2022.05.22.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

 Igencsak furcsa cím ez, ráadásul még tévedésre is lehetőséget ad. Aki ugyanis első olvasásakor, a szokatlan szó láttán a kellemes, gyümölcsös italra, a bóléra gondol – hát bizony meglehetősen messze jár az igazságtól. A rejtély kulcsát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum most megnyílt – és november 27-ig látogatható – kiállításán találhatjuk meg, ahol az is kiderül, hogy nem sokkal ezelőtt egy könyv is napvilágot látott, ugyanezzel a címmel.

Ennek a különleges tárlatnak a megvalósítását már régóta terveztük– mondta el a megnyitón dr. Török Róbert múzeumigazgató. A zsidó konyha fontos részét képezi a magyar gasztronómiának és ez a kiállítás a magyarországi zsidó gasztronómiatörténet forrásait állítja középpontba. Szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat, dokumentumokat, amelyek segítségével bepillanthatunk a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetébe. Kevéssé köztudott, hogy a XIX. századi, magyarországi zsidó kultúra nemzetközileg is kiemelkedő része a gasztronómiai irodalomnak. Németország mellett hazánkban publikálták az egyik legkorábbi zsidó szakácskönyvet, 1840-ben. Világviszonylatban a harmadikak vagyunk a korai zsidó szakácskönyvek számát tekintve, de van ennél rangosabb helyünk is a listán. Pesten adták ki a világ legelső, héber nyelvű szakácskönyvét, 1854-ben! A fennmaradt, jelentős számú szakácskönyvek feldolgozása lehetővé teszi a magyar zsidó gasztronómiatörténet alapos megismerését. Ennek a kutatásnak köszönhetően született meg Körner András szakmatörténetileg is jelentős munkája, a múlt héten bemutatott – ezzel a kiállítással azonos című – könyve, a „Jó lesz a bólesz”. Ő nemcsak ennek a könyvnek szerzője, de a jelen kiállítás kurátora és tárgyi adományozója is. Dédanyjának 1869-től 1930-ig vezetett kéziratos receptgyűjteményét és más, vendéglátás történeti szempontból is unikális gyűjtését, családi emléktárgyait is ennek a múzeumnak ajándékozta. Ezeket a tárgyakat most először láthatja majd a közönség.  A kiállításon nemcsak gasztronómiatörténetről, kedvelt ünnepekről, ünnepi szokásokról, ételekről, terítékekről van szó, hanem a szinte ismeretlen zsidó hétköznapok is fókuszba kerülnek. A kiállításnak célja is, hogy felkeltse az érdeklődést mindezek iránt, felhívja a figyelmet a világviszonylatban is jelentős magyar zsidó szakácskönyvekre, melyeket bátran nevezhetünk nemzeti kincseinknek! A látogatók közül bizonyára a legtöbben a bólesz iránt érdeklődnek majd, így hát természetes, hogy ennek a XIX. század végén nagyon népszerű, de a XX. század első harmadára már feledésbe merült süteménynek a történetéről, származási helyéről, a mai Körút és Király utca sarkán állt Herzl kávéházról is szó esik, de ami a legfontosabb, leírható, lemásolható a pontos recept is! Hazánk egyik legkiválóbb néprajztudományi szakembere, gasztronómiatörténésze, a Pécsi Tudományegyetem professzora, dr. Kisbán Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a táplálkozáskultúra kutatása csak az 1960-as években kezdődött. Franciaországban egy munkacsoport a középkortól kezdődőn kezdte vizsgálódásait, nálunk pedig Körner András számít úttörőnek. A kiállításon most bemutatott kéziratos receptgyűjtemény a legkorábbi, amit a világon ebben a témában ismerünk, de nemcsak receptgyűjtemények elemzéséről van szó, hanem annak feldolgozásáról is, hogy mindez milyen helyet foglalt el a társadalomban. Vannak a tárlókban olyan darabok, melyeket – eltekintve néhány szakembertől – korábban a közönség soha nem láthatott. A nyolc napig tartó zsidó húsvét – a pészáh – első estéjén, széder este, a zsidó családok különleges, szertartásos vacsorát tartanak. A terítésnek, az asztal díszítésének is szerepe van. A kiállításon bemutatott tárgyak között látható egy kézzel hímzett, fehér selyem szédertál-takaró. A héber nyelvű, körirat jelentése: „Áldott vagy Te Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszenteltél bennünket parancsolataiddal és megparancsoltad a macesz evését.” A színes virágok felett pedig ez olvasható: „Az Egyiptomból való kivonulás emlékére”. Van egy zsidó szó, ami még a mai napig is széles körben használatos, átment a köztudatba. Ha valamiről jó a véleményünk, azt is mondjuk, ez kóser. A szó pontos értelméről, a valódi „kóserség” feltételeiről, a kóser nyersanyagok előkészítésről, kóser éttermekről is találunk részletes ismertetést ezen a kiállításon – érdemes tehát felkeresni. November 27-ig biztosan találhatunk rá alkalmat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.