A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén döntött a Budapesti Egységes Bérlet bevezetéséről. Ez azt jelenti, hogy aki a januártól BKV bérletet vásárol, az Budapest közigazgatási határán belül a bérlettel felszállhat a MÁV szerelvényeire és a Volán buszaira is.

A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén döntött a Budapesti Egységes Bérlet bevezetéséről. Ez azt jelenti, hogy aki a januártól BKV bérletet vásárol, az Budapest közigazgatási határán belül a bérlettel felszállhat a MÁV szerelvényeire és a Volán buszaira is.

A Budapesti Egységes Bérlettel kapcsolatos újdonságokról szombat délután Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, Demszky Gábor főpolgármester, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes valamint Kocsis István, a BKV vezérigazgatója beszélt. 

Az új Budapest-bérlet lényege, hogy használói több BKV-, MÁV- és Volán-járatot, több lehetséges közlekedési útvonalat vehetnek igénybe, és bizonyos útvonalakon gyorsabban, kényelmesebben érhetnek célba. Ráadásul az európai fővárosok hasonló bérlettípusához képest jóval kedvezőbb áron.  

Ismeretes: alig több mint egy hét múlva megszűnik a Budapesti Egyesített Bérlet, a BEB, valamint BKV-bérlet. A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése értelmében egy bővebb szolgáltatást nyújtó, ár-érték arányában kedvezőbb konstrukció váltja fel őket: az egységes Budapest-bérlet.   


 

A városvezetés úgy látja: mindenáron meg kell őrizni Budapesten a közösségi közlekedés előnyét, az Európában is jónak számító 60% feletti közösségi közlekedési arányt a városon belül, javítani kell viszont a városhatárt átlépő közlekedésben a közösségi közlekedés hátrányát, ezért a BKV járműparkjának, vonalainak és teljes szerkezetének megújítása mellett egyre nagyobb szerepet kell adni az összehangolt BKV – Volán – MÁV járatoknak.   

 

A Budapesti Közlekedési Szövetség első lépését 2005 szeptemberében tette meg a Főváros. A kezdeményezés hosszú távon 3,3 millió embernek könnyíti meg a közlekedést a városban és az agglomerációban. 2006 óta van éves BKSZ-bérlet, amelyet bármely munkáltató adómentesen juttathatott dolgozója részére. A Főváros kezdeményezte a BKV, a MÁV és a Volánbusz menetrendjeinek összehangolását is, és az egyes járművek közötti átszállási kapcsolatok javítását.  

 

2009. január 1-jével fordulópont érkezik el: két külön bérlet helyett egy új, egységes, több szolgáltatást nyújtó bérletfajtát válthatnak a Budapesten közlekedők: a BKV-bérlet és a BEB helyett az egységes Budapest-bérletet. A két bérletfajta között eddig meglévő 10%-os árkülönbség megszűnik. A januártól 7,9 százalékkal emelkedő BKV-tarifák miatt 9000 forintos (tanulóknak, nyugdíjasoknak és kisgyermekeseknek 3550 Ft-os) Budapest-bérletet az utasok a város közigazgatási határain belül valamennyi közösségi közlekedési járaton felhasználhatják, legyen az állami vagy önkormányzati tulajdonú (kivétel: sikló, libegő, hajó).   

 

Ez azt jelenti, hogy szabadon lehet fel- és átszállni a HÉV-re, az összesen 120 kilométer hosszú fővárosi vasútszakaszokra, a sárga és kék buszokra és valamennyi BKV-, MÁV-, Volán-járatra – nem pedig csak a BEB kijelölt viszonylataira, ahogy eddig lehetett -, és így adott esetben időt és pénzt is meg lehet spórolni, ráadásul a zsúfoltság is csökken. Az előzetes számítások szerint napi 17 ezer utazást a BKV-val párhuzamos Volán-buszok fognak felvenni, és olcsóbb lesz napi 14 ezer Budapesten belüli vasúti és Volán-utazás, illetve napi 85 ezer vasúti és 43 ezer Volán helyközi utazás is. 

 

„A többletszolgáltatás költségeit 99%-ban a büdzsé állja, és csak 1%-ban az utasok. Ez annyit jelent, hogy az új bérlet bevezetése a dolgozók esetében 100, a tanuló, nyugdíjas és kisgyermekes bérletek esetében alig 50 forint pluszköltséget jelent. A rendszer egész éves fenntartása 929 millió forintos fővárosi támogatást, és 1,8 milliárd forintos állami kompenzációt igényel. Az utasok hozzájárulása, amely összesen éves szinten 473 millió forintot tesz ki, nem marad a BKV-nál: az összegen 70%-30% arányban a MÁV- és a Volán-szolgáltató osztozik" – magyarázta Demszky Gábor az új bérletfajta finanszírozását. 

 

„Ahogy említettem, mindez csak a kezdet. Fontos kezdet azonban ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon Budapest és környéke egységes, több lábon álló finanszírozású, összehangolt menetrenddel, tarifával és kapacitás-elosztással rendelkező, azaz utasbarát közlekedési szövetsége. Mindezt már évek óta szorgalmazom, és 2005 óta a kormány valamennyi közlekedési minisztere partnerem volt ebben. Természetesen ez csak egy csomagban képzelhető el a BKV talpra állításával, azaz hosszú távú, normatív alapú működtetésének biztosításával" – tette hozzá. 

 

Az új bérlet egyébként nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Az eddig is ismert volt, hogy a 1150 kilométeres hálózatával, valamint megállósűrűségével és kapacitásával a BKV az európai nagyvárosok között a legjobbak között van. Pontosan ez az előny az, ami nehezen fenntarthatóvá teszi a vállalatot.   

A Budapest-bérlet legdrágább, 9000 forintos változata ráadásul árban is sokkal kedvezőbb lesz, mint a londoni, amszterdami, lisszaboni, madridi vagy akár a prágai hasonló bérletfajta. Bécsben egy hasonló havibérlet 49,5 euró (kb. 12  900 Ft), Berlinben 176,3 euró (kb. 46  00 Ft), Párizsban 122 euró (kb. 32  00 Ft), Rómában 93 euró (kb. 25  00 Ft), de Prágában is 1250 cseh korona (12  850 Ft). Más szóval: bár a BKV-tarifák nem olcsók, és a közösségi közlekedés fenntartása egész Európában gondokat okoz, az új Budapest-bérlet a legkedvezőbbek közé tartozik a kontinensen. 

 

Kocsis István közölte: jövőre kezdődnek a tárgyalások a főváros és az állam között egy új, közös vállalat kialakításának részleteiről. A tárgyalásokat követően leghamarabb nyárra alakulhat meg a cég, amelybe a főváros a HÉV-vel, az állam pedig a MÁV bizonyos vagyonelemeivel és 30 milliárd forinttal szállna be. 

A tájékoztató végén, a BKV vezérigazgatója elmondta: a BKV honlapján mától, a MÁV honlapján pedig holnaptól, mindenki tudakozódhat az új bérlet részleteiről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük