A Magyar Képzőművészeti Egyetem folyosóira lépve, a látogató vizsgára készülő diákokkal találkozik, a diplomázók munkái viszont az intézmény Barcsay termében és további helyiségeiben tárulnak a szemlélő elé. A rövid ideig, 2016. június 7-8-9. napján megtekinthető kiállításon tizenöt fiatal végzős képgrafikus a fametszés, rézkarcolás és az akvatinta elfeledettnek gondolt technikáit idézi.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem folyosóira lépve, a látogató vizsgára készülő diákokkal találkozik, a diplomázók munkái viszont az intézmény Barcsay termében és további helyiségeiben tárulnak a szemlélő elé. A rövid ideig, 2016. június 7-8-9. napján megtekinthető kiállításon tizenöt fiatal végzős képgrafikus a fametszés, rézkarcolás és az akvatinta elfeledettnek gondolt technikáit idézi.

https://www.facebook.com/kepzomuveszetiegyetem

A kiállításon megjelenő alkotók Révész Emese művészettörténész felvezetése nyomán:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Révész_Emese 

Az ifjú grafikusok diplomamunkáik révén bizonyítják, a képsokszorosítás hagyományos technikáinak ismerete nem jelent megkötöttséget, hanem olyan hasznos ismeretet, amit a kortárs művész a kifejezés hasznára tud fordítani. Technikai felkészültségük, intellektuális hátterük és művészi hitelességük révén valamennyien izgalmas szereplői az ezredforduló művészeti színterének. Sajátos tudásuk révén ők olyan kortárs művészek, akik a szokottnál is érzékenyebben reagálnak a technikai képek működésére, a populáris kultúra látvány-effektusaira, a nyom-hagyás és képi lenyomat kortársi gesztusaira. Egy részük hagyományos addicionális technikákkal vet fel új témákat, más részük kitágítva a grafika fogalmát szabadon kísérletezik a kerámia, fotó vagy az installáció kifejezőeszközeivel.

Sall  Fanni  művészkönyveivel a képsokszorosítás ősi módszeréhez és eszköztárához nyúl vissza, áttetsző papírokra apró fametszetű jeleneteket nyomtat. Puritán, archaizáló eszköztára jól illeszkedik a haiku versformáihoz, a könyvbe nyomtatott képek pedig 'bensőséges, meditatív befogadásra késztetik az olvasó­-nézőt.  

https://hu.wikipedia.org/wiki/Haiku 

http://mgonline.hu/archive/2010_4/26-27.pdf

Szabó Lilla   szintén a metszett fából, az emlékezés élő anyagából indul ki, amely magába sűríti az idő rétegeit. Munkáiból egy sajátos családi képgaléria rajzolódik ki. Az alkotó személyes kötődése a megelőző generációkhoz, a hangszerkészítő nagyapához és apához, egy hegedűben ölt formát, erre rajzolódnak az emlékek. 

A hangszer anyaga generációk személyes örökségét hordozza, ahogy az erezett farönkre vésődnek a családi fotók részletei, emlékhagyó mozzanatai.  

Sztefanu Marina munkái szintén is személyes családtörténetből indulnak ki, ám őt nem az örökség kezelése, hanem a különböző kulturális hagyományok találkozása, formálódása érdekli. Neonszíneket felvillantó doboz-tereiben az afrikai élővilághoz kapcsolódó témák tobzódnak, az egzotikus jelenetek során családi mítoszok találkoznak kulturális utópiáinkkal.   

http://sztefanumarina.tumblr.com

http://souvenir.mke.hu/sztefanu-marina.html 

Bányai Anna  gazdag, nagy technikai tudást igénylő technikával dolgozik. Grafikáin egy pesti bérház nézeteivel találkozunk; a kint-bent fogalompárja mentén a homlokzat és a belső lépcsőház, s ugyanazon tárgyak külső és belső élete vetül elénk. Mindez jól illeszkedik a pesti bérház azon egyedi építészeti jelenségére, amely az utcafront felé kulissza-szerű homlokzatát mutatja, míg belső udvara amolyan szociális kohóként működő, "kint is bent is" átmeneti zónát képez az intim és a nyilvános tér között.        

http://banyayanna.tumblr.com 

Szita Barnabás a szerigráfia tradicionális technikáját napjaink egyik legmodernebb optikai eszközének, a drónképek átiratához használja. A drónok felvételei a világ ilyen módon sosem látott képét tárják elénk. Működésük megítélése ambivalens, Isten mindenlátó szeme, a repülés szabadsága éppúgy része, mint pusztító hadászati felhasználásuk. Szita Barnabás mindkettőre utal, mikor drónfelvételek alapján templomok kupoláit emeli ki. Metszetein az ember 

szellemi terei mértani formába, köralakká tisztulnak, elvonatkoztatva helytől, időtől, technikától és vallásháborúktól. 

http://www.pszinapszis.hu/18/?q=hu/node/854  

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/lupe/2003/02/lupe-07.html  

http://www.eskuvoidron.hu  

http://smartboy.hu/2015/10/22/dronok-es-a-muveszet 

http://www.haborumuveszete.hu/minden-ami-lo/ez-mar-a-dronok-kora 

Mulasics Manna munkáin a hit másképp ölt formát, plexi-lapokra, finom vonalrajzzal megidézett virágai női mártírszentekre utalnak. Rajzainak stílusa a középkori botanikai kézikönyvek, herbáriumok leíró jellegű ábrázolását,  a virágok kiválasztása a szentek ikonográfiai hagyományait követi. A kivitel kifinomult módja, az osztályozás tudományos precizitása teljességgel elvonatkoztat a hitükért meghurcolt, fizikailag bántalmazott nők átélt szenvedéseitől.     

http://mannastardust.tumblr.com 

Makai Mira  is természeti formákból indul ki, ám az ő technikailag különlegesen megmunkált, kerámiából égetett burjánzó alakzatai az absztrakció és a figurális megjelenés határán egyensúlyoznak. Biomorf formákat megidéző alakzatai egyaránt szorosan kötődnek az elementáris festői kifejezésmódhoz és a felnövő élővilág színes természeti formáihoz.  Az ő herbáriuma inkább az ösztönélet organizmusainak tenyészete.

http://miradalmamakai.tumblr.com 

http://konyvtar2.mome.hu/doktori/ertekezesek/DLAertekezes-SallaiGeza-2009.pdf  

http://www.dictionary.com/browse/biomorph

Mészáros Bianka  homokfújt üvegjein a látható egyik legkevésbé megfogható tüneménye, a felhők öltenek alakot. 

Sajátos szín-, és anyaghasználatának köszönhetően a meteorológiai jelenség égi színjátékká magasztosul.

Kollár Zsófia  installációjának az optikai spektákulumok (~látványkeltés) hagyománya és a művészeti örökség elraktározás a tárgya, munkájában a diaképek mára feleslegessé vált tömegére reflektál. Az egyetem Művészettörténeti Tanszékén egy évszázadon át gyűjtögetett, majd a digitális fotó uralma miatt használaton kívül került diákból indult ki. Kollár Zsófia radikálisan újraértelmezi szerepüket, amikor a kollektív megismerés, tudásszerzés egykor olya fontos és élvezetes eszközeit saját kezűleg újrafesti, visszaadva nekik az elvesztett műtárgy szerepet. 

http://www.kislexikon.hu/spektakulum.html

Gráf Dóra grafikáin a mindennapi tárgyvilág dolgai és élethelyzetei a cianotípia kékes alapszíne révén kapnak elvonatkoztatott, szimbolikus értelmet. Hétköznapjaink ikonszerűvé tisztított mozzanatai izgalmas kontrasztot alkotnak az alakok és terek szándékoltan naiv, vonalrajzos megformálásával. (A diplomamunkák nagy része utal aktuális populáris képi környezetünkre, használja annak tárgyi világát vagy fordulatait.) 

http://www.grafdora.hu 

http://fotomult.c3.hu/pozitiv/cianotipia

Hordós Boldizsár  a populáris és a magas kultúra egyedi vegyítésével állítja elő saját rajzi univerzumát. A fantasy játékok kártyáit imitáló, hatásos látványelemekkel dolgozó rajzai erejét némi agresszió, misztika és erotika fűszer-keverékévei fokozza. Hibrid fantázialényeihez bizarr módon az ezredforduló értelmiségi kultikus szellemi mantráit társítja bölcsességről, politikai szerepvállalásról s egyéb alapvető emberi kérdésekről. Meghökkenést okoz mindkét oldalon, azt állítva, a bölcsek sem különbek a kuruzslóknál, s a mesevilágok heroikus hordái itt portyáznak való világunk peremén. 

http://lfg.hu/art/categories.php?cat_id=121 

https://www.behance.net/boldizsarhordos

Öreg Nóra  képeit a mindennapjainkat elborító "vizuális zaj" hordalékaiból építi. Töredékei között találhatók fotók és rajzok, személyes skiccek, jelhagyó ikonok, közösségi emblémák, világos és értelmüket vesztett képszilánkok. Az efemer részletek parttalanul áradó sokasága messzebbről szemlélve alkot rendszert, ölti magára a spirál ősi, kozmikus alakzatát.

https://www.behance.net/oregnora 

http://www.szomagyarito.hu/szocikk.php?id=2631

Juhász Gergő az alaktalanul áradó képhalmaz legbelső értelemét, a közös pontot kutatja idősíkok, kultúrák és művészeti rétegek között. Képszintézisét az archaikus és modern mitológiák mentén formálja meg. Nála a rajz, mint a kollektív kulturális emlékezet elsődleges őrzője és hordozója kap szerepet. 

http://www.tte.hu/toertenelemtanitas/toertenelemtanarok-orszagos-konferenciaja/7843-gyani-gabor-kollektiv-emlekezet-vagy-toertenetiras 

http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/37/olick.htm

 

Vidra Réka installációja a múzeumi intézményrendszer működésére reflektál, olyan helyként idézve meg azt, amely a műalkotást alkalmassá teszi arra, hogy a kánon és a fogyasztás részévé legyen. Boszorkánykonyhájában a nyers műalkotás értelmezett alakot ölt. E vonatkozásban a műalkotás maga csak a folyamat kezdete, a nyersanyag, amely éppen a sokszorosítás révén válik életképessé. 

https://www.facebook.com/reka.vidra 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük