A kormány rendeletében 2010. december 4.-i hatállyal létrehozta a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) általános jogutódjaként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség mint a kiemelt informatikai fejlesztések központosított lebonyolítását végző szervezet létrehozásával a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg.

A kormány rendeletében 2010. december 4.-i hatállyal létrehozta a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) általános jogutódjaként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség mint a kiemelt informatikai fejlesztések központosított lebonyolítását végző szervezet létrehozásával a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg.

A kormányzati szférában az informatikai fejlesztések megvalósítása központi irányítás nélkül, összehangolatlanul zajlott az elmúlt időszakban. A kiemelt projektek projektgazdáinak kiválasztása egységes koncepció híján esetlegesen folyt le, a projektgazda szervezetek szakmai és projektmenedzsment felkészültsége egyenetlen volt.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a kiemelt fontosságú informatikai fejlesztéseket – a forrás jellegétől és az érintett ágazattól függetlenül – koordinálja a jövőben, maximalizálva a források felhasználásának hatékonyságát. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség létrehozásával a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg. A hatékonyabb, egységes módszertan szerinti projektfolyamatok csökkentik az érintett befogadó intézmények adminisztrációs terheit, növelik az átláthatóságot. Az uniós társfinanszírozású informatikai fejlesztéseknél pontosabb, gyorsabb forráslehívás és elszámolás várható az intézkedéstől. A centralizált működés következtében a projektirányításhoz kapcsolható közvetlen és közvetett költségek területén a tapasztalati adatok alapján akár 40-50 százalékos csökkenés is remélhető.

Az előző kormányzat alatt rendszeres  gyakorlattá vált a projektszervezeteknek és projektirodáknak kiszervezett működtetése, amely milliárdos nagyságrendű költséggel járt az államnak, ráadásul a projektek megvalósítása során megszerzett tudás és gyakorlat sem intézményesült. Az új, vegyes modell egy meghatározott szintű, állandóan rendelkezésre álló belső kapacitásra alapozza a működést, amelyet csakis különösen indokolt esetben egészíthet ki külső projektirodai közreműködés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük