Szerelem, varázslat, harc, megigazulás, megannyi ambivalencia. 2014. február 6-án mutatja be a Budapest Bábszínház Gottfried Von Strassburg műve alapján készült Trisztán és Izolda legendáját.

 

Szerelem, varázslat, harc, megigazulás, megannyi ambivalencia. 2014. február 6-án mutatja be a Budapest Bábszínház Gottfried Von Strassburg műve alapján készült Trisztán és Izolda legendáját.

 

Trisztán és Izolda – akárcsak Rómeó és Júlia – azért szerethetik egymást életre-halálra, mert szerelmük tilos: Izolda Marke király felesége, Trisztán pedig Marke király unokaöccse. Marke nem Izoldát, hanem unokaöccsét, Trisztánt szereti, azt azonban nem tűrheti, hogy házasságát és királyi méltóságát veszélyeztesse a szeme láttára szövődő viszony. A két szerelmesnek sehol máshol a világon nincs helye, mint egymás karjaiban: hajtja őket a szenvedély, ami elől nem tudnak kitérni.

Kettejük története valójában három emberé, és nagyon nem mindegy, melyik helyzetben ki a harmadik. Az elején, amikor a király és a fiatal rokon hűbéres, a nagybácsi és az unokaöcs viszonya zavartalanul harmonikus, Izolda a betolakodó harmadik. A folytatásban, amikor a szerelmesek egymásra találnak, Marke király lesz a zavaró. A legdrámaibbá ezt a furcsa háromszöget pedig az teszi, hogy végül Trisztán bizonyul a számkivetettnek.

 

Az előadás hosszabb a megszokottnál, de a lenyűgöző látvány és színpadkép annyira magával ragadó, – nem is beszélve a báb-színészi játékról – hogy feledjük az időt, és elmerülünk a bábok csodálásában. Nagyon szépek, és jellemzik a szerepüket. A multifunkcionális díszlet szinte mozgó teret ad a játéknak, a hajózáson keresztül a sárkányviadalig, de nem akarom „lelőni" előzetesen a különböző szellemes vizuális megoldásokat. A bábok színpadi játéka kemény fizikai, embert-próbáló, és mellé párosul még az igényes próza … nagyszerű!

 

Mit adhat egy mai nézőnek Trisztán ás Izolda története, amelynek Budapest bábszínházi előadásában a tragédia, a groteszk vígjáték és a fantasy elemei ötvöződnek?

A közvetlen értelemben vett izgalmon ás a szereplőkkel való azonosuláson túl útmutatást. Annak világossá tételét, hogy a szerelemnek és általában a boldogságnak ára van.

 

2014. február 6. 19:00, – Bemutató

Trisztán és Izolda

Budapest Bábszínház, Játszó-tér

 

Író: Márton László (Gottfried Von Strassburg műve alapján)
Dramaturg: Gimesi Dóra
Látvány: Hoffer Károly, Nemes Takách Kata
Zene: Pirisi László
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Csizmadia Tibor

Trisztán: Teszárek Csaba – Bánky Eszter
Izolda, Fehérkezű Izolda: Kovács Judit – Rusz Judit

Marke: Acs Norbert – Juhász Ibolya
Brangaene: Ellinger Edina -Kovács Katalin
Morold, ír lovag; Marjodo, cornwalli nemes; Sárkány; Úristen; Urgan, óriás: Pethő Gergő

Királyné, Izolda anyja: Radics Rita
Gurmun, ír király; Káplán; Jovelin, Arundel hercege: Hannus Zoltán
Tárnokmester, Püspök: Kemény István
Guvernal, Trisztán tanítómestere: Kemény István
Melo, törpe; Matróz: Szolár Tibor
Továbbá: őrök, fogdmegek, cimborák, polgárok, cornwalliak, írek

 

További előadások: 2014. február 7., 8., 15., 20. 18:00

 

http://www.budapest-babszinhaz.hu/

 

Lantai József