Jellemzően nem drágultak a lakossági hitelek július óta
4 perc olvasás
Nem változtak alapvetően a lakossági hitelek kamatai az elmúlt negyedévben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a hitelintézeti szektor lakossági termékeinek költségváltozásait is felmérő témavizsgálatából. Számos pénzpiaci szereplő egyáltalán nem változtatott költségein és a közeljövőben sem tervez ilyet. A vizsgált 39 bankból 14, a takarékszövetkezeteknél 138 közül 100 nem módosított lakossági hitelterhein és a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyon csekély a változtatók száma.
Nem változtak alapvetően a lakossági hitelek kamatai az elmúlt negyedévben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a hitelintézeti szektor lakossági termékeinek költségváltozásait is felmérő témavizsgálatából. Számos pénzpiaci szereplő egyáltalán nem változtatott költségein és a közeljövőben sem tervez ilyet. A vizsgált 39 bankból 14, a takarékszövetkezeteknél 138 közül 100 nem módosított lakossági hitelterhein és a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyon csekély a változtatók száma.
A Felügyelet első alkalommal jelentette meg a pénzügyi szervezetek által 2010. július 30-tól kezdődően alkalmazott költségek, díjak, kamatok változásait összefoglaló tájékoztatóját. Ez annak a – helyszíni ellenőrzéseket és adatszolgáltatást magába foglaló – témavizsgálatnak az adatain alapul, amely 2010. július végén indult, és év végéig tart a pénzpiaci szektor közel 500 szereplőjénél. A Felügyelet azt tekinti át, hogy az intézmények ténylegesen az általuk meghirdetett kondíciók szerint számítják-e fel a lakosság számára nyújtott szolgáltatásaik, díját, költségét, kamatát.
A vizsgálat megállapította: lakossági hitelek kamatai 2010. június 30. óta alapvetően nem változtak. A referenciakamathoz kapcsolt termékek kamatai a referenciakamat változásának megfelelően nőttek vagy csökkentek. A báziskamatokkal közvetlenül össze nem kapcsolt termékek kamatait több hitelintézet kisebb-nagyobb mértékben még csökkentette is.
A legjelentősebb, a jelzáloghiteleknél tapasztalható fejlemény, hogy a jogszabályi változások (a devizahitelezés korlátozása) miatt új konstrukciók jelentek meg, kiegészítve a már meglévő forinthitelek kínálatát. A jelzálogalapú devizahitelezést teljesen megszűntették a hitelintézetek, illetve a vonatkozó jogszabályban lehetővé tett célokhoz igazították termékeiket. A folyamat a közeljövőben is folytatódhat. A vizsgált időszakban jelentek meg nagyobb számban az iskolakezdéshez kötődő akciós fogyasztási kölcsönök is.
A legmarkánsabban érzékelhető fogyasztói változás a banki betétek után fizetett kamatok csökkenése, elsősorban a rövid futamidejű forintbetétek és a látra szóló kamatok esetében. A számlavezetés, illetve a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyes díjelemei nőttek, általában a 2009-es fogyasztói árindex növekedésével egyező mértékben. Egy-két szolgáltatónál ez a számlacsomagok és kapcsolódó díjak széles körét érintette, míg a többi díjmódosítást végrehajtó intézmény csak egy-egy terméknél változtatott. Bizonyos számlatermékeknél például a korábban 0 Ft költségű szolgáltatás is díjkötelessé vált, azaz az eddigi költségmentes szolgáltatás megszűnt.
A tőkepiaci termékek körében a változtatások nem összegezhetők egy jellemző alapján, intézményenként eltérő költségelemek módosultak. A legáltalánosabb jelenség az időszak alatt új befektetési alapok bevezetése volt, mellyel 7 szolgáltató élt a lakosság által is elérhető szolgáltatások körében.
A Felügyelet összefoglaló tájékoztatója az alábbi helyen olvasható és a cikk végéről is letölthető.
