Nemzetközi szándéknyilatkozat a Via Carpatia autópálya létrehozásáról

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár írta alá magyar részről a Via Carpatia kezdeményezés támogatásáról szóló nemzetközi szándéknyilatkozatot 2010. október 22-én, a lengyelországi Łańcutban. A dokumentumban Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország delegáltjai rögzítették a Balti-tengert az Égei-tengerrel összekapcsoló, észak-déli gyorsforgalmi folyosó létrehozása melletti elkötelezettségüket.

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár írta alá magyar részről a Via Carpatia kezdeményezés támogatásáról szóló nemzetközi szándéknyilatkozatot 2010. október 22-én, a lengyelországi Łańcutban. A dokumentumban Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország delegáltjai rögzítették a Balti-tengert az Égei-tengerrel összekapcsoló, észak-déli gyorsforgalmi folyosó létrehozása melletti elkötelezettségüket.

Az aláíró országok vállalták, hogy a kapcsolódó fejlesztéseket prioritásként kezelik, megvalósításukban szorosan együttműködnek, és közösen igyekeznek elérni, hogy az út teljes hosszában bekerülhessen az uniós Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) programba.

A partnerekhez képest Magyarország jól áll az útvonal kiépítettsége szempontjából. A Via Carpatia magyarországi szakaszának nagyjából felén, Miskolc és Debrecen között már megvalósult a teljes értékű autópálya-összeköttetés (M30-M3-M35 útvonalon). A folytatás mindkét irányban közösségi forrásból, a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakra tervezhető.

Schváb Zoltán beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a közép-kelet-európai régió belső gyorsforgalmi kapcsolatait bővítő, a tengeri kikötőket összekötő, korszerű útvonal kialakításában. A környezetkímélő közlekedési alternatívákat erősítő, észak-déli irányú hálózatfejlesztés magyar támogatásának egyértelmű jele volt a Balti- és az Adriai-tenger közötti CETC-ROUTE 65 közúti és vasúti folyosóról szóló deklaráció júniusi aláírása is.