Jegybanki intézkedések piacbefolyásoló ügyletek miatt

Az XP-BANKTECHNIKA Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött – állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.

Piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az XP-BANKTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő ügyleteket kötött. Az MNB által szankcionált ügyletek (wash trades) eredményeként a részvény tényleges tulajdonosa, illetve kockázatviselő személyében nem történt változás.

A jegybank gyakorlata hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasként kezeli az ilyen típusú kereskedési technikát, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek – természetüknél fogva – kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditása vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a tőzsdei szereplők irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek. Ezek pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő által felhasználhatóvá válnak.

Az MNB honlapján elérhető ajánlás felhívja a tőkepiaci szereplők figyelmét, hogy az ilyen típusú ügyletkötések néhány kivétellel piacbefolyásolásnak minősülnek (5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás). Az MNB ma közzétett határozatában így a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.

A bírság mértékének meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban „A") kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták. A természetes személynél súlyosító körülménynek számított a vizsgálat során együttműködése hiánya és rosszhiszeműsége, az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására irányuló szándéka, s azt, hogy az érintett ügyfélként tett nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.

A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.

A jegybank az ügy kapcsán is hangsúlyozza: a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás ténylegesen eredménnyel járjon, a piaci szereplőket valóban megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyok megváltozzanak, az árfolyam módosuljon.

A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a piaci szereplőt az adott ügyletek kötésére egyébiránt racionális gazdasági cél vezette. Abban az esetben, ha a legitim cél bármilyen más – nem piacbefolyásoló – módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig – a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve – tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.