A kínai kormány intézkedni kezdett annak érdekében, hogy a külföldiek számára megkönnyítse a kínai tőkepiacra és más pénzügyi intézményekbe irányuló befektetéseket: ezt jelzi az erre vonatkozólag több mint egy évtizede érvényesített szigorú korlátozások lazítása.

A kínai kormány intézkedni kezdett annak érdekében, hogy a külföldiek számára megkönnyítse a kínai tőkepiacra és más pénzügyi intézményekbe irányuló befektetéseket: ezt jelzi az erre vonatkozólag több mint egy évtizede érvényesített szigorú korlátozások lazítása.

    A lépés azt jelzi a The New York Times szerint, hogy Pekinget aggasztja a növekvő tőkekiáramlás és a jüan gyengülése. A befektetők azt követően kezdték kivonni a pénzüket, hogy folytatódott az ingatlanárak esése, gyengélkedni kezdett a tőzsde és a kőolajimport növekvő számlája legalábbis átmenetileg kereskedelmi deficitre vezetett.
    Kínai illetékesek az elmúlt napokban számos külföldi alapkezelőt tájékoztattak telefonon a befektetési korlátozások enyhítéséről. A külföldi pénz beáramlása a beruházási kedv érzékelhető visszaesése és a kínai renminbinek – a jüannak – az utóbbi időben tapasztalt gyengülése ellen hathat. Nem biztos azonban, hogy elegendő lehet annak ellensúlyozására, hogy a gazdag kínaiak elkezdték külföldre küldeni a pénzüket – ugyanis ez ásta alá a jüan erejét. Másfelől a renminbi gyengesége még versenyképesebbé teszi a kínai exportőröket a külföldi piacokon.
    A beruházási cégek vezetői szerint a kínai tőzsdefelügyelet – China Securities Regulatory Commission – illetékesei azt közölték velük, hogy a kormány jóvá fogja hagyni minden korábbi, bizonyos típusú beruházások növelését célzó kérelmüket. Azok között, akik élni tudnak ezzel, mivel úgynevezett minősített külföldi intézményi befektetői (QFII) jogokkal rendelkeznek Kínában, olyan nagybankok is szerepelnek, mint a Goldman Sachs. Összesen 130 beruházó szerzett ilyen jogokat.
    A kínai felügyeleti szervek jelezték, hogy nagyjából meg fogják duplázni a külföldi befektetések teljes összegére vonatkozó felső határt: ez éveken át 30 milliárd dollár volt, de a jövőben elérheti a 60 milliárd dollárt. Ez jót tehet a most gyengélkedő jüannak is. Politikailag fontos témáról van szó, Washingtonban ugyanis a demokraták és a republikánusok egyaránt a kínai valuta erősítését sürgetik az Egyesült Államokkal szemben felhalmozódott nagy kínai kereskedelmi többlet csökkentése érdekében.
    Ha több külföldi pénz érkezne, az segítené a kínai részvény- és ingatlanpiac stabilizálódását. A sanghaji tőzsde az elmúlt év áprilisának közepéhez képest 22,2 százalékkal alacsonyabb szinten áll, noha január eleje óta valamivel nőtt a tőzsdeindex. A kormány azokra a széles körben hallható panaszokra reagálva, amelyek szerint megfizethetetlenné váltak az ingatlanok, maga lépett fel a lakásárak visszafogása érdekében. Így például megtiltotta második vagy harmadik lakás vásárlását – viszont a következmény sokak szerint az egész ingatlanpiac visszaesése lett. Mindez akkor történik, amikor az ország politikai átrendeződés előtt áll: a múlt héten Po Hszi-laj (Bo Xilai), az egyik jelentős politikai vezető elvesztette csungkingi pártvezetői tisztségét, és ősszel lesz a tízévente esedékes őrségváltás az ország vezetésének élén.
    A tőzsdefelügyelet és az állami devizahatóság mindeddig a külföldi tőke beáramlásának inflációs hatásától tartott, ezért korlátozta a külföldiek befektetéseit. Az elmúlt hetekben azonban ez a politika gyorsan megváltozott, ahogy az ázsiai pénzügyi központokban, így Hongkongban is erős eladási hullám bontakozott ki. Január elejétől március közepéig a renminbi fél százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ezt sokan a kínai gazdaság általános helyzetével magyarázták, de a befektetők egyre inkább annak jelét is látják benne, hogy menekül a tőke.
    A jüan a legutóbbi napokban magához tért és most lényegében az év eleji szinten áll – a nagy befektetési alapok között ugyanis elterjedt a hír, hogy nemsokára több külföldi pénz érkezhet Kínába. A külföldiek befektetési kvótájának tervezett növelése arra utalhat, hogy a gazdasági liberalizálás hívei kerekedtek felül a kormány számára nagyobb gazdasági szerepet sürgető Po Hszi-laj leváltása után.
    A befektetési lehetőségek mostanáig olyan szűkösek voltak, hogy egyes befektetési alapok fizettek más beruházók QFII jogaiért. Nemrég ennek ára még a teljes befektetés értékének 0,6 százalékát képviselte: az az alap, amely például a sanghaji tőzsdén 100 millió dollár értékű részvénycsomagot vásárolt, évi 600 ezer dollárt fizetett az ehhez szükséges befektetési jogokért. Az utóbbi időben azonban, ahogy a kínai gazdasággal kapcsolatban nőttek az aggodalmak, a díj csökkenni kezdett, és a befektetési plafon megduplázásának hírére feltehetően tovább apad.
    Kína több mint 3 ezer milliárd dolláros valutatartaléka persze bőségesen elegendő a valutája elleni spekuláció megakadályozására a külső pénzpiacokon, a Kínán belüli azonnali és határidős renminbipiacot pedig szigorú szabályozás védi. Ám mára annyi jüan került külföldre, hogy Hongkongban és Szingapúrban is igen sok ilyen üzletkötés történik, így a pekingi kormány számára nehezebbé vált a tőkemozgás ellenőrzése. A kínai valutatartalék októberben 3,27 ezer milliárd dolláron tetőzött, december végére viszont 3,18 milliárd dollárra apadt.
    A tehetős kínaiak ezen a télen özönlöttek Hongkongba, hogy ott bankszámlát nyissanak és lakást, életbiztosítást, ékszert vásároljanak – részben azért is, mert magában Kínában visszaestek az ingatlanárak. Ez a bankokat is veszélyezteti, mert óriási kölcsönöket nyújtottak ennek a szektornak. Ven Csia-pao (Wan Jiabao) miniszterelnök viszont két hete egyik beszédében leszögezte, hogy a kormány nem tervezi a lakásárak emelkedésének megakadályozása érdekében bevezetett ingatlanpiaci korlátozásainak feloldását.

kbd \ kszk \ gkp

MTI 2012. március 27., kedd 4:00

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük