Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában
10 perc olvasás
A május 30-i esttel zárul a 2006 szeptemberében indult Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat második évadja, ezért erre az alkalomra olyan művészeket hívtak meg, akikkel ezen két év során történt valami rendkívül esemény.
A május 30-i esttel zárul a 2006 szeptemberében indult Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat második évadja, ezért erre az alkalomra olyan művészeket hívtak meg, akikkel ezen két év során történt valami rendkívül esemény.
Május 30-án a nézők ismét találkozhatnak a 2007 áprilisában már sikert aratott Szabó T. Annával és Dragomán Györggyel. Dragomán György A fehér király című regénye rendkívüli nemzetközi siker lett: a könyv 25 országban látott napvilágot az utóbbi hónapokban, vagy jelenik meg hamarosan. Olvasható már Nagy-Britanniában (ahol a jelentős napilapok mellett a rangos irodalmi hetilap, a Times Literary Supplement is írt róla), Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Hollandiában, Norvégiában (itt a nagy norvég könyvklub, a Cappelens Bokclub Nyliteratur sorozatának főkönyve volt), az Egyesült Államokban, de várható például Brazíliában és Portugáliában is, s készül a finn, svéd, spanyol, katalán, görög, török és héber fordítás.
Szabó T. Annától különleges könyv jelent meg az idén: a Költőpárok – Dichterpaare című sorozat harmadik, rendkívül szép kiadványa, amely Helwig Brunner és Szabó T. Anna német és magyar nyelvű, CD-vel kiegészített kötete. Az idei költészet napján, április 11-én, amikor a Lufthansa különleges ajándékként magyar költők könyveivel és antológiákkal ajándékozta meg Budapestről induló utasait, a társaság Szabó T. Annát választotta, hogy a fiatal, József Attila-díjas költőnő képviselje a magyar költészetet.
Vojnich Erzsébet festőművész nyerte el 2007 szeptemberében az AEGON Művészeti Társdíjat a tavalyi AEGON Művészeti Díjjal elismert kitűnő költő, Rakovszky Zsuzsa javaslatára Az idén tavasszal pedig nagy kiállítása volt – és keltett jelentős figyelmet a Hamilton Aulich Art Galériában. Egy évvel korábban Szüts Miklós egyéni kiállítását láthattuk ugyanott, a napokban pedig a Bartók 32 Galéria rendezett Szüts-tárlatot a legújabb képekből. 2008 szeptemberében közös kiállításuk lesz a szegedi REÖK palotában, s erre az alkalomra közös album is készül.. Amikor 2006 októberében Szüts Miklós volt Závada Pállal a Képzett társítások – AEGON-est vendége, utána ezt írta Németh Gábor író, a Litera főszerkesztője: „Aztán megérkezik a képzett társ, Szüts Miklós, szerintem nagyjából minden moderátor álma, kedves, fanyar, könnyen anekdotázó…" Szüts Miklóst ismerve erre számíthatunk most is…
A beszélgetés közben az esten képeket vetítenek, s minderre a kitűnő, klasszikus képzettségű nagybőgős, Barcza Horváth József reagál zenével.
Május 30-án, pénteken 19 órakor
Alföldi Róbert vendége két házaspár:
Szabó T. Anna költő és Dragomán György író,Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós festőművész
Zene: Barcza Horváth József (nagybőgő)
Ötletgazda, sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet
Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a gimnáziumot már Szombathelyen végezte. 1991-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Collegium magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett diplomát, majd elvégezte az Angol reneszánsz és barokk nevű PhD-programot. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több lap rendszeresen közli a verseit, esszéit, kisprózai műveit. Emellett például James Joyce, Sylvia Plath, John Updike írásait fordította, szerkeszt, cikkeket és kritikákat is ír.
Kötetei:
A madárlépte hó (Belvárosi Könyvkiadó, 1995)
Nehézkedés (Magvető, 1998)
Fény (Magvető, 2002)
Rögzített mozgás (Magvető, 2004)
Elhagy (Magvető, 2006)
Költőpárok – Dichterpaare, Helwig Brunner és Szabó T. Anna kötete (Kortina Verlag, Wien, Kortina kiadó, Budapest, 2008 – két nyelven, CD-vel)
Díjai:
Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005); a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006); a berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006).
Dragomán György 1973-ban született, szülővárosát, Marosvásárhelyt 1988-ban hagyta el. Utána négy évig Szombathelyen élt, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg Szabó T. Annát.
Az ELTE angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és a Láthatatlan Kollégiumnak). A filozófiát három év után – amikor rájött, mekkora munka a regényírás – abbahagyta. Az angolt azért elvégezte, sőt: a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta A pusztítás könyve című első regényét, amely 2002-ben jelent meg. Abban az évben, amikor a nagyobbik fiuk született. Ez a szép hagyomány 2005-ben folytatódott: akkor látott napvilágot a második regénye, A fehér király, és akkor született a kisebbik fiuk.
Írásai megjelentek a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában. Dragomán György remek műfordító is, kiválóan ültette át például Samuel Beckett Watt című, valamint Micky Donelly Ikeridő című regényét.
Dragomán György májusban a PEN Nemzetközi Írószövetség meghívására a IV. PEN World Voices Fesztiválon vett részt New York-ban, ahol több interjú is készült vele, ilyen például a 60 milliós hallgatottságú WNYC rádió 18 perces interjúja, s több lap is elismerő kritikát közölt a regényről.
Díjai:
2003: Bródy díj (A pusztítás könyvéért), Soros ösztöndíj és a Mozgó Világ nívódíja;
2005: Déry Tibor Jutalom A fehér királyért;
2006: Márai Sándor díj és az Artisjus ösztöndíja, valamint a berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja,
2007. március 15-én: József Attila díj
2008. március 15-én: Márciusi ifjak-díj
2008. április 27-én ő vehette át a Litera-díjat, amelyet Medvetánc című művével nyert el a Mátyás király Gömörbe című pályázaton..
Vojnich Erzsébet Budapesten született 1953-ban. 1976-1981: a Képzőművészeti Egyetem festő szakán tanult. Az egyetem elvégzése után 1988-ig a Fiatal Képző- és Iparművészek Stúdiójának, 1980-tól a Képzőművészeti Alap tagja.
1982-85: Derkovits ösztöndíjas volt; 1983-ban Derkovits nívódíjat kapott, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat.
1991-ben Cagnes-Sur-Merben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), s ösztöndíjjal egy hónapot töltött Lisszabonban.
1998-ban Munkácsy-díjjal tűntették ki.
2007 szeptemberében ő vehette át az Aegon Művészeti Társdíjat a 2007-es Aegon Művészeti Díjjal elismert kitűnő költő, Rakovszky Zsuzsa javaslatára. Rakovszky Zsuzsa akkor így indokolta döntését: "Vojnich Erzsébet képei láttán olyan szavak jutnak eszembe, mint súly, komolyság, letisztultság és erő – legfőképpen az erő. A képek többsége épületeket ábrázol, többnyire belső tereket, vagyis ember alkotta, végsőkig letiszult, geometrikus formákat, de a festő mintha érezné és érzékeltetné azokat az egymást kiegyenlítő, hatalmas erőket, amelyek ezeket az épületeket nyugalomban tartják. Vagy mintha maga a tér elevenedne meg ezeken a képeken – a tér és a fény, fény és sötétség , bezártság és nyitottság dráma ellentéte, egyszerre ébresztve mélységes szorongást és rejtélyes örömet a szemlélőben.."
Főbb egyéni kiállítások:
1984 Óbudai Pincegaléria, Budapest
1987 Ernst Múzeum, Budapest (Hét művész…)
1990 Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza
1990 Galerie Sennebogen, Regensburg
1992 Régi Zsinagóga, Szolnok
1993 Kortárs Gyűjtemény a Kecskeméti Cifra Palotában, Kecskemét
Budapest Történeti Múzeum, Budavári Palota
1994 Művészetek Háza, Pécs
1995 Óbudai Pincegaléria, Budapest
1996 Institut Hongrois, Paris (Hargittai Pállal és Szüts Miklóssal)
1996 Accademia d'Ungheria, Roma
1997 Fővárosi Képtár, Kiscelli Múzeum, Budapest
1997 Magyar Intézet Bukarest
1998 Műgyűjtők Galérája, Budapest
1999 Pusztazámori Kastély
2004 Millenáris Park Kerengő Galéria, Budapest
2004 Városi Képtár – Deák Gyüjtemény, Székesfehérvár
2006 Kéka Galéria, Budapest
2007 Bartók 32 Galéria, Budapest, valamint Galéria IX., Budapest
2008 Hamilton Aulich Art Galéria, Budapest
Művei a következő közgyűjteményekben találhatók meg:
Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Archívum (Budapest), Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Győri Városi Múzeum – Kortárs Gyűjtemény, Ludwig Múzeum/Kortárs Művészeti Múzeum (Budapest), Székesfehérvári Muzeum, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Vak Bottyán Múzeum (Vác). Finnországban: Kuopio, Városi Kórház és Magyar Nagykövetség, Helsinki.
Szüts Miklós 1945-ben született Budapesten. A szentendrei Ferences Gimnáziumba járt 1959-től 1963-ig. 1973-ban diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Ezt követően a festés mellett önálló tervező grafikusként dolgozott. 1985-től három évig a József Attila Gimnáziumban tanított rajzot és művészettörténetet, 1997-98-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott.
Szüts Miklós sokoldalú alkotó: festőművész, a 2000 című folyóirat szerkesztője, a Palládium Alapítvány kurátora, a Farkas István Alapítvány elnöke, kitűnő fotográfus. Munkái az utóbbi 30 évben szerepeltek minden nagyobb országos tárlaton, bel- és külföldön 30 önálló kiállítása volt. Művei – sok jelentős magángyűjtemény mellett – több közgyűjteményben is megtalálhatók, például Kanadában (Carleton University Art Gallery), a debreceni Déry Múzeumban, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a budapesti Kiscelli Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Pannonhalmi Apátság gyűjteményében, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a győri Városi Múzeumban, az egri Dobó István Múzeumban.
Főbb önálló kiállítások:
1977: Gallery of Art Friends,Voss, Norway
1978: Görög Templom Galéria, Vác
1980: Stúdió Galéria, Budapest
1982: Művésztelepi Galéria, Szentendre
1983: Bölcsészkari Galéria, Budapest
1983: Kunstforening, Bergen, Norway
1984: Műhely Galéria, Szentendre
1987: Ernst Múzeum, Budapest
1991: Vigadó Galéria, Budapest
1991: Budapest Történeti Múzeum, Budapest
1992: Régi Zsinagóga, Szolnok
1993: Cifra Palota, Kecskemét
1995: Művészetek Háza, Pécs
1995: Accademia d'Ungheria, Roma
1996: Institut Hongrois, Paris
1997: Centrul Cultural al Republicii Ungare, Bucuresti
1998: Vigadó Galéria, Budapest
2000: Budapest Galéria, Budapest
2001: Mestermű Galéria, Veszprém
2001: Cité International des Arts, Paris
2003: Kiscelli Múzeum, Templomtér, Budapest
2004: Tetőtéri Galéria, Pannonhalmi Apátság, Pannonhalma
2004: Szajna Galeria, Rzeszów, Lengyelország
2005: Studio Galeria, Palac Kultury i Nauka, Varsó, Lengyelország
2005: Millenáris, Kerengő Galéria, Budapest
2006: IX Galéria, Budapest
2007: Hamilton Aulich Art Galéria, Budapest
2008: Bartók 32 Galéria, Budapest
Barcza Horváth József 1974-ben született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében tanult. 1995-től 1997-ig a Claudio Abbado által vezetett Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt, majd 1997-98-ban a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott.
1995-ben Krakkóban a Jazz Juniors versenyen a „legjobb nagybőgős", 2002-ben a Magyar Rádió által szervezett jazzbőgő tehetségkutató versenyén már ő volt a zsűri alelnöke.
Sokféle formációban játszott, például a Franciaországban élő Gadó Gáborral, a Németországban élő Tony Lakatossal, valamint Winand Gáborral, a Kaltenecker Trióval. Játszott olyan neves külföldi zenészekkel, mint Frank London, Erik Truffaz, Palle Mikkelborg – hármójukkal lemezt is készített.
/Tausz A/
