Január – a Fergeteg Hava
3 perc olvasás
Az évkezdő január régi elnevezései: Boldogasszony hava, Télhó, Fergeteg hava vagy Nagyboldogasszony hava.
Az évkezdő január régi elnevezései: Boldogasszony hava, Télhó, Fergeteg hava vagy Nagyboldogasszony hava.
A mai nyelvhasználat szerinti hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapok – márciustól decemberig – a városalapító Romulus királytól kapták első nevüket. Az első római naptár valószínűleg tapasztalatra épülő parasztkalendárium volt, amely csak a mezei munkák szempontjából jelentő 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, Bak és Vízöntő havát, az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven, 11. és 12. hónapként.
Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb – Kr. e. 153-tól – január 1-jén kezdték az évet.
A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa a polgári év kezdetévé tette e napot. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig.
A meteorológusok Télhóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar neve Boldogasszony hava, őseink pedig Medvetor havának nevezték januárt. Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték, hiszen a 16. század végéig a Nap e hónapban lépett a Vízöntő jegyébe.
A magyar népi élet saját rendszert alakított ki az idő múlásának dokumentálására. A hold ciklikus változásának megnevezését egy-egy természeti jelenség illetve a paraszti tevékenység és az ősi hitrendszer legfontosabb eseményei szerint alakították. A beszédes nevek sokkal nagyobb tartalommal rendelkeztek a puszta időszámításnál. A paraszti létforma szervesen kapcsolódott a természet változásaihoz, így az élet fontos eseményei csak egy meghatározott időpontban történhettek. A hónapok megnevezésének sajátos, a keresztény, az ősi, természeti és az európai elnevezések együttes használata a mai napig élő hagyomány hazánkban.
Januárt tehát Fergeteg hava néven is köszöntötték a természettel együtt élő eleink. A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos időjárás káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. Üdvös hát ezidőtájt a fergeteg.
;){kind=link}