2022.november.28. hétfő.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Könyv jelent meg a Kádár-rendszer politikai újságírásáról

5 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Rácsos táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p>    <span class="inline inline-left"><a href="/node/58076"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/pol.thumbnail.jpg" border="0" width="65" height="100" /></a></span>Politikai újságírás a Kádár-korban - Hatalom és újságírás viszonya, 1956-1988 címmel írt könyvet Takács Róbert történész; a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent mintegy 350 oldalas kötet szerzője szerint, noha a médiát irányító hatalmi struktúra alig módosult a pártállami rendszer során, az újságírók mentalitása, a lapok tartalma sokat változott a 32 év alatt, és sokszor kritikusan fogalmaztak egy-egy esemény kapcsán.</p> <p> 

    pol.thumbnailPolitikai újságírás a Kádár-korban – Hatalom és újságírás viszonya, 1956-1988 címmel írt könyvet Takács Róbert történész; a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent mintegy 350 oldalas kötet szerzője szerint, noha a médiát irányító hatalmi struktúra alig módosult a pártállami rendszer során, az újságírók mentalitása, a lapok tartalma sokat változott a 32 év alatt, és sokszor kritikusan fogalmaztak egy-egy esemény kapcsán.

 

    pol.thumbnailPolitikai újságírás a Kádár-korban – Hatalom és újságírás viszonya, 1956-1988 címmel írt könyvet Takács Róbert történész; a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent mintegy 350 oldalas kötet szerzője szerint, noha a médiát irányító hatalmi struktúra alig módosult a pártállami rendszer során, az újságírók mentalitása, a lapok tartalma sokat változott a 32 év alatt, és sokszor kritikusan fogalmaztak egy-egy esemény kapcsán.

 

    Takács Róbert a szerdai könyvbemutató alkalmából az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a sajtó szereplőinek 1956 után kényszerűségből kompromisszumot kellett kötniük a hatalommal, ez azonban nem abban a formában valósult meg, ahogy azt 1957 januárjában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége javasolta. E dokumentumban egyebek mellett a lapkiadás és a papírelosztás állami monopóliuma megtörésének kívánalmát juttatták kifejezésre, azonban erről a forradalom és szabadságharc leverése után nem lehetett szó.

    Ehelyett a társadalmi alku abból állt, hogy az 1956 előtti helyzethez képest sokszínűbb lett a paletta, ugyanakkor a sajtótól úgy várták el a politikai alárendeltséget, hogy közben "a beavatás, a partnerség" elvét alkalmazták velük szemben. Ez azt jelenti, hogy az újságíróknak sok lehetőségük nem volt ugyan a rendszerkritikára, de a politikai szisztéma részévé, bennfenteseivé tették őket úgy, hogy eközben a főszerkesztők viszonylagos önállóságot kaptak és egyszemélyi felelősséget kellett vállalniuk a lapok élén a megjelent cikkekért, tudósításokért. Ez abból állt, hogy ha megjelent olyan cikk, amely a hatalom nemtetszését váltotta ki, a főszerkesztőt vonták felelősségre, ha pedig ez többször megtörtént, le is válthatták. A főszerkesztők alapvetően rendszerhűek voltak, többek között ez alapján választották ki őket – tette hozzá.

    Az öncenzúra gyakorlásához a politikai rendszer sok segítséget adott a médiumok vezetőinek, a főszerkesztői és egyéb értekezleteken ellátták őket a döntéshez szükséges háttérinformációkkal. Ezzel az állampárt, az MSZMP testületei meghatározták, hogy az egyes témákat fel lehet-e egyáltalán vetni, és ha igen, akkor milyen módon lehet azokat feldolgozni. Ezáltal nem az újságíróknak kellett kitalálniuk, hogy melyek voltak a korlátok, amelyek azonban mégis képlékenyek voltak – világította meg Takács Róbert.

    Elmondása szerint a Kádár-rendszer második felében megfigyelhető volt egyfajta generációváltás a sajtó területén, az addigi vezetők kiöregedtek, a feltörekvő, fiatal generációval pedig az új kompromisszumot a pártállamnak nem sikerült megkötnie. Ennek az volt a magyarázata, hogy ők nem 1945, de már nem is 1956 előtt szocializálódtak, ezért másként tekintettek a szocializmusra és a nyugati világra, az ott működő médiára.

    A történész szerint ez egyebek mellett abban nyilvánult meg, hogy az újságírók már sokkal inkább elkötelezettek voltak a kritikus hangvétel iránt. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Kádár János, a párt első titkára 1968-ban: "az nem megy, hogy az újságíró mindig kritizál, a hatalomnak meg az a dolga, hogy a felvetett kérdésre megoldást találjon" – idézte fel Takács Róbert, hozzátéve: a hatalom képviselői a korabeli Esti Hírlap és Hétfői Hírek című lapot is túl szenzációhajhásznak tartották, viszont az újságírók ki akarták szolgálni a közönség igényét.

    Szólt arról, hogy kutatásai alapján az újságírók körében a ,70-es évek elején többen beszéltek nyugati idegen nyelvet, mint oroszt, amelyben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy sokkal vonzóbb volt számukra valamelyik nyugati városba való kiküldetés, mint a keleti blokk országainak egyikébe. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a humoros szituációra, amikor egy magyar rádiósnak az NSZK-ban egy német kollégája azt mondta: "mi bármikor mondhatjuk Adenauer kancellárra, hogy gazember", mire magyar kollégája úgy válaszolt: "ezt én is bármikor mondhatom".

    Takács Róbert arról is beszélt, hogy a magyar újságírók az akkori szocialista országokról szóló tudósításaikban kevesebb kritikát fogalmaztak meg cikkeikben, mivel az ottani szigorúbb rendszerhez igazodtak, ugyanakkor Magyarországról összességében kritikusabb írások jelentek meg, amit a pártvezetés bizonyos fokig ösztönzött, de rosszallotta, ha rendszerkritikává állt össze.

 

 pol.thumbnail

TAKÁCS RÓBERT:

    Politikai újságírás a Kádár-korban – Hatalom és újságírás viszonya, 1956-1988

 

Kiadó: NAPVILÁG KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 376
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 530 gr
ISBN: 9789633380468
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2012

 

 

ben \ bri

 

MTI 2012. február 15., szerda 4:37

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.