http://www.barka.hu/http://www.barka.hu/

A 2006 szeptemberében indult Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat keretében a magyar művészeti élet kiválóságai voltak Alföldi Róbert vendégei. A beszélgetésre, felolvasásra, gyakran képek bemutatására és vetítésre épülő, a műfaji határokat átlépő esteken mindig hangsúlyos a zene is, hiszen a meghívott zenészek kreatív módon reagálnak mindarra, ami az esten elhangzik vagy látható.

 http://www.barka.hu/http://www.barka.hu/

A 2006 szeptemberében indult Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat keretében a magyar művészeti élet kiválóságai voltak Alföldi Róbert vendégei. A beszélgetésre, felolvasásra, gyakran képek bemutatására és vetítésre épülő, a műfaji határokat átlépő esteken mindig hangsúlyos a zene is, hiszen a meghívott zenészek kreatív módon reagálnak mindarra, ami az esten elhangzik vagy látható.

Március 28-án a Pozsonyban élő, finom humorú prózaíró, Grendel Lajos lesz az egyik vendég, aki az est után néhány nappal tölti be 60. életévét. Bacsó Péter szintén kerek számot ünnepelhetett nemrég.

Grendel Lajos Léván született, Bacsó Péter Kassán, s a humoruk mellett sok minden összefűzi őket, igaz, immáron másfél évtizede tervezett közös filmjük még nem valósulhatott meg.

Szaxofonon Bacsó Kristóf játszik, zongorán pedig Oláh Kálmán, aki többször is fellépett már a sorozat egy-egy estjén.. A március 28-i est előtt pár nappal, március 20-án veheti át a Magyar Jazz Szövetség vezetőitől a Szabó Gábor Jazz Életműdíjat.

2008. március 28-án, pénteken 19 óra

Alföldi Róbert vendégei:

Grendel Lajos író, aki 2008. április 6-án lesz 60 éves, és Bacsó Péter filmrendező,

aki az idén 80 esztendős,

s aki Grendel Lajossal másfél évtizede tervez közös filmet

Zene:

Bacsó Kristóf (szaxofon), Oláh Kálmán (zongora)

Sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet

Életrajzok

Grendel Lajos – 1948. április 6-án született Szlovákiában, Léván. A pozsonyi Komenský Egyetemen előbb matematikát és fizikát hallgatott. 1968-ban, a prágai tavasz évében a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1968-tól 1973-ig a Komenský Egyetem magyar-angol szakos hallgatója.

1973-tól a Madách Könyvkiadó szerkesztője.

1970 januárjában jelent meg első novellája a pozsonyi Irodalmi Szemle című folyóiratban. Nem engedik, hogy szerepeljen a csehszlovákiai fiatal magyar prózaírókat bemutató „Fekete szél" (1972) című antológiában. A nyolcvanas évek elején a rendőrség többször zaklatja, kihallgatja.

1985-ben egy kötetben, trilógiaként jelenik meg három korábbi regénye szlovákul, elnyerve érte a Szlovákiai Írók Szövetségének nagydíját.

1986-ban az „Éleslövészet" című regénye megjelenik franciául, ám őt nem engedik ki, a kötet  franciaországi bemutatójára. Csak 1987-ben sikerül kijutnia Párizsba. 1989-ben felolvasó esten vesz rész Mészöly Miklóssal, akit mesterének tekint.

1989-ben ő is aláírja a cseh demokratikus ellenzék által kibocsátott Nĕkolik vĕt (Néhány mondat) című memorandumot. 1990-1992 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. 1992-től két éven át a Kalligram Kiadó és a Kalligram című folyóirat főszerkesztője. 1994-től szabadfoglalkozású író. 1997-től a Szlovákiai PEN Centrum elnöke.

Főbb díjai: Déry Tibor-jutalom (1988), Érdemes Művész (1989), József Attila-díj (1990),

Madách Imre-díj (1990), Kossuth-díj (1999)

Bacsó Péter

Kassán született 1928-ban. Családja az 1940-es évek elején költözött Budapestre, megúszva ezzel a későbbi erőszakos áttelepítést. A Színház és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán vézett, Kovács András, Makk Károly osztálytársaként. 1950-ben diplomázott, majd dramaturgi állást kapott a Hunnia Filmstúdióban. Dramaturgként vett részt például a Liliomfi (1954) , a Ház a sziklák alatt (1958), a Macskajáték (1974) és több más jelentős produkcióban. Számos filmnek ő írta a forgatókönyvét (Déryné, Édes Anna, Két félidő a pokolban, Egy erkölcsös éjszaka).

1951-től tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán, első saját filmjét 1963-ban rendezte.

1973-tól 1991-ig a Dialóg Stúdió művészeti vezetője volt. Minden bizonnyal legismertebb – és leginkább hányatott sorsú – filmje „A tanú „(1969). A filmet tizenkét évig csak zártkörű vetítéseken mutathatták be, Bacsót ugyanakkor Balázs Béla díjjal jutalmazták. Amikor bemutatták Budapesten egyetlen, parányi moziban lehetett látni, végül a film csak cannes-i sikere után kapott „szabad utat".

  

Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1969), Érdemes Művész (1972), Kiváló Művész (1983), Kossuth-díj (1985), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1998), A Magyar Mozgókép Mestere (2004), Budapest díszpolgára (2006).

Oláh Kálmán 1970-ben született Budapesten. 1990-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Jazz Tanszakán, 2000-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít. Szólistaként és saját triójával, a Trio Midnight nevű, 1990-ben alakult formációval jelentős sikereket aratott itthon és külföldön, 1995-ben például több európai és tengerentúli fesztiválon és versenyen is díjat kaptak. 

A koreai GOOD International lemezkiadó jelentette meg a Stuttgarti Kamarazenekarral közösen készített dupla albumát, melyen Bach Goldberg variációi hallhatók – kiegészítve Oláh Kálmán improvizációival. Majd a remek német nagybőgős, Mini Schulz és Oláh Kálmán elkészítette Bach Chello suits című lemezét, amelyben kitűnően elegyítették Bach művét a dzsessz improvizációs lehetőségeivel.

Első egész estés művét, a Concerto for Jazz Orchestra címűt 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. A Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band című darabját az Oláh Kálmán Quintet és a Miskolci Szimfonikus Zenekar adta elő első ízben 2004-ben, nagy sikerrel.

A 2006-ban Liszt-díjjal elismert Oláh Kálmán ugyanabban az évben megnyerte a legrangosabb amerikai dzsesszzeneszerző-verseny, a Thelonius Monk Jazz Composers Competition fődíjat, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett gálán. A zsűri a több száz mű közül Oláh Kálmán Always című kompozícióját találta a legjobbnak. 2007-ben megjelent az első saját CD-je is a tengerentúlon, az Always című CD-n Oláh Kálmán két világhírű zenésszel hallható: Jack DeJohnette dobol, Ron McClure bőgőzik.

Idén, március 20-án veheti át a Magyar Jazz Szövetség vezetőitől a Szabó Gábor Jazz Életműdíjat.

Bacsó Kristóf 1976-ban született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneakadémia Jazz Tanszékén diplomázott, majd a Conservatoire de Paris-ban és a bostoni Berklee College of Music-on folytatta tanulmányait. 1999-ben első helyezést ért el a Magyar Rádió fiatal szaxofonosok számára rendezett tehetségkutató versenyén.

Öt és fél éven át Franciaországban, majd az Egyesült Államokban élt és jelentős külföldi zenészekkel dolgozott. Különféle stílusú formációkkal játszott, a mainstream dzsessztől kezdve az etno zenén át a kortárs zenéig. Több rangos klubban és fesztiválon szerepelt.

Szólistaként közreműködik Oláh Kálmán Concerto for Symphonic Orchestra and Jazz Band című darabjában, illetve tagja az Oláh Kálmán Sextettnek. Dolgozik a Modern Art Orchestrával is, amelyben szólistaként, hangszerelőkét és zeneszerzőként is közreműködik. Az Egressy Béni Zenei Középiskola Jazz tanszékének szaxofon tanára, 2004-től művészeti vezetője.

Saját együttesét 2003-ban alapította, a Bacsó Kristóf Quartet nevű formációban olyan kiváló zenészekkel játszik együtt, mint Fekete-Kovács Kornél (trombita), Szandai Mátyás (bőgő) és Mohay András (dob).

/Tausz Anikó/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük