Kimra:  selyemfestmény /részlet/Kimera: selyemfestmény /részlet/ 

A brit kormány csütörtökön délután szabad utat engedett annak a törvényjavaslatnak, amely lehetõvé teszi emberi és állati örökítõanyagból álló kiméra-embriók létrehozását.

Kimra:  selyemfestmény /részlet/Kimera: selyemfestmény /részlet/ 

A brit kormány csütörtökön délután szabad utat engedett annak a törvényjavaslatnak, amely lehetõvé teszi emberi és állati örökítõanyagból álló kiméra-embriók létrehozását.

Az olasz Avvenire napilap hosszasan foglalkozik a törvényi szabályozással és az általa kiváltott tiltakozással. Amikor tavaly az Egészségügyi Minisztérium megtiltotta az ilyen kísérleteket, a terület egyes kutatói mindent megtettek azért, hogy elõmozdíthassák kutatásaikat, arra hivatkozva, hogy a kormány magatartása leállítja az alapvetõ fontosságú gyógyászati felfedezéseket, amelyek gyógyíthatatlan betegségeken segíthetnének.

A kormány döntése azonban nemcsak vallási körök tiltakozását váltotta ki, hanem maguk az orvosok is elsietett és veszélyeket rejtõ lépésnek tekintik. Tegnap az Egyesült Királyság orvosait magába tömörítõ British Medical Association szóvivõje ?rendkívül rossz ötletrõl" beszélt. ?Az embriók reprodukciójának kutatását körülvevõ tényezõk sokkal összetettebbek és kényesebbek, és nagy mértékben eltérnek az elhunyt betegek szerveinek kivételétõl és felhasználásától."

Josephine Quintavalle, az 1994-ben létrehozott Core (Comment on Reproductive Ethics) igazgatója hasonlóan elítélte, hogy ?a kormány meghajolt egy csak önmagára koncentráló tudóscsoport kérése elõtt, és feloldotta az esztelen kísérletezés tilalmát". ?Rettenetes törvényjavaslatról van szó, amely tudományosan nem igazolható, még kevésbé etikai szempontból. Végleges elfogadása borzalmat fog kiváltani Európában és a világ többi részén."

Caroline Flint, az Egészségügyi Minisztérium szóvivõje szerint a kormány álláspontja nem jelent meghátrálást: ?A kezdetektõl fogva azt mondtuk, hogy nyitva akarjuk hagyni a kaput a hasonló kutatások elõtt, és megengedjük az egyes esetek mérlegelését." Tavaly óta, amikor megtiltották embriók létrehozását emberi és állati sejtekbõl, a tudomány tovább haladt elõre, ?és elismerték az ilyen embriók használatának fontosságát".

A törvény tehát hamarosan lehetõvé teszi olyan emberi embriók létrehozását, amelyeket egy vagy több állati sejttel vegyítenek, de nem engedélyezi sperma és petesejt egyesülésébõl létrejövõ hibridek létrehozását. A létrehozott embriókat maximálisan 14 napig hagyják életben, és nem szabad õket anyaméhbe beültetni.

A kutatók szerint az embriókkal való kutatások segíthetnének az olyan betegségek elleni küzdelemben, mint az Alzheimer-kór, jóllehet mindmáig nincsenek bizonyítékok ezen elmélet igazolására.

A tavaly decemberben beterjesztett törvényjavaslat elsõ tervezete 25 ajánlást tartalmazott, amelyek egy már idejétmúlt törvény – az 1990-es Human Fertilisation and Embryology Act – jövõjét jelentették volna. Tegnap az egészségügyi minisztérium megerõsítette, hogy a javaslatok között elfogadták azt is, hogy eltöröljék az apa személyének szükségességét, amikor a klinikák vagy a közkórházak mûvi megtermékenyítést hajtanak végre. Ez a döntés megnyitja az utat a homoszexuális párkapcsolatban élõ nõk, vagy az egyedülállók elõtt, hogy így gyermeket szülhessenek.

A módosítások között szerepel továbbá, hogy a lefagyasztott embriók tárolásának ideje ötrõl tíz évre emelkedik, a gyermekeknek joguk lesz megismerni a sperma adományozójának, vagyis biológiai apjuknak a nevét; engedélyezik az embriók szelekcióját is, ha komoly genetikai rendellenességgel rendelkeznek, tilos lesz viszont a nemek alapján történõ szelekció, ha nem orvosilag indokolt. ?A talaj alá van aknázva" – nyilatkozta Quintavalle az Avvenirének. – ?Alig néhány napja kapott engedélyt egy londoni magánklinika orvosa, hogy kozmetikai célokra kiválasszon embriókat."

A közvélemény sem támogatja egyértelmûen az ilyen jellegû kutatásokat. Egy-két évvel ezelõtt, az egészségügyi minisztérium által készített felmérés szerint a lakosság túlnyomó többsége ellenezte hibridek létrehozását.

Magyar Kurír

/Szerkesztõségünk megjegyzése: Vannak jelek, hogy ez az engedely csak a korábbi katonai és illegálisan folytatott kutatások legalizálása volt elsõsorban szükséges, hiszen mind a katonai szektor (a tökéleteskatona projectek), részben a gazdaság is igényli az ilyen irányú kutatásokat. Ezek kétfõ iránya: olyan olcsón tenyészthetõ ember-állat génhibridek létrehozása melyek szerv illet vérkésítmény kinyerési forrásként szolgálhatnak, a másik pedig a tényleges ember állat biológiai robotok létrehozása, ami méh kicsit távolinak tûnik, bár ezekrõl az emberiség kollektív emlékezet valami miatt több információval rendelkezik. Ezt sem etikai, sem egyházi, sem polgári megfontolások nem késleltethetik, legfeljebb ha a tiltakozás erõs, akkor a kutatásoktitkosítása válik erõsebbé, mint eddig az õssejt programok esetében volt. Várhatóan Kína igen rövid idõn belül bekapcsolódik nyilvánosan ebbe a programba./

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük