Az idei (2009) természetbeni juttatások értékhatáraiAz idei (2009) természetbeni juttatások értékhatárai

Idén a minimálbér 69 000 forintról 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott. A béren kívüli juttatások értékhatárainak emelkedésével a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, úgy, hogy bérköltségeiknek akár 50 százalékát is megtakaríthatják. Az új évvel az adómentes értékhatárok mellett az adóköteles természetbeni juttatások adója is módosul.

 Az idei (2009) természetbeni juttatások értékhatáraiAz idei (2009) természetbeni juttatások értékhatárai

Idén a minimálbér 69 000 forintról 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott. A béren kívüli juttatások értékhatárainak emelkedésével a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, úgy, hogy bérköltségeiknek akár 50 százalékát is megtakaríthatják. Az új évvel az adómentes értékhatárok mellett az adóköteles természetbeni juttatások adója is módosul.

Minden cégvezető ismeri azokat a kerülőutakat, amelyekkel csökkenthetők a bérköltségek. A kockázatos trükkök helyett azonban létezik egy jóval motiválóbb pénzügyi eszköz is, amellyel a munkáltató adó- és járulékmentesen honorálhatja alkalmazottai munkáját.

Egy átlagos magyar cég 200 000 forint béren kívüli juttatást ad személyenként évente, de a kis- és középvállalkozás dolgozói ennél általánosságban kevesebbet visznek haza. A 2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől. Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény gyakran a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható, tehát 3×7 150 forint értékben, vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21.450.-Ft.) értékében adható.

A költségkímélő béren kívüli juttatások rendszerében a különböző utalványok a legelterjedtebb juttatási formák. „Magyarországon hagyománya van a déli ebédelésnek, ezért nem csoda, hogy az emberek arra törekszenek, hogy munkanapjaikon is meleg ebédet egyenek. Ennek köszönhetően az egyik legelterjedtebb utalványforma a Sodexo Pass-nál a MELEGÉTEL utalvány, amely forgalma évről-évre növekszik – mondta el Sztankovits Mónika a Sodexo Pass kommunikációs vezetője. A MELEGÉTEL utalvány mellett még igen közkedvelt az ENNI-KÉK étkezési utalványunk, amely közvetlen fogyasztásra alkalmas élelmiszerek vásárlására fordítható. Ennek megfelelően a Sodexo Pass leginkább a MELEGÉTEL utalványt javasolja ügyfeleinek, amelynek éves értéke 144 000, valamint ezt kiegészíthető AJÁNDÉK, vagy KULTÚRA utalvánnyal. Amennyiben ebben az esetben a cég kihasználja a maximális kereteket, akkor összesen az éves béren kívüli juttatás mértéke 236 950 forint. Azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy az utalványok összetétele bármilyen formában variálható – tette hozzá Sztankovits." 2009-ben a melegétel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12 000 és 6 000 forint.

2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54%, a TB járulék 29% (adóval növelt értékre számolva 44,66%), a munkaadói járulék 3% (adóval növelt értéke 4,62%) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 % (adóval növelt értéke 2,31%). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra változik, a korábbi 101,66 százalékhoz képest. Korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük