Kormánydöntés a kiemelt projectekrõl és a projectek listája

A kormány szerdán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveirõl, amelyek alapján az elkövetkezõ hónapokban összesen 2.800 milliárd forint értékû fejlesztés kezdõdik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén.

A kormány ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerzõdést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentõségû beruházások, vannak országos humán programok és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért.

A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesz lehetõvé. Ilyen mértékû célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetõségünk Magyarország történelmében. Az elkövetkezõ hónapokban a kiemelt projekteken túlmenõen több mint 2.000 milliárd forint támogatásra vonatkozó pályázatot ír ki a kormány, az ezeket tartalmazó akciótervekrõl döntés született, a pályázatok pedig augusztus végétõl indulnak el

Már eddig is közel 1000 pályázó mintegy 5 milliárd forint uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési tervbõl. De a mai kormánydöntéssel új nyertesek is születtek: a kiemelt projektek, hiszen a kormány döntött ezen stratégiai fontosságú fejlesztési javaslatokról. Egy kiemelt projekt azért kiemelt, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztést tartalmaz, amely más pályázati keretbe vagy méreténél, vagy egyediségénél fogva nem fér bele.

Szerdán több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerzõdést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés pedig november folyamán születhet.

Átlátható, tiszta, szakmai alapú elbírálás:

Éppen azért, mert a javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, a kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és szakmaiságának a biztosítására. Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet javaslatot kiemelt projektekre és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést. Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkezõ ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetõséggel rendelkezõk valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.

Az elbírálás menete:

Minden fejlesztési ötlet külön információs adatlappal rendelkezett, amelyeket a formai ellenõrzést követõen egy országos adatbázisban rögzítettek. A beérkezett fejlesztési elképzelések elõértékelését – két-két szakértõ értékelését követõen – fejlesztési területenként egy-egy zsûri végezte el. A zsûriben helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselõi; a szakminisztériumok képviselõi; a régiók képviselõi; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselõi. Ezek a független, szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértõk vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, az uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fõ célkitûzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.

A zsûri négyféle javaslatot hozhatott: 1. támogatásra javasolt projekt; 2. továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt; 3. pályázati úton támogatható projekt; 4. ebben a formában nem támogatott projekt.

1. Támogatásra javasolt projektek:

A beérkezõ javaslatok közül a kormány 117 alsóbbrendû útfejlesztést és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek hangsúlyosan illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépmûvészeti Múzeum térszint alatti bõvítése; a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az Esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdõdik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdõváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt (a legfontosabb projektekrõl részletes leírást találnak a háttéranyagban).

A projektek gazdáinak mostantól van lehetõségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet, és felkészüljenek a szerzõdéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerzõdést kössön az NFÜ-vel.

2. Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:

A kormány további 74 olyan egyéb kiemelt projekt-javaslatról és 6 alsóbbrendû útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait, és a kormány támogatni is kívánja ezeket a projekteket, ám további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részérõl. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetõségük lesz továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követõen, megfelelés esetén sor kerülhet a szerzõdéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek, és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

3. Pályázati úton támogatható projektek:

A beérkezett projektek közül 246 darab az akciótervekben szereplõ pályázatokon nyerhet el támogatást. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak ?kiemelt projekt" minõsítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen irányú pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól elõkészített projekteknek jó esélyük lesz. Jellemzõen ilyen besorolás alá került számos jól elõkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíz tisztítási projekt.

4. Ebben a formában nem támogatott projektek:

Csak azok a projektek indultak eséllyel, amelyekben a projektgazda bizonyságát tudta adni annak, hogy valóban képes megvalósítani a projektet, egyáltalán képesek világosan megfogalmazni céljaikat, és birtokában vannak a cél elérést szolgáló eszközöknek. Azokat a projekteket, amelyek teljesen elrugaszkodtak a realitásoktól, vagy egyszerûen a projektben megfogalmazott célok nem illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, nem lehetett befogadni. Ettõl függetlenül a projekt gazdáinak lehetõségük lesz arra, hogy átdogozzák javaslataikat, és benyújtsák projektjeiket a többségében õsszel kiírandó pályázatokon vagy késõbbi akcióterv meghirdetésekor.

Projektlista

az ország minden régióját érintõ döntésekrõl

Nyugat-dunántúli régió

Támogatott projektek

Lumniczer Sándor Kórház angiológiai rehabilitációs központ kialakításának rekonstrukciós programja

Gyõr-Moson-Sopron megye

Nagy-Pándzsa vízgyûjtõ revitalizáció (Gyõr)

Gyõr-Moson-Sopron megye

Térségi Rehabilitációs Központ létesítése Sárváron

Vas megye

A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerûsítésével és egy új épületszárny kialakításával egy regionális szerepkörû komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvõbeteg szakellátást végzõ gyógyintézmény területén. A rehabilitációs központban – a tervek szerint – 50 ágyon onkológiai rehabilitáció, 30 ágyon nõgyógyászati rehabilitáció és 20 ágyon reumatológiai rehabilitáció folyik majd. Az onkológiai rehabilitáció a túlélés és visszailleszkedés pszichoszomatikus zavaraiban nyújt segítséget; a nõgyógyászati rehabilitáció – mint országosan is ritkaságnak számító profil – a nõk életminõségének helyreállítását segíti; a helyi gyógyfürdõvel történõ szakmai együttmûködés pedig a térség egyik reumatológiai rehabilitációs bázisává teheti Sárvárt.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

A Pannonhalmi Fõapátság turisztikai vonzerõ – fejlesztési programja: II., III., és IV. ütem

Pannonhalmi Fõapátság

Gyõr-Moson-Sopron megye

A Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátsága célul tûzte ki szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, turisztikai termékeinek és programcsomag-kínálatának bõvítését, a turisztikai vonzerõk sokoldalú hasznosítását. Ennek érdekében egy négy ütembõl álló fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelynek elemei a következõk:

I. A világörökségi helyszín környezetének rendezése és fejlesztése;

II. Turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése (parkoló bõvítés, építés, gasztronómiai, kereskedelmi szolgáltatások bõvítése);

III. A természeti környezet (Arborétum és Hospodárkert) turisztikai célú fejlesztése, felújítása,  rendezése, kolostorkert létesítése, gyógynövényes bemutató házzal és látványmûhellyel;

IV. Vendégház, ifjúsági turistaszálló létesítése.

Büki Gyógyfürdõ fejlesztése

Büki Gyógyfürdõ Rt.

Vas megye

A fejlesztés keretében megújul a fedett fürdõ légtechnikai rendszere, bõvül a vendégforgalmi pihenõhelyek száma, valamint új családi és gyermek élménymedence, nyári öltözõ, fedett kabinsor épül. Teljesen megújul a gyógyfürdõ parkterülete (utak, járdák, öntözõrendszer) illetve a gyógyászati mûszerpark is. A beruházáscsomag keretében megépítésre kerül egy 200 szobás gyógyszálló is.

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem – Az Iseum rekonstrukciója

Szombathely Megyei Jogú Város

Vas megye

A Szombathely belvárosában kialakítandó Történelmi-régészeti városrész három egysége a Ferences-kerti Történelmi Témapark, az Iseum, és a két terület közötti épülettömbön átvezetõ Történelmi sétaút. A projekt I. ütemének megvalósítása (Történelmi témapark kialakítása, a volt Batthyányi Serház felújítása) 2006 õszére befejezõdött. Jelen projekt a fejlesztés II. üteme: az Iseum rekonstrukciója. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 2001-2003 között hitelesítõ ásatást folytatott a területen, így az eredmények feldolgozásával elkészült az Iseum új elvi rekonstrukciójának terve, melyet a mûemlékvédelmi szakma megvitatott. Ennek ismeretében elkészült az Isis szentély rekonstruktív bemutatásának és új fogadóépületének engedélyezési terve, amely 2006-ban építési engedélyt kapott. A rekonstrukció során a központi szentély zárt épületként jelenik meg, minden látogató által érthetõ és élvezhetõ formában. A központi szentély mellett a teljes szentkerület egységes szemléletû, a mai épített környezetbe illõ kialakítására is terv készül. Az új épületben kerülnek bemutatásra a tárgyi emlékek, az Iseum építészeti periódusainak illusztrációi, illetve másolatban a Pannóniában elõkerült egyiptomi eredetû kultuszemlékek.

A Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele

Helikon Kastélymúzeum Kht.

Zala megye

A Festetics-kastély az ország egyik legszebb, leggazdagabb látnivalóval rendelkezõ, leglátogatottabb múzeuma. A projekt része az 1500-as években épült lóváltó állomás, és Magyarország egyik legszebb copf stílusú épülete, az Amazon szálló felújítása. A projekt másik eleme az Iszlám Mûvészeti Múzeum, valamint az iszlám kertkultúrát bemutató park kialakítása.

Új fogadóépület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, a fedett fürdõ átalakítása

Gránit Gyógyfürdõ Zrt. (Zalakaros)

Zala megye

Az "F" jelû új fogadó épület és a hozzá szervesen kapcsolódó fedett fürdõ átalakítása feloldja a Gyógyfürdõ jelenlegi szûk öltözõi kapacitását, emellett lehetõvé teszi a vendégek kulturált fogadását, valamint a gyógyászati és wellness szolgáltatások bõvítését. Az új "F" épület 6 szinten valósul meg, amelyben a fedett fürdõ belsõ funkciói átalakulnak, területek szabadulnak fel. A felszabaduló helyeken a már bevezetett gyógyszolgáltatások kapacitásbõvítése valósul meg, valamint kialakításra kerülnek eddig még nem alkalmazott kezelések feltételei is.

Hévízgyógyfürdõ – Új Fürdõ és Terápiás Centrum létesítése

Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház Kht.

Zala megye

A projekt Hévízgyógyfürdõ integrált egészségturisztikai fejlesztésének egyik elemét tartalmazza, melynek keretében egy új Terápiás Centrumot kívánunk létesíteni. A program egy olyan minõségi egészségturisztikai fejlesztést, valamint a nemzetközi gyakorlatoknak és elvárásoknak megfelelõ szolgáltatás és kapacitásbõvítést eredményez, amelyhez a támogatást az elõkészítéshez és a megvalósításhoz kívánjuk igénybe venni (szükséges a szakmai, gazdasági megvalósíthatóságot alátámasztó tanulmányok, költség-haszon elemzés elkészítése.) Ezt követõen kell elkészíteni a mûszaki tervdokumentációkat, engedélyterveket, közbeszerzési dokumentációt. A beruházás helyéül szolgáló ingatlan fokozottan védett, így szükséges az engedélyeztetés a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságoknál. A támogatás nagyobb hányadát az infrastrukturális valamint technológiai fejlesztési elemekhez kívánjuk igénybe venni. Multiplikátor hatása révén turisztikai (nagyobb vendégforgalom, újabb célcsoportok), gazdasági (beruházások generálása, adóbevételek növekedése) és szociális (népességmegtartó képesség javulása, munkahelyteremtés) hatása is van.

A Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelõ megújítása (NYDOP 2.2 intézkedés)

Vas megye

Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ  (A Sopron-Fertõd kistérség integrált projekt része)

Gyõr-Moson-Sopron megye

Lukácsházi-tározó

Vas megye

Dél-alföldi régió

Támogatott projektek

Belvízrendezés az élhetõbb településekért, komplex belvízrendezési program  megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulási csatornán; I. ütem

Békés Megyei Önkormányzati Hivatal

Békés megye

Minden évben súlyos károkat okoz a belvíz az Alföld ezen részén. Az itt élõk személyes, és anyagi veszélyeztetettsége nagyon magas. A projekt egyedi módon kezeli a belvíz problémáját. Az Európai Uniós szemléletû részvízgyûjtõnyi területek léptékében gondolkodva, összesen mintegy 12 belvízvédelmi öblözetben, egymással befogadói kapcsolatban álló belvízrendszert hoz létre. Ezzel Békés megye jelenleg legkritikusabb helyzetben lévõ 17 települése jut megfelelõ vízrendezési mûvekhez.

Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében (Mórahalom, Domaszék)

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Csongrád megye

A Mórahalomtól dél-keletre elhelyezkedõ Nagyszéksós-tó vízrendszere kiemelkedõen gazdag a természeti értékekben. A tó vízkészletét jelenleg a térség felszíni vizeibõl pótolják. A vízbõl idõszakokban jelentõs víztér alakul ki. A vízhiányos idõszakokban az elégtelen felszíni összefolyás következtében a természeti értékek életfeltételei jelentõsen romlanak. A Mórahalom városából érkezõ tisztított használt vizek lehetõséget jelentenek a vízpótlás megoldására. A projekt során egyrészt kiépítik a vízpótlási útvonalat a kiegészítõ létesítmények felé. A tározó most jelentõs szerepet tölt be a térség belvizeinek befogadásában, Mórahalom belterületének közvetlen védelmében. Ezen védelmi potenciál fenntartása és a biztonság fokozása érdekében a tározóhoz kapcsolódóan el kell végezni a csatlakozó Széksós-tói fõcsatorna és a befogadó Paphalmi fõcsatorna meghatározott szelvénybõvítési és mûtárgy korszerûsítési munkálatait

Vizek mennyiségi és minõségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében (érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot)

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye

A projekt egyrészt meglévõ vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukcióját, a mai kor elvárásainak megfelelõ technológiai fejlesztését irányozta elõ, másrészt tározók és egyéb vízvisszatartások feltételeinek megteremtésével, valamint vízpótló létesítmények építésével megtartják, illetve növelik a térség vízkészleteit. A fejlesztés eredményeként a létesítmények jobban tudnak alkalmazkodni a szélsõséges idõjárási helyzetekhez. A három szivattyútelep korszerûsítése kapacitás fejlesztést, az energiatakarékosabb és biztonságosabb mûködést biztosító fejlesztéseket, valamint a vízminõséget javító uszadék eltávolító beépítését jelenti. A Solti árapasztó rendszer megvalósítása egyaránt jelent levezetési  és vízpótlási kapacitás bõvítést, másrészt vízminõség javító szerepe is van. A tervezett tározók, valamint a természetközeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szolgálják a vízhiányos térség vízkészleteinek megõrzését, és az aszályos idõszakok kedvezõtlen hatásainak mérséklését.           

Kecskemét, Cs 3-0-0 jelû csapadékvíz csatorna E-75 sz. út és a Batthyány u közötti szakaszának építése

Bács-Kiskun megye

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Kecskeméti Korzó – Rákóczi út revitalizációja       

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bács-Kiskun megye

Kecskemét belvárosának megszépülése, olyan területté alakítása, ahol a helyi polgárok és az idelátogató turisták valódi közösségi élményhez jutnak, méltóan a város hírnevéhez. A projekt központi célja a Rákóczi út átépítése, a Fõtér közösségi terének kiterjesztésével. Ennek érdekében a közlekedést átszervezik, jelentõsen mérséklõdik a forgalom, a gyalogos belvárost, a sétálóteret kiterjesztik, boltok, éttermek, kávézók nyílnak. Ezzel nõ az ingatlanok értéke, színvonalas kulturális események rendezhetõk, megoldódnak a gépjármûforgalmi és a parkolási feltételek. Összességében szebb, egészségesebb, tisztább terület jön létre.

Békéscsaba – a belváros rehabilitációja

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés megye

A belváros revitalizációjának célja az itt élõk, valamint a kereskedelmi-gazdasági szereplõk számára és a turisták számára is vonzó belváros kialakítása. Új közlekedési rend, sétálóutcák kialakítása, és parkosítás szerepel a projektben. A belvárosra készített terv a fenti célkitûzéseket úgy oldja meg, hogy a város közepén húzódó Andrássy út végig csak sétáló terület lesz. A kerékpáros forgalom a két közeli párhuzamos utcán keresztül folyik. A belváros gépkocsival történõ elérését az Andrássy úttal párhuzamosan biztosítják. Ezek az utak biztosítják az átközlekedést ill. a parkolók megközelíthetõségét. A belváros zöldterületei új funkciót kapnak, s ennek megfelelõen lesznek berendezve. A sétáló fõutca földszinti üzleteinek portáljai megújulnak.

Szeged, Mars tér rendezése

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt a város hagyományos kiskereskedelmi területének fejlesztését tervezi. E fejlesztés kapcsán lehetõség nyílik arra, hogy tér meglévõ gazdasági és közösségi vonzereje erõsödjön, a szolgáltatásokat bõvítsék. Az eredeti koncepció magába foglalja a Mars tér teljes területének rendezését, illetve a megvalósítást két ütemre bontva.

Az elsõ ütem, a 2 db 1150 m2 alapterületû kiscsarnok megépült és környezetének rendezése is megtörtént a közmûkiváltásokkal. Jelen projekt tárgya a második ütem fejlesztése, amely magában foglalja a tér kialakítását, a jelenlegi õstermelõi piac területén egy nagycsarnok felépítését, a meglévõ két kiscsarnok mellett a terület rendezését a körút felé. A projekt kiemelten figyel a történelmi és kulturális örökség megõrzésére, ezért tervezi a körút melletti ?Mázsaház" múzeummá alakítását. Fontos feladat a terület zöldfelületi rendezése és a megfelelõ számú parkosított parkoló kialakítása. Az új elrendezésû tér megközelítéséhez szükséges a körút és Hajnóczi utca csomópontjának rendezése is.

Tornyai János kulturális városrehabilitációs program megvalósítása

Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt Hódmezõvásárhely központjának rehabilitációjához öt olyan kulcsprojektet ölel fel, amely a város fejlõdésében és gazdasági, kulturális város rehabilitációs programjában meghatározó. A "Tornyai János" kulturális város-rehabilitációs program nem csak egyszerûen városszépítés vagy épület rekonstrukció, hanem korábbi, funkciójuknál fogva viszonylag passzív városi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe és gazdasági vérkeringésébe.

Célunk továbbá a városi közintézmények kiszabadítása a szakmai karanténból és a közoktatás széleskörû ismereteket és képességeket fejlesztõ terepévé tenni, a hátrányos helyzetû emberek számára is. Emellett a város városközponti részeinek rendezésével az egységes városkép kialakítása a célunk, amelyben együtt megtalálható és egymást kiegészíti az elmúlt századok építészeti alkotása és a 21. század posztmodern városi környezet. A programhoz szervesen kapcsolódik számos javarészt magántõkébõl finanszírozandó fejlesztés is (pl: városi mélygarázs építése, Hódudvar – szolgáltató központ építése).

Újszegedi fürdõkomplexum fejlesztése

Csongrád megye

Észak-alföldi régió

Támogatott projektek

Hajdúszoboszló gyógyhely, fürdõváros fejlesztése

Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.

Hajdú-Bihar megye

A megvalósítással teljes körûvé válik Hajdúszoboszló egészségturisztikai kínálata. A fejlesztés célja, hogy Hajdúszoboszló egy nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdõváros legyen. A beruházás célja egy olyan szolgáltatási kínálat létrehozása (élménymedencék, gyermekvilág, új  szolgáltatások, gasztronómia), amely egy speciális vendégkör igényeit elégíti ki magas minõséggel és ebbõl adódóan magasabb hozzáadott értékkel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdõkomplexumának részeként jön létre, de önálló bejárattal, a fürdõ többi részétõl elkülönülten is mûködtethetõ, egész éves nyitva tartással. Fedett és zárt összeköttetéssel bír a gyógyászat épületével. A Gyermekvilág – amely fizikailag elkülönül a rekreációs tértõl – új kínálatot jelenít meg Magyarországon.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Az Airport Debrecen Üzleti Park infrastruktúrájának kialakítása

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hajdú-Bihar megye

A projekt keretében a Debreceni Repülõtéren létrejöhet az Európai Uniós normáknak és a nemzetközi elõírásoknak is megfelelõ, rendszeres járatok fogadására alkalmas repülõtér. A cél eléréséhez a következõ, repülésbiztonságot szolgáló infrastrukturális beruházások elvégzésére van szükség: 

• a meglévõ navigációs és fénytechnikai rendszer fejlesztése;
• a futópálya és gurulóút rendszer bõvítése, a futópálya szélesítésével, új gurulóutak építésével;
• az elavult, több évtizedes elektromos rendszer korszerûsítése, a terület közmûvesítése;
• korszerû kiszolgáló eszközök beszerzésével a biztonságos üzemelés feltételeinek megteremtése;
• nemzetközi biztonsági elõírásoknak megfelelõ õrzésvédelemmel és járõrözési lehetõség kiépítése a repülõtér kerítése mentén kerítésmenti behatolás-jelzõ rendszer telepítésével és járõrút építésével;
• a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ zajvédelem kiépítése;
• a repülõtér üzemi területén belül az ipari célokra hasznosítható területek rendezése, elõkészítése.

Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hajdú-Bihar megye

A Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont a város déli részén, a Debreceni Repülõtér szomszédságában, a 47. sz. fõút kivezetõ szakasza mellett fog elterülni, a jelenleg hasznosítatlan, korábban katonai célokat szolgáló romos épületek és gondozatlan terület helyén. A központ 10 ezer m2 fedett kiállítási csarnokot, 500 fõs elõadótermet, több kisebb szekciótermet, irodahelyiségeket, éttermet és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal magában, valamint kiegészül egy 40 ezer m2 -es kültéri kiállító területtel. Méreteibõl adódóan a budapesti kiállítás- és vásárterek után az ország legnagyobb ilyen funkciójú központja lesz, de nem található hasonló kapacitású létesítmény a határhoz kapcsolódó román megyékben sem.

Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) létrehozása a volt Huszárlaktanya épületében

Jászberény Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Jászberényi Önkormányzat a városban mûködõ jelentõsebb vállalkozásokkal (pl. Electrolux) és a civil szervezetekkel egyetértésben egy Tudásközpont létrehozását határozta el Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) néven. A JBTK helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévõ, jelenleg használaton kívül álló volt HM Egészségügyi Raktárbázis, azelõtt Huszárlaktanya. A több mint 5 ha-on elterülõ, több épületbõl álló impozáns komplexum Jászberény belvárosához közel található, ami lehetõséget kínál arra, hogy a komplex városfejlesztés és belváros-rehabilitáció keretében a létesítmény funkcionálisan és városépítészeti kialakításban is a belvároshoz kapcsolódjon. Tervezett funkciók:

• K+F tevékenység
• Technológiai transzfer közvetítõi tevékenység
• Térségi-regionális gazdaságfejlesztési pólus:
• inkubátorház
  vállalkozói központ
• konferencia- és rendezvényközpont
• gazdaságszervezõ központ
• Oktatás felsõfokon – termelésközeli MSc képzés
• Oktatás – felnõttképzés, át- és továbbképzés
• Üzleti turizmus – Szálláshely, vendéglátás
• Városi Internet pont

Szolnok a Tisza Fõvárosa – Termálfürdõ és Rekreációs Központ

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A tiszaligeti termálfürdõ, sport- és rekreációs központ projekt a strand területének továbbfejlesztését, állandó használatot lehetõvé tevõ fedett fürdõ megépítését, ezen belül sportolásra, sõt versenyzésre alkalmas létesítmények létrehozását, a termál gyógyászati profillal bõvítését és lakossági igényre élményfürdõ kialakítását tartalmazza. 

Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke-Komoró térségében – külsõ közlekedési infrastruktúra

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a ?Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja" zászlóshajó projekt részeként, a térségben hagyományosan meglévõ logisztikai tevékenység teljes körûvé tételét kívánja megvalósítani egy komplex szolgáltatásokat nyújtó ipari-logisztikai terület kialakításával. Kiemelt cél a csomagolási és termelõ, befejezõ mûveletekre épülõ hozzáadott érték termelésének kifejlesztése. Ahhoz, hogy a hozzáadott érték növelés megvalósuljon nemcsak a logisztikai szolgáltatások minõségi fejlesztése szükséges, hanem ezzel összhangban az eddig hiányzó ipari területek fejlesztése is, melyek a kiépített termelõ infrastruktúrával és a magas minõségû szolgáltatások koncentrálásával érdekeltté tehetik az ipart a különbözõ munkafázisok betelepítésében. A befektetõi szándékok realizálása érdekében, a projekt során kialakításra kerül egy 120 ha-os iparterület, amely rendelkezik a szükséges intermodális közlekedési kapcsolatokkal, szennyvíz, gáz, ivóvíz, elektromos és kommunikációs hálózattal, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges épületekkel és mûszaki berendezésekkel. A záhonyi térségben mûködõ két ipari parkban (a tuzséri és a záhonyi) a még szabadon bérelhetõ területek nagysága (20 hektár) nem elégíti ki a térség iránt érdeklõdõ nagyobb befektetõk területi igényeit, ezért új ipari-logisztikai területek feltárása szükséges.

Hit és Egészség (Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért) 3. alprojekt Máriapócsi mûemléki felújítások

Hajdúdorogi Egyházmegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt célja, hogy a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló vallás- és kultúrtörténeti, valamint természeti vonzerõk komplex, egymásra épülõ, a látogatók igényeit maximálisan kielégítõ turizmus alakuljon ki. A projekt három elembõl áll: 1. Máriapócsi mûemlék épületek, a  kegytemplom külsõ-belsõ felújítása, a romai katolikus templom felújítása, a szent bazhil rendi nõvérek kolostorának felújítása és kegytemplom környezetének rendezése; egy új látogató központ felépítése; a két település vallási-, kulturális- és egészségturisztikai fejlesztése, a kegyhelyek és környezetük rendbetétele. 2. Nyírbátorban mûemlékek felújítása, az õket összekötõ mûemléki sétány kialakítása. 3. Nyírbátori gyógyfürdõ fejlesztés.

A Nyíregyházi Ipari Park II. fejlesztésû üteme infrastruktúrájának kiépítése

CB 11 Ingatlanfejlesztõ és Szolgáltató Kft.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt során a 100 ha-os bõvítés teljes infrastrukturális fejlesztési munkáinak elvégzését tervezzük. Ezek során útépítést, víz- gáz-, elektromos ellátási és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés rendszer kiépítését kívánjuk megvalósítani, így logisztikai és ipari befektetõket tud fogadni a II. ütemû fejlesztési terület.

Óceárium, Esõerdõ ház és Tarzan ösvénye

Nyíregyházi Állatpark Kht.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A Nyíregyház Állatpark fejlesztése 2 ütemben valósul meg, melynek célja egy Európában ritka, Közép-Európában egyedülálló õserdõ park kialakítása. Az elsõ ütem az ócenárium és esõerdõ ház, amit mi összefoglaló néven zöld piramisnak neveztünk el, hiszen egy piramisszerû hatalmas épületben kerül kialakításra egy indonéz esõerdõ, a föld alatt pedig megépítjük az Indiai Óceánt. Az Állatpark bõvítés második ütemében 2010 és 2012 között egy tematikus útvonal kerül kialakításra, amelynek címe: Tarzan Ösvénye. Ez a bõvítés szervesen illeszkedik az Állatparkhoz, ahol nem csak állatokat lehetne majd látni, hanem speciális, az ismert mesék (Dzsungel Könyve, Tarzan) világához kapcsolódó szórakoztató elemek is beillesztésre kerülnek.

A Tiszadobi Andrássy kastély és kapcsolódó területeinek turisztikai hasznosítása        

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a tiszadobi Andrássy-kastély és parkjának rekonstrukcióját, a "Tisza Park" Interregionális Látogatóközpont létrehozását, a kastély környezetének rendezését, valamint a szabadtéri színpad akusztikai kagylójának bõvítését foglalja magában. Ezen fejlesztésen kívül golfpálya kialakítását is tervezzük, amire 100%-os projekten kívüli forrás ad lehetõséget, potenciális magánbefektetõk személyében.

Közép-magyarországi régió

Támogatott projektek

Szépmûvészeti Múzeum térszint alatti bõvítése – látogató és turisztikai központ létrehozása

Szépmûvészeti Múzeum

Budapest

A mûemlék Szépmûvészeti Múzeum mélyföldszinti részeinek átalakításával és új, térszint alatti épületrész hozzáépítésével olyan látogatóközpont jön létre, mely elõsegíti a Szépmûvészeti Múzeum és a Hõsök tere látogatóinak nagy tömegû és igényes fogadását. A térszint alatti szárny a múzeum új fõbejárataként funkcionál majd.

A projekt a következõ célokból áll:

• 3.800 m?új építésû terület létrehozása;
• 400 m? meglévõ terület átalakítása funkcióváltással;
• jelenleg nem létezõ vagy csak korlátozott formában létrehozható terek, illetve szolgáltatások bevezetése (turisztikai információs és kényelmi központ, nagyméretû idõszaki kiállítótér, intenzív kreatív foglalkoztató helyiségek gyermekek, iskolások és felnõttek számára, megfelelõ méretû ruhatár és higiéniás helyiségek a Hõsök tere prémium turistaforgalmának és a nagy tömegeket vonzó tárlatok kiszolgálásához.)

Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése

Budavári Vagyonkezelõ és Innovációs Közhasznú Társaság

Budapest

A Budavári Palota mûemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerû kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsõdleges ilyen jellegû turisztikai célpontjává fejlessze. A Budavári Palota ingatlan-együttesének újjáélesztése magában foglalja egyes világörökségi védelem alatt álló épületek és környezetük összehangolt mûemléki rekonstrukcióját a helyszínek fizikai infrastrukturális feltételeinek javítását, lehetõséget adva a  hosszú távú fenntarthatósághoz mûködtetéshez hozzájáruló versenyszférának.

Bp-Józsefváros Magdolna negyed program II.

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

Budapest

Az Integrált Szociális Városrehabilitációs Program 2007-2013. (MNP II) fõ célja a Magdolna Negyed Program I. 2005-2008 (MNP I) alapján folytatni, lehetõség szerint kibõvíteni az egyidejû társadalmi, gazdasági és környezeti megújulást közvetlenül érintõ programokat, illeszkedve a KMOP integrált, szociális típusú rehabilitációs intézkedéséhez.

A megtett és jövõbeni beavatkozások hosszú távú célja, hogy a Magdolna negyed újból élhetõ városrésszé váljon, mely képes a helyi társadalom kohéziójának erõsítésével befogadni és hosszútávon megtartani a különbözõ kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkezõ rétegeket, generációkat. Rövid távú társadalmi cél a romló társadalmi folyamat megállítása, a negyedben élõ, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlõdés lehetõségének megteremtése, egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása. 
Az MNP a Józsefvárosi Önkormányzat által elfogadott 15 éves városregenerációs stratégiára épül, és illeszkedik a Fõvárosi Önkormányzat által elfogadott Podmaniczky-tervhez.

Az MNP I. modellkísérleti szakasz a Fõvárosi és a Józsefvárosi Önkormányzat együttmûködésével jött létre. Az MNP I szociális rehabilitációs program – elsõként Budapesten – létrehozta a gazdasági, társadalmi és mûszaki programelemek integrációját intézményesített formában mind a programok, mind a programban résztvevõk tekintetében. Kialakultak az önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek közötti együttmûködés intézményesített és informális formái. Folyamatban van, 2008. végéig fejezõdik be 4 önkormányzati tulajdonú bérház bérlõi bevonással történõ megújítása, mely 100 lakást érint. Folyamatban van, 2007. végéig fejezõdik be a Mátyás tér közösségi részvétellel történõ megújítása. Megépül az új közösségi központ funkcióját ellátó Kesztyûgyár – Közösségi Ház. Újjászervezõdött és kiegészítõ fejlesztõ programokkal gazdagodott az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium. Megalakult a Bûnmegelõzési Munkacsoport. Létrejön az egységes civil szerepvállalást intézményesítõ Szomszédsági Tanács. Kifejlesztették a program fenntarthatóságát támogató monitoring rendszert. A MNP II. építve az MNP I. már elindított programjaira, kialakult intézményi struktúrára a társadalom (T) – gazdaság (G) – környezet (K) hármas érték- és célrendszere szerint épül fel.

Liszt Ferenc Zeneakadémia, az európai zenei élet megújuló központja Budapesten

Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem

Budapest

Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Egyetem mûködését nyitottabbá kell tenni, a zenei világban betöltött vezetõ szerep a világszínvonalú oktatási tevékenység fejlesztése és fenntartása mellett nagyobb mértékû kulturális és turisztikai szerepvállalásra ösztönöz. A fejlesztési program célja, hogy az európai és világhírû magyar zenei oktatás központját, a Zeneakadémiát látványosan fejlessze annak érdekében, hogy:

–         a 100 éves, mára elhasználódott infrastruktúrát felválthassa egy korszerû, komplex oktatási tereket tartalmazó környezet;

–         az Egyetem növekvõ feladatai mellett az európai és a világ zeneéletében betöltött küldetésének megfelelõen nagyobb súllyal vehessen részt a nemzetközi életben;

–         az Egyetem aktív kezdeményezõje és résztvevõje lehessen hazai és nemzetközi zenei és interdiszciplináris kutatási-, fejlesztési és innovációs programoknak;

–         aktívabb együttmûködések jöhessenek létre hazai és nemzetközi felsõoktatási intézményekkel;

–         a Zeneakadémia megújult tereiben maga határozhassa meg oktatási és kulturális arculatát, nagy nyilvánosság elõtt, saját rendezésû hangversenyein mutathassa be hallgatóit, illetve meghívhassa kurzussal egybekötött hangversenyeire az alma materben nevelkedett, mára világhírûvé vált magyar mûvészeket, valamint világhírû külföldi muzsikusokat;

–         a megújult infrastruktúra elõsegítse a hallgatók mobilitását, az Egyetem képzési rendszerébe több külföldi hallgatót legyen képes bevonni.

A program jelenlegi szakaszában már egyértelmûen látható, hogy a korszerû feltételek biztosítása érdekében a Zeneakadémia épületét fel kell újítani, illetve azt követõen jelentõsen csökkenteni a központi épület terhelését. A felvetett infrastrukturális kérdések csak egy új épület bevonásával oldhatók meg. Az új épület számos feladat megfelelõ elhelyezésére ad lehetõséget.

Kõrös-éri belvízfõcsatorna meder fejlesztése és rekonstrukciója

Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Kõrös-éri belvízfõcsatorna belterületi szakaszán a szûk kapacitású, magas fenékvezetésû nyílt meder helyén új zárt csatornaszakasz épül 623 fm hosszon. A meglévõ 659 fm hosszú, zárt csatorna rekonstrukciós munkája keretében elkészül a betonszerkezeti sérülések kijavítása, a folyásfenék tervezett szintre süllyesztése, valamint 128 fm hosszon a fedett csatorna "alvizén" és 190 fm-en az újonnan épülõ fedett csatornaszakasz "felviz" a földmedrû csatorna fenékszintje és vízfolyási szelvénye az eredeti méretekben épül újjá. A szelvény szerkezet átalakításával mintegy 4 ha nagyságú belvárosi zöldterület és kb. 550 m kerékpárút jön létre. További 38700 fm-en megszûnnek a lefolyást akadályozó mederszûkületek, a tervezettnél magasabb fenékszintek. A torkolati  2500 fm-en a természetes mélyvonulat tulajdonviszonyainak megszerzésével biztonsággal igénybe vehetõ tározótér alakul ki és a meglévõ laposok  – mint természetes tározó terek  és potenciális vizes élõhelyek – ismét megnyitásra kerülnek a nagyvizek számára.  Nagykõrös felett a csatornaszakaszon meglévõ 2 db tiltós áteresz zárószerkezetének átépítésével azok alkalmassá válnak az idõszakos vízvisszatartásra is.

Benta patak meder-rehabilitáció

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Benta patak rendezése a 1+987-20+192 km szelvények közötti szakaszán (rendezési munkák 15 szakaszra való bontásával). A meder vízszállító képességének biztosítása, összhangban az EU Víz Keretirányelvével. A patak kotrása szakaszosan, a szakadópart jellegû szakaszok rézsûbiztosítása, mûtárgyak felújítása és újak építése, szükség szerinti mederburkolás építése az épített környezet adottságaihoz igazodva, valamint a jobb- és bal parti víztartó depóniák kialakítása.

Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A projekt az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentõsebb mûtárgyának a Szúnyogi szivattyútelepnek az átfogó rekonstrukcióját tartalmazza. Ennek keretében felújításra kerülnek a szivattyútelep gépi berendezései, a 2 db speciális szivattyú, a telep összetett zsilip rendszere (zuhanó zsilip, belsõ öntvényzsilip, öntözõzsilip). A betétgerendás elzárásokat acéltábla váltja fel, az uszadék folyamatos eltávolítása érdekében két elektromos meghajtású mozgógereb kerül beépítésre.   Ehhez kapcsolódóan felújításra kerül a szivattyútelep magas- és mély építménye és a csatlakozó mederburkolatok. Átépülnek a szivattyútelep kiszolgáló épületei, felújításra kerül a burkolt megkerülõ csatorna és annak vízbetáplálást biztosító zsilipje.

Skanzen Örökség Program

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Pest megye

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SzNM) Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák megjelenítésével, a XVIII. század második felétõl az elsõ világháborúig terjedõ idõszakot leképezve. A több mint 350 építmény múzeumba telepítésével, 9 épületcsoportba, tájegységbe rendezésével, világszinten egyedülálló teljes panorámát tud bemutatni Magyarország adott korbeli képérõl. A tervezett fejlesztéssel elkészül az SZNM tudományos terv szerinti következõ – Észak-magyarországi falu – tájegysége, és az Alföldi mezõváros tájegység is tovább bõvül egy mûemlék Vasútállomás épülettel. Az örökségvédelmi beruházások mellett, közösségi infrastruktúra fejlesztésként, belsõ közlekedtetést segítõ, korhû ún. Skanzenvasút is épül. A korszerû Nyilvános Muzeológiai Mûhely megépítésével pedig a múzeumi háttérmunka kerül bemutatásra a nagyközönség elõtt, amely lehetõvé teszi a nyilvános mûhely, interaktív látványraktár és új oktatási színhely  szinergiájának kamatoztatását.

Múzeumok Mindenkinek

Szentendre

Pest megye

A kiemelt program keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) Képzési Központjában kialakításra kerül a ?Múzeumok Mindenkinek" Program módszertani fejlesztési központja. A projekt célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erõsítése, melynek keretében a múzeumok szocio-kulturális szolgáltatásainak, elsõsorban ?iskola-barát" megújulását szolgáló tevékenységeinek módszertani megalapozása, disszeminációja, koordinálása, továbbá a kapcsolódó együttmûködési- és információs hálózat fejlesztése valósul meg.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Lukács Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Gyógyfürdõi és Hévizei Zrt.

Budapest

A mûködési anomáliák megszüntetése miatt a Lukács Gyógyfürdõ helyet cserél az ORFI-val. Ehhez várhatóan jelentõs átépítések szükségesek, és tûzvédelmileg is el kell választani a területrészeket. Ez tervezési és építési költségeket jelent, melyet mûemléki kutatás is várhatóan kiegészít majd. Az új kialakítás miatt az épületgépészeti rendszereket is a megváltozott rendszerhez kell alakítani. A fürdõ üzeméhez szellõzõrendszereket kell tervezni, hogy minimalizálják a belsõ pára mozgáskárosító hatásait. Az épületgépészet mellett az átépítés érintheti a technológiai és gépészeti rendszereket és az elektromos hálózatot. A vízbázisok felújítása is idõszerûvé vált, mert a források, illetve kutak berendezései elavultak, üzemeltetésük problémákat okoz, üzembiztonságuk javításra szorul. Emellett a Lukács és a Margit-sziget közötti távvezetéket meg kell vizsgálni, és ennek eredményétõl függõen fel kell újítani. Cél, hogy a fürdõ biztonságban üzemeljen. Fontos folytatni a Nappali Kórház korszerûsítését, hogy a gyógyvizeink gyógyhatását minél nagyobb közönség számára, minél eredményesebben lehessen biztosítani. Ehhez a fejlesztési lehetõségek rendelkezésre állnak. A fürdõszolgáltatások fejlesztése is elengedhetetlen, mert a Lukács csak így tudja fenntartani a fürdõközönség érdeklõdését, vonzalmát. Ehhez új szolgáltatások bevezetésére lesz szükség az összes mûszaki és pénzügyi probléma rendezésével együtt.

A Gellért Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata Fõpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt négy fõ célt határoz meg:

1.       Kiemelten fontos, hogy a nõi termálosztály eredeti – a férfihez hasonló – arculatát helyreállítsák, mely a világháborús károk helyreállítása során, modern, stílusidegen formát kapott. Az eredeti építészeti kialakítás emeli az épület építészeti, esztétikai értékét, melyet a KÖH is támogat.

2.       További cél a Nappali Kórház korszerûsítése. Ez folyamatos igényként jelentkezik, mivel a gyógyítás tudománya minden területen, így a balneológiában is töretlen.  A Gellért hírneve kötelez arra, hogy szolgáltatásainak színvonala mindig korszerû legyen. Ez jelentõs tervezési, építési, és technológiai költségeket jelent.

3.       Harmadik pont a szolgáltatások fejlesztése. A közönség igényeinek kiszolgálása a fürdõ területén is erõfeszítéseket igényel. Újabb és újabb szolgáltatások bevezetésére van szükség ahhoz, hogy a vendégek egészségét megfelelõ szinten szolgálják. A Nappali Kórházhoz hasonlóan ez is átgondolt tervezést, építést, és megvalósítást igényel. 

4.       A Gellért fürdõ kerítéseinek pirogránit burkolata sok helyen megrepedt, törött lapokat tartalmaz, mely az elmúlt 35 év alatt alakult ki. Ezek térbeli lapok, melyek gyártása sokkal bonyolultabb és költségesebb, mint az általános sík lapburkolat.  

Széchenyi Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata Fõpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt három fõbb célt határoz meg:

1. A látogatottság szempontjából fontos fürdõk nappali kórházi és fürdõs szolgáltatásainak fejlesztése elkerülhetetlen. 
2. Szélesíteni kell a rekreációs szolgáltatásokat a wellness területén is, mert ilyen igény is rendszeresen megjelent.
3. Az épület- és a technológiai gépészet korszerûsítése az állandó használat mellett is elkerülhetetlen. Ugyanez vonatkozik a vízbázisokra is, mert ez a fürdõ alapja.      

Nagy befogadó-képességû kongresszusi központ (Tüskecsarnok)

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Budapest

Az ÖTM az eredetileg világkiállítási helyszínnek épült ?Tüskecsarnokot" és az ?Edzõtermeket" (amelynek építése 1997 óta szünetel) a magántõke forrásaiból és részben EU támogatás felhasználásával nagy befogadó-képességû kongresszusi központként kívánja befejezni. A projekt a kincstári vagyon hasznosítására vonatkozó 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet szerinti nyílt pályázat keretében valósulna meg, amely pályázaton a nyertes cég a befejezetlen beruházás vagyonkezelõi jogát nyerné el, 25 éves idõtartamra. Ezért cserébe a nyertes vállalja, hogy a beruházás befejezését maga finanszírozza, annak a mûszaki követelményrendszernek megfelelõen, amelyet az ÖTM elõír. A cég a létesítményben az ÖTM elõírásai szerinti rendezvényeket szervezhet, vagy ilyen rendezvényekre adhatja bérbe. E két garanciális elem biztosítja, hogy a beruházás nagy befogadó-képességû kongresszusi központként fejezõdjön be és üzemeljen. Az épület kincstári vagyon marad. A hasznosítási jog a használati idõ lejárta után az államra visszaszáll (a tulajdonjog végig az államé), a létesítményt a szerzõdés lejárta után az állam szabadon hasznosíthatja.

Városligeti Mûjégpálya és épületrekonstrukció

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A rekonstrukció során újjáépül a Mûjégpálya fõépülete, az 1833-ban épült neobarokk korcsolyacsarnok eredeti terveinek és részletformáinak megfelelõen, mely a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a lebontott jobb szárnnyal együtt. A tervezõk elképzelései alapján az újjáépülõ jobb szárny, illetve a felújított épület biztosítani tudja az idegenforgalom számára azokat az alapvetõ szolgáltató helyeket, amelyek méltóak lesznek az itt lévõ kiemelt fõvárosi mûemléki környezethez.

Az új épület otthont adna a Városliget elsõ turisztikai információs központjának az ide látogató turisták tájékoztatása érdekében. Az ingatlan helyet biztosítana a Városligetben még hiányzó egyéb turisztikai helységeknek is, a gyors éttermek és igényes vendéglátóhely mellett. Jelenleg a nyári idõszakra a vízzel a tó nem tölthetõ fel így a vonzerõ csökken, ez különösen hátrányos a kulturális eseményeket kiszolgáló vízi színpad és az európai színvonalú, évente megrendezésre kerülõ vízi-szoborkiállítás számára. A korcsolyapálya utolsó, nagy léptékû felújítása 1954-ben történt, ennek következtében a korcsolyapálya üzemeltetése 1-2 éven ellehetetlenül A turisztikai szempontból is kiemelkedõ létesítmény a leromlott állapota ellenére is évi 380 ezer fizetõvendéget fogad, köztük rengeteg külföldi vendéget. Az elmúlt évtizedekben a pálya karbantartása a pálya felbontása és a hibás csövek kicserélése helyett annak újrabetonozást jelentette, ennek következtében a betonszerkezet vastagsága helyenként 90 cm-t is eléri, megszüntetve csónakázáshoz, mint turisztikai vonzerõhöz szükséges vízmélységet.      
A Mûjégpálya szabadtéri, mesterséges jégpálya elõállítására alkalmas, hûtõcsõ rendszerrel egybeépített betonfelületének teljes felújítása, alakjának módosítása a fõváros egészségturizmus fejlesztése érdekében, a védett környezet elvárásainak megfelelõ szinten, a verseny- és szabadidõsport mai, korszerû követelményeinek figyelembevételével történne . A jelenlegi mûködõ korcsolyapálya kb. 170 x 60 m, amely teljes területén fel kell törni a betont, a régi csõhálózat kicserélve alakítandó ki az új korcsolyapálya és tó felület. A látogatók száma nem közelíti meg a lehetõségek maximumát, többek között a csónakázásra alkalmas pályatest mûszaki ellehetetlenülése miatt. Annak érdekében, hogy a Városligetben, Pest zöld szívében, a kiemelkedõ idegenforgalmi látványosságok szomszédságában tavasztól-õszig ne egy ?kiszáradt" betonmeder riassza a turistákat, városképi fejlesztés szempontjából is elengedhetetlenül fontos a pályarekonstrukció.

Budapest Szíve Program – világörökségi terület turisztikai vonzerejének növelése

1. ütem

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A projekt célja, hogy növelje a világörökségi terület turisztikai értékét. A projekt magában foglalja a Duna-korzó Fõvám térig történõ meghosszabbítását, a Roosevelt tér valamint a Március 15. tér felújítását és 3 mélygarázs PPP konstrukcióban történõ megépítését. A terv részét képezi a Belgrád rakparti nemzetközi kikötõ korszerûsítése, úszómûre helyezése és a pesti alsó rakpart Belgrád rakparti hiányzó szakaszának kiépítése.
A Roosevelt tér teljes 5 hektáros területe, a Március 15. tér északi, átmenõ forgalomtól nem érintett része, továbbá a Váci utca csatlakozó torkolatai és a Pesti Barnabás utca összesen mintegy 2,5 hektáros területén változik meg a forgalmi rend és alakul ki mutatós gyalogosfelület.

A Roosevelt téren az átmenõ forgalom a tér peremére szorításával, a Zrínyi utcában kialakítás alatt lévõ sétálóutca célforgalmát keresztezve vezethetõ át a téren.  Az Akadémia elõtt a Szent István térhez hasonlóan, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkoló felett reprezentatív burkolt tér épül, a gyalogostengelytõl délre a megtartandó parkosított felület pihenõ-rekrációs zöldfelületté válik.

A Március 15. tér Erzsébet hídtól északra lévõ részén – a tér északi peremén minimális célforgalom megtartása mellett – reprezentatív gyalogosfelület alakul ki, integrálva és megújítva a Contra-aquincum romterületet. Felszíni kapcsolat épül ki a Váci utca két vége között. A megszûnõ parkolóhelyek pótlását  a Március 15. tér felújításának következõ ütemében, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkolóval biztosítják.       
A projekt a kidolgozott akcióprogram, elõzetes megvalósíthatósági tanulmány és forgalomtechnikai elõtanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési-pályáztatási eljárásokat, a szükséges mûszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelezõ egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat és a következõ ütemben megújuló világörökségi területek régészeti feltárását.        

Budapest Szíve Program – Kiskörút északi szakasz forgalomcsillapítása, környezettudatos városi közlekedés fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A projekt – a Budapest Szíve Program részeként – a Károly körút, a Deák tér-Harmincad utca és a József Attila utca felújítását-fejlesztését foglalja magában.  Kapcsolódik a Budapest Szíve Program városrehabilitációs projektjei keretében megújuló Roosevelt térhez és az új Belváros-tengelyhez, a Városháza-tömb tervezett beépítéséhez, és kiegészíti, folytatja a Kiskörút, a kiskörúti villamos, a DBR metró projekt felújításait.

A településrészeket összekötõ Károly körút és József Attila utca városi fõutca jellegének erõsítése és a környezettudatos közlekedési szokások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, motiválása érdekében a projekt – forgalomcsillapításra építve – tartalmazza:

• a szomszédos városrészek és a Belváros közötti gyalogos és kerékpáros, illetve célforgalmi kapcsolatok erõsítését, felszíni zebrás-lámpás kapcsolatok sûrítését;
• a hiányzó tangenciális turisztikai és hivatásforgalmi kerékpáros-kapcsolatok kiépítését ;
• a Belváros északnyugati kapujaként mûködõ Deák tér-Harmincad utca multimodális közösségi közlekedési csomópont és az érintett fõutak gyalogosforgalmi területeinek felértékelését;
• a 47-49-es villamosvonal korszerûsítését, teljeskörû felújítását és a vonal továbbvezetéséhez szükséges mûszaki átalakításokat;
• a Károly körúton, az útvonal városszerkezeti pozíciójához méltó allé kialakítását, valamint a Budapest Szíve Program más projektjeinek megvalósításához szükséges, a projektterületet érintõ forgalomtechnikai átalakításokat.  

A projekt, a kidolgozott akcióprogram, elkészült elõzetes megvalósíthatósági tanulmány és tervezés alatt álló forgalomtechnikai tanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési-pályáztatási eljárásokat, a szükséges mûszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelezõ egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat.

Budapest Szíve Program – új belváros-tengely kialakítása I. és II. ütem

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A Kecskeméti utca, Egyetem tér, Károlyi Mihály utca, Ferenciek tere, Petõfi Sándor utca, Bécsi utca, Október 6. utca mentén új pesti fõutca alakul. A Belváros-tengelyt a Kálvin tértõl a Szabadság térig teljesen gyalogosított és vegyes forgalmú szakaszokkal, az átmenõ forgalom teljes kizárásával alakítják ki. A projekt része a Március 15. tér forgalomtechnikai átalakítása és a Belváros forgalmi rendjének átalakítása a Belváros-tengely tehermentesítése és a Ferenciek tere átmenõ forgalmának megszûntetése érdekében.

Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes felújítása – II. ütem    

Szob Város Önkormányzata

Pest megye

Az I-es ütemben megvalósult Szob-Márianosztra közti szakasz kiegészítésével, az eddigi pályához kapcsolódó, további korszerû kisvasúti pálya létrehozása Nagybörzsönyig. Ennek része a Márianosztra-Nagyirtás közti középsõ 7,2 km-es teljes vasúti szakasz elkészítése és megépítése, valamint a Nagyirtás-Nagybörzsöny közti, jelenleg is mûködõ 8,2 km-es felsõ szakaszon (Nemzeti Park terület) teljes körû és végleges pályakorrekció és rekonstrukció. A pályaépítési és pálya-felújítási beruházások mellett korszerû szerelvények beszerzése és üzemeltetése (pl.: a szerelvények szervizelését biztosító remiz kialakítása a Szobi végállomáson), illetve az akadálymentes állomások és megállók építése is a projekt része. A beruházással a Dunakanyar turisztikai vonzereje tovább bõvül.

Gödöllõi Királyi Kastély

Gödöllõi Kastélyi Közhasznú Társaság

Pest megye

Európa egyik legjelentõsebb épületegyüttesének felújítása a múlt század 90-es éveinek közepén kezdõdött el. E folyamat eredményeként 10 évvel ezelõtt átadásra került a mûemléki védelem alatt álló központi épület. Az elmúlt évtizedben állandó kiállításainkat évente több mint 180 000 ember látogatta, s ugyancsak sok ezer vendéget vonzottak kulturális rendezvényeink is. A felújítás üteme az elmúlt esztendõkben lelassult, s egy ideje már az állagmegóvás forrásainak biztosítása is nehézségekbe ütközött. Az épületegyüttes kiemelkedõ kulturális és mûemléki jelentõsége egyedülálló turisztikai célponttá történõ formálása azonban indokolja, hogy befejezõdjék a ma még 2/3-ad részben elhanyagolt, romos traktusok helyreállítása. A kulturális- és hivatás/konferencia turizmus feltételeinek megfelelõ biztosítása érdekében a kastély egybe épített részeinek restaurálása és a természetvédelmi oltalom alatt álló park revitalizálása fontos prioritásaiként fogalmazható meg. Megjegyzendõ, hogy a nemzeti jelentõségûnek ítélt kulturális projekt a helyi termálvíz készlet kiaknázásával a turizmusra szinergikus hatással bírna, ezért a szálloda, a lovarda, az istállók, a kocsiszín és a fõudvarmesteri épület is kapcsolódó projekt lehet.

Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma

Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány

Budapest

A Kormány Közalapítványt hozott létre, amely elõsegíti a kiemelkedõen tehetséges hallgatók képességeinek kibontakoztatását, és országos szinten támogatja a szakkollégiumokat. A kormány egyetért azzal, hogy a Közalapítvány az állami é