JELES MAGYAROK: 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓSJELES MAGYAROK: 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS 

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Radnóti Miklós születésének 100. évfordulóját.

JELES MAGYAROK: 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓSJELES MAGYAROK: 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS 

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Radnóti Miklós születésének 100. évfordulóját.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.

Az irodalomhoz fűződő kapcsolata igen korán megmutatkozott. Még húszéves kora előtt barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, és két versét leközölte. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben már tizenkét verse szerepelt. 1929-30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában. Ősszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe.

Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. Zárt tárgyalás keretében nyolcnapi fogházbüntetésre ítélték, melyek végrehajtását végül felfüggesztették. 1932 őszén tanári alapvizsgát, majd 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Elkészítette francia szakdolgozatát, majd a Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.

1935-ben megnősült és több alkalommal utaztak feleségével Párizsba. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához és 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen készített kiadvány. 1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit. 1942-ben megjelent Naptár című versesfüzete. 1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. Május 18-án munkaszolgálatra hívták be. Az ukrán fronton teljesített szolgálatot.

1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a jugoszláviai Bor melletti munkatáborba vezényelték. Június 2-án érkezett meg a heidenau-i lágerbe. A tábori élet sötét körülményeit bemutató, illetve szerelméhez Fannihoz szóló verseit ekkor egy kis noteszbe jegyezte fel, melynek lapjait szétosztotta barátai között. Az volt a szándéka, hogy művei a túlélőknél legyenek, és a háború után jelentessék meg őket.

Augusztus végén Győr mellé vezényelték. A már menni sem tudó költőt agyonlőtték és a közeli Abda község határában tömegsírba temették. 18 hónappal később exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel. (Forrás: http://hu.wikipedia.org)

A bélyegképen Radnóti Miklós portréja látható. A hátteret képező alnyomaton a Razglednicák, valamint a Nem tudhatom c. költemények részlete olvasható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon életének utolsó napjaira emlékező grafikai kompozíció és a Levél a hitveshez c. alkotásának részlete olvasható. Az alkalmi bélyegző grafikáját a füzetlapokra írt versei ihlették.

SO

www.posta.huwww.posta.hu

Megjelenési időpont: 2009. május 5.

Gyártó nyomda: Állami Nyomda

Tervezőművész: Vidák Zsolt

Perforációs méret: 45 x 29,16 mm.

További információ: belyeg@posta.hu

Megrendelés: philately@posta.hu

www.posta.hu

A bélyeg 300.000 példányban jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük