Bárka Színház 1082 Budapest Üllõi út 82. Telefon:303-6505Bárka Színház 1082 Budapest Üllõi út 82. Telefon:303-6505

A 2006-ban indított nagysikerû sorozatban eddig Spiró György, Závada Pál, Eszterházy Péter és más kiváló írók, költõk, neves képzõmûvészek, filmrendezõk voltak a Bárka Színház vendégei. 2007 május 18-án Nádasdy Ádám költõ, mûfordítóval, El Kazakovszkij képzõmûvésszel  és Darvas Ferenc zeneszerzõvel beszélget a házigazda, Alföldi Róbert. Sorozatszerkesztõ: Eszéki Erzsébet.

 Bárka Színház 1082 Budapest Üllõi út 82. Telefon:303-6505Bárka Színház 1082 Budapest Üllõi út 82. Telefon:303-6505

A 2006-ban indított nagysikerû sorozatban eddig Spiró György, Závada Pál, Eszterházy Péter és más kiváló írók, költõk, neves képzõmûvészek, filmrendezõk voltak a Bárka Színház vendégei. 2007 május 18-án Nádasdy Ádám költõ, mûfordítóval, El Kazakovszkij képzõmûvésszel  és Darvas Ferenc zeneszerzõvel beszélget a házigazda, Alföldi Róbert. Sorozatszerkesztõ: Eszéki Erzsébet.

Az est vendégei most is a költészet, a képzõmûvészet és a zene képviseletében 

Nádasdy Ádám 1947-ben született Budapesten. A Toldy Gimnáziumban érettségizett, és ahogy õ emlékszik: ?ekkor a beatzene meg az (enyhén) alternatív kultúra érdekelt, a barátaimmal együttest is alakítottunk, zongoráztam és énekeltem. Titokban szerelmes verseket is írtam. Az ELTE-n angol és olasz szakot végeztem, elsõsorban a nyelvészet és a nyelvtanítás érdekelt; egy-egy fordításon kívül nem volt kapcsolatom az irodalommal." Iráni tanulmányokat is folytatott, kicsit perzsául is tud.

Huszonnyolc éves kora körül kezdett igazán verseket írni Írásait elõször az akkori Mozgó Világ közölte nyomtatásban, 1982-ben. Mint fordító elsõsorban színdarabokat ültet át angolból, több remek Shakespeare-fordítás kötõdik a nevéhez.

Kötetei:

1984:            Komolyabb versek

1995:   A bõr és a napszakok (versek)

1998:   Elkezd a dolgok végére járni (versek)

2001:            Shakespeare: Drámák (mûfordítások)

2002:   A rend, amit csinálok (versek)

2003:   Ízlések és szabályok (írások nyelvrõl, nyelvészetrõl)

2005:            Soványnak kéne lenni

Nyelvészeti és tanári munkáját is folytatja, 1972-tõl az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékén tanít, 1997-tõl 2003-ig tanszékvezetõ, 1995 óta docens.

Díjai között van a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2005).

El Kazovszkij Leningrádban született 1950-ben, 1965 óta él Magyarországon. 1977-ben fejezte be a Képzõmûvészeti Fõiskolát festõ szakon. A festészet mellett installációval, performance-okkal és díszlettervezéssel is foglalkozik. Mûvészetét sajátos mitologikus gondolkodásmód jellemzi.

Elsõ egyéni kiállítása 1975-ben volt a Budapesti Mûszaki Egyetem ?E" Galériájában, itt többször is volt késõbb tárlata, ahogy például a Fiatal Mûvészek Klubjában is. 1991 óta több alkalommal a budapesti Várfok 14 Galériában és a Dovin Galériában láthattuk friss munkáit. Jelentõs csoportos kiállításokon vett részt Magyarországon és külföldön, például Münchenben, Amszterdamban, Berlinben, Szöulban, Torontóban, Madridban, Kairóban.

Számos mûve megtalálható magyarországi közgyûjteményekben, például a szentendrei Fereczy Múzeumban, a Fõvárosi Képtárban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Kecskeméti Képtárban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban, a gyõri Xantus János Múzeumban.

Fõbb díjai:

Derkovits Gyula-ösztöndíj (1980-1983), Munkácsy Mihály-díj (1989), Kossuth-díj (2002).

Darvas Ferenc 2006. 6. hó 6-án volt 60 éves – a számok bûvölete után érdemes megemlíteni, hogy a remek zongorista, zeneszerzõ kitûnõ fejszámoló is. A magyar filmtörténetben számos kitûnõ alkotás zenéjét szerezte,  ezek között volt például Bereményi Géza több filmje (A tanítványok, Eldorádó, A turné). Az utóbbi években készült produkciók közül a Fehér tenyér (2005) zenéje kötõdik hozzá,  s 2006-ban két filmzenét szerzett (Budakeszi srácok, valamint A forradalom arca. Egy pesti lány nyomában).

Korábbi színházi munkái között volt például a Peer Gynt, a Mi újság, múlt század?, a Liliomfi, A dzsungel könyve, több színházi esten zongorán kísért. Jelenlegi munkái között található például a Katona József Színház egyik sikerdarabja, A talizmán (zene, zenész), az Örkény István Színházban az Ibusár (zeneszerzõ), ugyanitt a Kávécsarnok/Tûzoltó (zene), de ez is csak néhány példa a jelenleg is látható színházi elõadások közül, amelyeknél vagy zeneszerzõként, vagy zenei vezetõként, vagy közremûködõként áll ott Darvas Ferenc neve.

A Bárka Színházba – hagyományosan – este 19 órára várják az érdeklõdõket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük