Kérdezhetnénk: mit keres egy modern képzőművész a magyar irodalom fellegvárában? Amint megtekintjük a kiállítást, eloszlik a kétségünk, hiszen Széchy Beáta legújabb tárlatának címe: Könny(v)ek – Tears of Books, alcíme Kö(r)nnyezetvédelem – Environmental Project. Tehát a művésznő a könyvek világával óhajtja kifejezni, hogy miért hullatják könnyeiket manapság a környezetvédők. A téma itt a könyv és a természeti környezet összhangja – igazán irodalmi múzeumba való.

 

Kérdezhetnénk: mit keres egy modern képzőművész a magyar irodalom fellegvárában? Amint megtekintjük a kiállítást, eloszlik a kétségünk, hiszen Széchy Beáta legújabb tárlatának címe: Könny(v)ek – Tears of Books, alcíme Kö(r)nnyezetvédelem – Environmental Project. Tehát a művésznő a könyvek világával óhajtja kifejezni, hogy miért hullatják könnyeiket manapság a környezetvédők. A téma itt a könyv és a természeti környezet összhangja – igazán irodalmi múzeumba való.

 

Wodianer-Nemessuri Zoltán író a 478 évvel korábbi morva tanító, Comenius Ámos János sárospataki művéből, az Orbis Pictusból idézett az augusztus végéig tartó tárlat megnyitásán, miszerint a mi dolgunk a látható világ jobbítása – ma is. Épp ez a törekvése Széchy Beáta festő-grafikus háromdimenziós munkáinak. Régi könyvekből, családi fotókból álló installációi az élet és a természeti világ összefüggéseinek érzékeny és gyakran szomorú oldalát mutatják. Minden egyes mű súlyosan érinti a nézőt, pedig csupán egyetlen múzeumi terem áll rendelkezésére.

Széchy Bea fantáziája egyedi és utolérhetetlen. Látjuk a fényképeken az első világháborús katonacsoportot, amint a katonák fejét kereszttel helyettesíti, rokonai fiatalkori felvételét, belerajzolva az angyali szárnyakat…, az érzelmeinket kétségtelenül megmozgató, átértelmezett emlékezést. Azután vannak itt könyvekből kialakított, hajtogatással készült formák, természetből installált könyvgerinc, vadgesztenye „kihajtott" lapjai vagy egy Gyógyszerkönyv, azaz könyv alakú doboz, amely színes tablettákat és kapszulákat tartalmaz. Az alkotó különleges fantáziájának darabjai.

A falakon festett leporellók sorakoznak, a tárlókban pedig kisebb és nagyobb méretű, könyvlapokból vagy azokat utánzó anyagokból „épített" alakzatok. Elámulunk, hogy mennyi csoda fejezhető ki irodalmi vonatkozásokból a színes kollázsok révén. Ha már csoda, akkor Széchy azért is különleges, mert nemzetközi, mert a világon bárkit meg tud szólítani, talán jobb belátásra is képes bírni. Illés Anna kurátor válogatta össze az ide került alkotásokat.

Végül a művésznőről, akiről érdemes volna sokat tudnunk, mégis igen keveset tudunk:

1950-ben született Budapesten, 1975 és 1980 között elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Azóta rajzol, fest, fényképez, készít installációkat. 1989-ben a dallasi Metodista Egyetemen pszichológusi diplomát szerzett. 1990-ben megalapította Amerikában a Magyar Kulturális Központot (Hungarian Multicultural Center, HMC), ahol a magyar kultúra értékeiből szervez film-, zene- és képzőművészeti produkciókat. Részben Budapesten, részben az Egyesült Államokban él. Művészetének súlypontjában áll, hogy részese legyen a környezetvédelemért folytatott világméretű küzdelemnek. 1995-től külföldi alkotók számára Balatonfüreden, Csopakon és Budapesten irányít művésztelepet. Közben a saját munkáival vadonatúj képi világot teremtett.

   Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, művei megtalálhatók hazai és külföldi múzeumokban. Széchy Beáta a nagyvilágban ismertebb, mint nálunk. Talán most fordít ezen valamit a PIM kiállítása.

 

DOBI ILDIKÓ

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük