Magyar Műszaki Értelmiség Napja
7 perc olvasás
A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja kétnapos rendezvényének szakmai napja zajlott 2009. május 14-én Tudományos és műszaki konferencia keretében a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja kétnapos rendezvényének szakmai napja zajlott 2009. május 14-én Tudományos és műszaki konferencia keretében a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
A fő téma Magyarország energia- és energetikai helyzete. A plenáris és szekcióülések formában zajló esemény levezető elnöke: Dr. Szabó Gábor, az Innovációs Szövetség elnöke volt.
Dr. Kováts Gábor, az Magyar Mérnök Kamara (MMK) elnöke, az idei szervezőbizottság elnöke a témaválasztásról szólva kiemelte, az energia kérdése manapság a világgazdaság egyik központi gondja. Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke, előadásában rámutatott, a műszaki értelmiségi pálya alkotói pálya, ez nem tudatosul eléggé a közvélemény előtt, márpedig a műszaki értelmiség tevékenysége teszi elérhetővé azokat a dolgokat, melyek jólétünket jelentik. A mindennapi életet könnyebbé, kényelmesebbé tevő dolgokat a műszaki értelmiség alkotásai működtetik, a nagyközönség ezt nem érzékeli, ezért nem részesülnek a műszakiak olyan figyelemben, mint ami más alkotókat körülvesz.
A műszaki alkotói pálya egyik sajátossága, hogy az alkotás, az eredmény erőfeszítést igényel. Ezzel kapcsolatban az elnök utalt a magyar Himalája-mászók eltökéltségére; akik vallják, szeretnék visszaadni az emberi erőfeszítésbe vetett hitet, ezért teszik amit tesznek. Az emberiség jólétéhez ez tud többletet adni. Vannak, akik úgy érzik, erőfeszítés nélkül lehet jólétben élni, pedig ezért a jólétért mások erőfeszítéseket tesznek…
A mai fiatalok számára az erőfeszítések nem vonzóak, a műszaki pályára Magyarországon kevesen vágynak, adottságaik ellenére, mert itt csak erőfeszítéssel lehet eredményeket elérni. Tudatosítanunk kell, hogy valóban erőfeszítéásekre van szükség a műszaki pályákon, de ennek értelme van ez teszi lehetővé, hogy elmondjuk, az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem. A közgondolkodásban el kell terjednie, hogy minden alkotói pályán erőfeszítések re van szükség, de ez sokszorosan megtérül. Az országot működtető alkotó munkának legyen meg az eredménye! Becsüljük meg minden alkotónak a tevékenységét.
Michelberger Pál akadémikus a 150 éve született Bánki Donátról emlékezett meg, aki egyszerre volt mérnök, tudós és műszaki alkotó, sőt művész is, utóbbit bizonyítja önarcképe. Tevékenységének mottója; a jó mérnök munkássága során a gazdasági és társadalmi helyzetet is figyelembe veszi.
Tudósnak azt tekintjük, aki próbálja megismerni azt ami körülvesz bennünket, az alkotó műszaki olyat próbál elképzelni, amilyen még nem volt. Kivételes adottság, ha ez a két megközelítés egy emberben együtt jelentkezik, ilyen volt Bánki Donát. A jó mérnök, mint Bánki Donát, nem csak az újat keresi, de arra is figyel, hogy a társadalom igényli-e ezt az újat és megvannak-e a megvalósítás feltételei, eszközei.
Bánki tanárként is szoros kapcsolatban volt a való műszaki élettel, a Ganz gyárban szerzett gyakorlata segítette ebben, s tanítványait is kötelezte a gyakorlattal való szoros kapcsolatra. Az ő korában az innovatív Ganz gyár szinte „tenyészhelye" volt a kiváló műszaki elméknek, de más korabeli nagyüzemek, mint az Egyesült Izzó, a Goldberger, s részben a Weiss Manfred üzemek is hozzájárultak a magyar műszaki értelmiség kiugró tehetségeinek fejlődéséhez. Tanulságként szolgál a mai kornak; vigyázni és gondozni kell a tehetségeket, fejlődésük érdekében egyre komolyabb feladatokkal kell ellátni őket, a tehetség-gondozás a vállalati vezetők feladatai közé kell, hogy tartozzon ma is. A tehetséggondozás odafigyelést, értékelést és elismerést jelent. Bánki Donát ilyen pályát futott be a Ganznál és a Műegyetemen is, ezt követte saját oktatói tevékenysége során is.
A tehetségek kibontakozásához ma jobb oktatásra van szükség, a Műegyetemen a tudomány alkalmazására is meg kell tanítani az embereket és mindenkinek ki kell próbálnia magát az iparban.
Dr. Aszódi Attila, a MTA Energetikai Bizottságának elnöke Magyarország energiaellátásának általános helyzetéről, és jövőjéről szólt, a magyar villamosenergia-rendszer hasonló kérdéseit Gerse Károly, a MVM vezérigazgató-helyettese taglalta, Magyarország kőolajellátásának forrásai, finomítók, tárolók és elosztó hálózat volt a témája Thernesz Arturnak, a MOL Nyrt. DS Fejlesztés Igazgatójának. A magyar gázellátási rendszer forráslehetőségeit, infrastruktúráját és szabályozását ismertette Horváth Tibor, az E.ON Földgáz Trade Zrt. igazgatósági tagja.
Dr. Bánhidi László, (MMK) az épületek Magyarországon elérhető energia-megtakarításának helyzetéről, lehetőségeiről tartotta előadását, majd „Több fény – kevesebb energia" címmel Vámos Zoltán, a GE Lighting & Industrial vezérigazgatója vázolta a világítás trendjeit, különös tekintettel az EU intézkedéseire (legbiztatóbb perspektívával jelenleg az OLED megoldások kecsegtetnek).
Délidőben a Benkó Dixieland hangversenye igazolta, a műszaki értelmiség nyitott és fogékony a kultúra más területei iránt és ott is kiválót alkothat…
A megújuló energiákkal és alternatív energiaforrásokkal foglalkozó szekcióban a levezető elnök Dr. Gagyi Pálffy András, a MTESZ főigazgatója volt.
A megújuló energiaforrások jelene és jövője volt a témája Barótfi Istvánnak, a SZIE professzorának, a MTESZ Pest megyei elnökének. Figyelmeztetett, a tendenciákat kell figyelembe venni amikor a kijelölt energiagazdálkodási célok eléréséről gondolkodunk. Ebben az előadó szerint a tevékenységet a hitnek, az elhivatottságnak és a szakértelemnek kell vezetnie, a jövő iránti felelelősség és a zöld gazdálkodás szem előtt tartásával. Fel kell mérni a legújabb technológiákat, amelyek már megépültek, milyen a hatékonyságuk, beválnak-e, s hogy az adott lokális környezetben jól alkalmazhatók-e. Mindig gazdasági elemzés előzze meg a megújuló energiákkal kapcsolatos elhatározásokat. Nem lehet bármely technológiát abszolutizálni, a jövőre kell tervezni, de figyelembe kell venni,
„jövő csak akkor lesz, ha ma nem halunk bele…".
Bio-etanol, bio-dízel előállítási, felhasználási lehetőségeiről tartotta előadását Rácz László, a MOL DS Fejlesztés, Megújuló üzemanyagok részlegének kiemelt vezetője. A Pannonpower biomassza alapú fejlesztéseit ismertette Braun Attila, a Pannonpower Holding Zrt. fejlesztési igazgatója.
Egy világszerte sikerrel alkalmazott magyar hidrogén-előállítási technológiáról s annak az energiaiparban való alkalmazási lehetőségeiről szólt Darvas Ferenc, a ComErgen Zrt. és a ThalesNavo Zrt. képviseletében. Alkalmazott megoldásuk, a „H-Cube" a nagynyomású és hőmérsékletű hidrogén előállítás terén átütő sikert hozott, a tiszta hidrogén a korábbi eljárásokhoz szükséges idő tört része alatt állítható elő. A magyar szerkezetet az egész világon használják, mindenhol, ahol kis méretre (kb. cipődoboznyi) van szükség (pl. a NASA-nál Floridában).
Az eljárás hatásfoka ugyan nem túl magas, de ezt ellensúlyozza, hogy mozgó alkatrészek híján nem kell költeni sokat a karbantartásra. Jelenleg csak a recesszió kedvezőtlen következményei miatt nem tudnak további előrehaladást elérni eredményeikben.
A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja ünnepi rendezvénye május 15-én folytatódik az Országház Felsőházi termében köszöntőkkel és a Bánki Donát díjak átadásával, ill. a Bánki Donát kiállítás megnyitásával a Felsőház előterében.
Az ismertetett, valamint a program szereplő további előadások, azok teljes szövegének letöltési lehetősége:
Harmat Lajos
