Nem fektetnek kellő hangsúlyt legfontosabb vagyontárgyuk, lakásuk-házuk megfelelő biztosítási védelmére a magyar háztartások. Bár a hazai lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges – sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. Ennek hátrányai csak kár esetén válnak igazán érezhetővé. A hazai helyzetet jól jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok által érintett területeken közel 7 milliárd forintnyi lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kár maradt fedezetlen. Az UNION Biztosító összeállítása jó tanácsokkal szolgál.

 

Nem fektetnek kellő hangsúlyt legfontosabb vagyontárgyuk, lakásuk-házuk megfelelő biztosítási védelmére a magyar háztartások. Bár a hazai lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges – sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. Ennek hátrányai csak kár esetén válnak igazán érezhetővé. A hazai helyzetet jól jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok által érintett területeken közel 7 milliárd forintnyi lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kár maradt fedezetlen. Az UNION Biztosító összeállítása jó tanácsokkal szolgál.

Nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó- és ingatlanvagyonuk biztosítási védelmére a magyar háztartások – állapítja meg az UNION Biztosító. Bár a lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magasnak mondható hazánkban – mintegy 4,3 millió lakossági ingatlanból 3,1 milliót biztosítanak tulajdonosaik -, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges, sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. „Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van valamiféle biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok alulbiztosítottságról tanúskodnak. Az ingóságok esetében jellemzően az értékkel van gond, az ingatlanoknál pedig azzal, hogy a biztosítás nem fedi le az adott lakás, épület biztosítási kockázatainak egészét" – mondja Tóth István, az UNION igazgatósági tagja.  

A helyzetet jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kárból csaknem 7 milliárd forintot (MABISZ-adat) nem tudtak a biztosítók megtéríteni fedezetlenség miatt, vagyis mert a lakosság nem is kötött rá biztosítást. Annak ellenére, hogy ahol lehetett, a társaságok méltányosságot gyakoroltak.

Tóth István szerint a fő gond, hogy a lakosság kevéssé tudatos biztosítási kérdésekben. Változatlanul az árat tekintik elsődlegesnek, amikor lakásbiztosítást kötnek, ugyanakkor az, hogy valójában milyen konstrukcióra lenne szükségük, csupán másodlagos a döntésben. Az ár-érték arány és a szolgáltatások minősége szintén alig-alig szerepel a döntési tényezők között.

A lefedettség tekintetében egyébként nem áll rosszul Magyarország régiós összehasonlításban, bár Nyugat-Európa szintjétől még messze vagyunk. A tendencia viszont nem biztató. Korábban megfigyelhető volt, hogy a természeti károkat követően kismértékben, időszakosan nőtt a kereslet. A válság kirobbanása, 2008 óta azonban minden fordítva történt: az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére több tízezerrel csökkent a biztosított lakások száma. E mögött részben a pénztelenség áll, a válság kitörése óta mind gyakoribb, hogy biztosítói ügyfelek nehéz anyagi helyzetük miatt mondják fel a szerződésüket.

Értékkövetéssel az alulbiztosítottság ellen

Az ügyfelek sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen értékkel kell számolni a biztosítások kötésénél, így már magánál az alapérték-meghatározásnál is gyakran akad probléma. Ingatlan esetében például sokan a piaci értékkel számolnak, pedig valójában az újjáépítési érték az, ami számít. Egy nagyobb kár esetén ugyanis a piaci érték nem irányadó, a biztosítónak azt az összeget kell térítenie, amelyből az adott ingatlan újra felépíthető. Hasonló a helyzet az ingóságok esetében is, ahol a biztosításnak szintén a pótlás költségét kell fedeznie. Használt bútoraink, ruháink értéke meg sem közelíti azt az összeget, amit például egy lakástűz miatt szükségessé váló pótlás jelent, hiszen ilyen esetben nem használt bútort és ruhát vennénk, hanem újat.

Az alulbiztosítottság másik oka az infláció feletti vagyongyarapodás értékkövetésének a hiánya. Gyakori, hogy a lakástulajdonosok nem tartják karban biztosításukat, emiatt az esetleges vagyongyarapodást, az időközben felmerülő biztosítási igényeket nem fedi le a biztosítási szerződésük. Pedig a vagyonban bekövetkező változásokat a biztosító csak az ügyfél tájékoztatása alapján követheti, a biztosítás karbantartásáról az ügyfélnek kell gondoskodnia, saját biztonsága érdekében. Tipikus eset, ha a tulajdonos hozzáépíttet az ingatlanához, előtetőt húz fel, vagy speciális üvegre cserélteti le nyílászáróit, és ez a vagyongyarapodás nem kerül be a biztosításba, a szerződésben deklarált értékbe.

„A lakásbiztosítás magunk számára jelent védelmet, olyan, mint a casco, a saját kárunkat fedezi. Éppen ezért, ha egy ilyen biztosítás esetében csak a biztosítási díj függvényében döntünk, a kezdeti spórolás később sokkal nagyobb anyagi ráfordítást eredményezhet" – mondja Tóth István. Egy jó lakásbiztosítás emellett felelősségbiztosítási elemeket is tartalmaz, ami további biztonsági pluszt jelent az ingatlantulajdonos számára a másoknak okozott károk esetére – teszi hozzá a biztosítási szakember.

Jó tanácsok lakásbiztosításhoz

Forrás: UNION Biztosító

  • A jó lakásbiztosítás kincset ér, kötésnél ne az ár döntsön, hanem hogy mire van szükségünk, illetve, hogy adott árért mit kapunk!
  • Biztosítás kötésénél pontosan határozzuk meg az alapértéket, nem a piaci, hanem a pótlási/újjáépítési érték számítson!
  • Évforduló előtt tekintsük át az elmúlt év vagyongyarapodását! Milyen új ingóságokra tettünk szert, gyarapodott-e az ingatlan! Ha igen, ezt vezessük át a szerződésünkbe!
  • A számlát az új vagyontárgy vásárlásáról őrizzük meg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük