Tavaly ismét csökkent azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban biztosítót váltottak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint a 2013-as kampányban – a segédmotoros kerékpárok nélkül – mintegy 435 ezerre tehető a váltók száma, ebből 310 ezer  személyautóval rendelkező magánszemély.

 

Tavaly ismét csökkent azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban biztosítót váltottak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint a 2013-as kampányban – a segédmotoros kerékpárok nélkül – mintegy 435 ezerre tehető a váltók száma, ebből 310 ezer  személyautóval rendelkező magánszemély.

 

A statisztikák szerint évről évre csökken azoknak az autósoknak a száma, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban élnek a biztosításváltás lehetőségével. Az elmúlt három évben ez a szám a harmadára zsugorodott: 2010-ben 1,3 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést mondtak fel,  2011-ben 1,03 milliót, 2012-ben már csak 724 ezret. A tavalyi kampányban pedig ennél is csaknem 300 ezerrel kevesebbet.

 

 „A kgfb-biztosítót váltók számának évek óta tartó csökkenése nem meglepő, hiszen az utóbbi években az autósok döntő többsége legalább egyszer már váltott biztosítót. Nagyrészük ezzel jelentős díjkedvezményt realizált, így a további, még esetleg elérhető, legfeljebb 1-2 ezer forintos díjcsökkenésért már jóval kevesebben vállalják a váltással járó ügyintézést" – magyarázza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

 

Mint ismert, 2013 januárjától a biztosítók már év közben is módosíthatják az új szerződők számára kialakított tarifákat, így ha a piaci helyzet alapján úgy döntenek, évente többször is módosíthatják tarifáikat. A jogszabályi előírások szerint azonban ezt 60 nappal a díj életbelépése előtt meg kell hirdetniük.

 

Új viszont a szabályozásban, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium módosított rendelete alapján 2014. február elsejétől a biztosítók az ügyfelek kártörténete alapján kialakított tarifák meghatározásánál nem csupán a bonus-malus besorolást vehetik figyelembe, hanem egyéb korrekciós tényezőket is alkalmazhatnak. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy egy régóta kármentes autós a B10-es besorolás felett is kaphat további kármentességi kedvezményt.

 

Az autósok kártörténetét a 2010-ben létrehozott Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) tartja nyilván. Az információs adatbázis a legfrissebb adatok szerint jelenleg 11,8 millió adatot tartalmaz, amelyből 4,036 millió élő szerződés.