Kultúrházak éjjel-nappal
6 perc olvasás.jpg "kultúrházak éjjel-nappal 3")
2014. február 28-án indul a Kultúrházak éjjel-nappal idei országos háromnapos eseménysorozata, amelyre közel 400 művelődési ház és közösségi tér regisztrált, több mint 800 programmal.
2014. február 28-án indul a Kultúrházak éjjel-nappal idei országos háromnapos eseménysorozata, amelyre közel 400 művelődési ház és közösségi tér regisztrált, több mint 800 programmal. A programsorozatot a Magyar Népművelők Egyesülete szervezi, együttműködve a Közösségfejlesztők Egyesületével és a Nemzeti Művelődési Intézettel. Az esemény támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Kultúrházak éjjel-nappal eseményeit sajtótájékoztató keretében Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke és Kovács Edit, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke ismertette.
Évi 80 millió főt meghaladó látogatottságával a művelődési házak, közösségi színterek a leggyakrabban felkeresett kulturális helyek Magyarországon. A kultúrházak számos településen kizárólagos forrásai a kultúrának, és kiemelt színterei a helyi közösségi létnek. Az országos kezdeményezés célja a kultúrházak közösségformáló erejének bemutatása. A háromnapos országos programsorozattal a szervezők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy kiemelkedően fontos a kultúrházak szerepe a helyi lakosság közösséggé kovácsolásában. Az elmúlt években számos pályázat és támogatás szolgálta az intézmények szakmai-módszertani fejlesztését, a kultúraközvetítésben és a közösségfejlesztésben betöltött szerepük erősítését.
A programsorozathoz kapcsolódva a szervezők három pályázatot hirdettek meg a kultúra területén otthonosan mozgó közművelődési szakemberek, a kultúrházban dolgozó népművelők és a kultúrházat látogató nagyközönség számára:
– A „Közművelődési szakmai innovációs pályázat" az intézmények számára jelenthet többletforrást a közösségi művelődéshez kapcsolódó, újszerű programjaik megvalósításában; – „Az én sztorim" pályázaton kifejezetten a közművelődésben dolgozók indulhatnak napi munkájuk kreatív bemutatásával;
– „Az én kultúrházam" kiírás pedig azokat a látogatókat szólítja meg, akik saját kultúrházas élményeiket szeretnék megörökíteni.
A közművelődési intézmények és az azokban működő, illetve azokkal együttműködő közösségek hazánkban változatos tevékenységeket folytatnak, ezzel növelik az adott település értékét, az ott élők életminőségét. A Kultúrházak éjjel-nappal 2014 eseménysorozat eredményessége is lényegesen hozzájárul a művelődési házak, közösségi színterek közösségformáló szerepének megerősítéséhez, e szerepük ismertségének és elismertségének növeléséhez.
2007-ben kapcsolódtak be a művelődési házak, közösségi terek a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatba, akciócsoportként. A programsorozat 2012-ben Kultúrházak éjjel-nappal címmel önállósult. 2014-ben a tárca 8 millió forintos támogatást biztosított az akció megszervezéséhez.
A lakosság túlnyomó részének – különösen a kisebb településeken – a művelődési házak jelentik a kultúrához való hozzáférést, sok esetben az egyetlen közösségi teret, ahol az emberek találkozhatnak, közös eseményeket szervezhetnek. Ezért az utóbbi években számos kormányzati intézkedés született, amelyek a kulturális intézmények fenntartását, fejlesztését, valamint a magyar kultúra és a közösség iránti igények kielégítését segítették különböző pályázati forrásokkal.
Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban a kulturális intézmények számára mintegy 70 milliárd forint állt rendelkezésre, 43 pályázati felhívás jelent meg, csaknem kétezerre tehető a támogatott pályázatok száma. A támogatási összeg több mint 25%-a 94 hátrányos helyzetű kistérségbe került, ezen belül a források 9,5%-á t az ország leghátrányosabb helyzetű 47 kistérsége kapta meg.
Átalakult a közművelődés szakmai-módszertani tanácsadó rendszere is: az egykor a megyei önkormányzatok fenntartásában működő módszertani intézmények a Nemzeti Művelődési Intézet keretében működő hatékony, és egységesen magas színvonalú szolgáltatást biztosító Országos hálózattá alakultak. Az Intézet – a többi között – havonta közel 300 közösségi, szakmai rendezvény megvalósulásában működik közre. Ilyen például a „Kapunyitogató program": 190 bezárt művelődési házat nyitottak meg egy-egy napra, így lendületet kaptak a helyi közösségi folyamatok. A tervek szerint 2014-ben 300 települést vonnak be a programba. A Nemzeti Művelődési Intézet által indított Kulturális Közfoglalkoztatási Program 4000 fő közösségi munkatárs foglalkoztatását teszi lehetővé.
A vidék népességmegtartó szerepének növelése, és a kistelepüléseken élők életminőségének javítása érdekében, a vidékfejlesztési célú EU-forrásokból közel 500 kistelepülésen található ingatlan újul meg és válik sokcélúan használható közösségi térré. Ezek közül több mint 300 intézmény 1500 fő alatti településen, mintegy 150 pedig a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működik. E közösségi terek – szolgáltató faluházak – jelentősen segítik a vidéki térségek közszolgáltatásokkal való ellátottságát: új szolgáltatásként jelent meg a fiatalokkal való tudatos foglalkozás (mintegy 500 településen), közművelődési tevékenységek (200 településen), közösségfejlesztési folyamatok indulnak (400 településen), a fiatalok iskolai felkészítését szolgáló programok (80 településen), valamint öt éven aluli kisgyermekek fejlesztést célzó programok (150 településen). A szolgáltató faluházak tevékenységének szakmai-módszertani fejlesztését – a Nemzeti Művelődési Intézete célt szolgáló tevékenységét – az Új Széchenyi Terv közel 300 millió Ft-tal támogatja.
2014. február 28.-március 2.
Kultúrházak éjjel-nappal
Lantai József
