen nyomait láthatjuk? Hogyan hat a környezetre? Meddig tart? Mi a mi szerepünk a folyamatában? Mi vár ránk 100 év múlva? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a közönségnek a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című nagyszabású interaktív kiállítása, amelynek sztárja Gyima, a 40 000 éves mamutborjú-múmia. A minden korosztálynak szóló, különleges tárlatot Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Matskási István főigazgató nyitotta meg 2008. április 1-én.

 

Milyen az élet a jégkorszakban? Mit érzünk belőle? Milyen nyomait láthatjuk? Hogyan hat a környezetre? Meddig tart? Mi a mi szerepünk a folyamatában? Mi vár ránk 100 év múlva? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a közönségnek a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című nagyszabású interaktív kiállítása, amelynek sztárja Gyima, a 40 000 éves mamutborjú-múmia. A minden korosztálynak szóló, különleges tárlatot Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Matskási István főigazgató nyitotta meg 2008. április 1-én.

A kiállítással főként a globális klímaváltozással kapcsolatos tévhiteket kívánják tisztázni és a jégkorszakról szóló ismereteinket bővíteni. A szervezők tudatosítani kívánják a látogatókban, hogy jelenleg is egy jégkorszakban, annak egy felmelegedési szakaszában élünk. Bemutatják, miért és hogyan alakulnak ki a jégkorszakok. Sorra veszik az állandóan változó környezeti feltételek között élő állat- és növényvilág alkalmazkodási stratégiáit. Részletesen szólnak arról, hogy az ember természetátalakító tevékenysége mikor, milyen mértékben hagyott nyomot a Földön.

A több mint 200 tárgyat felvonultató kiállítást eddig még be nem mutatott eredeti jégkori emlőscsontvázak (mamut, óriásszarvas, barlangi medve); gerinces maradványok (barlangi oroszlán koponyája, gyapjas orrszarvú koponyája), tudományosan hiteles életnagyságú állatrekonstrukciók (kardfogú tigris, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, mamutbébi), preparátumok (pézsma tulok, jávorszavas stb) teszik még izgalmasabbá.

Az interaktív tárlat minden korosztálynak szóló felfedező, nyomozó út. A látogató a jelen környezetéből a legutóbbi jégkorszak klimatikus, környezeti változásait nyomon követve ismét a jelenbe jut el, miközben megismeri a változások tendenciáit, különös tekintettel a klímaváltozásokra.

A kiállítás sorra veszi az ember által is élt természet, az utolsó 150 000 év történetét is. A látogatók megismerhetik a következő legalább 100 év klímaváltozására vonatkozó tendenciákat, jóslatokat. Bemutatják, hogyan válhatott a Kárpát-medence ebben az időszakban a különböző állat- és növényfajok menedékterületévé, hogy azután a számukra kedvezőbb környezeti feltételek között innen terjedjenek szét Európában. Beszélnek arról is, hogy mindez a gyors és gyakori változás kihalási hullámot gerjesztett, ami a mai napig is tart. Kiderül az is, hogy az ember milyen mértékben járult hozzá a klíma és a környezetváltozásokhoz.

Gyima

GyimaGyimaA kiállítás sztárja Gyima, a 40 000 éves mamutborjú-múmia, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy szőröstől-bőröstől megőrződött.

A leletet 1977-ben találták Szibériában. Konzerválása után a Szentpétervári Zoológiai Intézetbe került tudományos vizsgálatra.

A kis mamutbébi feltehetőleg véletlenül csúszott bele egy mély, folyós iszappal teli árokba és megfulladt. A fagyos iszap tartósította a testet, amire később vastag homokrétegek rakódtak. Ez a fedőréteg és az újra hidegre forduló időjárás teljesen konzerválta és megőrizte a tetemet, egészen addig, mígnem 1977-ben egy szibériai aranyásó kotrógépe feltárta.

A mamutbébi hosszúsága 1,38 méter, a magassága egy méter, fülei 17 cm hosszúak. Lábnyomának mérete: 14×15 cm. Tömege 95 kg lehetett, de a múmia csak 49,6 kg-ot nyom. Végtagjain világosbarna szőrzet volt. A tejfog-agyarának hossza 6 cm. A méretét tekintve kora 6-7 hónaposra becsülhető. A borjú gyomrában kevés füvet és mohát találtak, de alapvetően még anyatejjel táplálkozhatott.

A kiállításban szigorú körülmények között és állandó felügyelet mellett őrzik majd Gyimát egy speciális vitrinben, amelynek hőmérséklete nem lehet magasabb 24 Celsius foknál, a bejutó fény erőssége nem lehet több 50 luxnál (ez azt jelenti, hogy a környezetében sem lehet 150 luxnál erősebb fény) és a benti páratartalmat folyamatosan 50-60%-on kell tartani, nehogy a kiszáradás következtében megrepedjen a múmia.

A világon megtalált mamut-múmia leletek rendkívül fontosak a tudósok számára. Rajtuk olyan részletekbe menő vizsgálatok is elvégezhetők (pl. DNS vizsgálatok, abszolút kormeghatározás), melyek pontos képet adnak az akkori élővilágról, a klíma változásairól. Ezek az eredmények a ma zajló globális klímaváltozások megértésében is segítenek.

A mamut a klímaváltozás (felmelegedés) és az emberi tevékenység első áldozatai közé tartozik. Kihalásában nagy szerepet játszott a vadászata.

Gyimát 2008. április 2. és június 8. között tekintheti meg a nagyközönség. Bár a kiállítás vége előtt világkörüli útra indul, melynek következő állomása Spanyolország lesz, tudományosan hiteles életnagyságú rekonstrukcióját, Dömét november 17-ig láthatja a nagyközönség.

Programok, múzeumpedagógiai foglalkozások a kiállítás ideje alatt

Mamutok kora – múzeumpedagógiai foglalkozás minden korosztálynak a Jégkorszak című kiállításhoz kapcsolódóan

Mit jelent az, hogy jégkorszak? Kik éltek akkor? Miért volt gyapjas a mamut? Mit evett a kardfogú tigris?

A foglalkozáson a gyerekek választ kapnak többek között ezekre a kérdésekre is. Játékosan, a korosztályuknak megfelelő szinten, múzeumpedagógus segítségével ismerkedhetnek meg közelebbről a 2,5 millió évvel ezelőtti élővilággal, jelenségekkel és ezen keresztül az ember környezetátalakító tevékenységével is.

Találkozhatnak a földi élet kialakulásának legfontosabb lépéseivel, kézbe vehető ősmaradványok segítségével tanulmányozhatják a Jégkorban élt állatok jellegzetességeit. Átélhetik a jégkori vadászatok izgalmát, a foglalkozás végén pedig közösen készíthetnek el egy barlangrajzot is.

A foglalkozásokra előzetes bejelentkezés szükséges a 210-1085-ös telefonszámon.

A foglalkozás díja: 900 Ft/fő, mely tartalmazza a kiállítás belépő díját is. Óvodásoknak 500 Ft/fő.

Családi hétvége a jégkorszakban

A Jégkor jegyében szervezett családi hétvégéken látogatóink személyesen találkozhatnak a téma szakértőivel, paleontológusokkal, paleobotanikusokkal, éghajlatkutatókkal, régészekkel. Amíg a felnőttek, nagyobb gyerekek előadások, beszélgetések, interaktív bemutatók során a legavatottabb szakemberektől értesülhetnek a legújabb kutatási eredményekről, elméletekről, a család fiatalabb tagjai kézműves foglalkozáson vehetnek részt. A programokat filmvetítés egészíti ki.

Időpontok: április 5., május 3., június 7., szeptember 13., október 11., november 8.

A program ingyenes.

A kiállítás témájában és aktualitásában is illeszkedik ahhoz a rendezvénysorozathoz, mely 2008-at az ENSZ kezdeményezésére a Föld Bolygó Nemzetközi évének nyilvánította. A Geológiai Világkongresszus Firenzéből indult kezdeményezéséhez csatlakozva "A Föld Bolygó Nemzetközi Éve" Magyar Nemzeti Bizottság kérte fel a Magyar Természettudományi Múzeumot a nemzetközi év magyarországi nyitóprogramjának megvalósítására. A többnapos rendezvény célja annak bemutatása, hogy a földtudományok milyen mértékben tudják az emberiség javát szolgálni. A program április 17. és 20. Között kerül megrendezésre a múzeumban.

Belépődíjak

Felnőtt (teljes árú):1500 Ft

Diák (6-26 év között) és nyugdíjas (62 – 70 éves korig): 800 Ft

Csoportos diák (előre bejelentett csoportok, szervezett oktatás keretében): 700 Ft/fő

Családi (2 szülő és legalább 2 gyermek): 4000 Ft

Nyitva tartás:

A kiállítás kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig várja a látogatókat.

A kiállítás és az épület május 26 – 31-ig technikai okok miatt ZÁRVA tart.

A kiállítás honlapja: http://www.jegkorszakok.hu/

Tel: 210-1085