A római pápát a világegyház kormányzásának napi munkájában segíti a Római Kúria, amelynek vezetői és hivatalnokai régen szinte csak olaszokból álltak, majd a nagyobb katolikus nemzetek közül is egyre többen bekerültek, míg mára szinte minden nemzet képviselteti magát a Szentszék hivatalaiban.

 A római pápát a világegyház kormányzásának napi munkájában segíti a Római Kúria, amelynek vezetői és hivatalnokai régen szinte csak olaszokból álltak, majd a nagyobb katolikus nemzetek közül is egyre többen bekerültek, míg mára szinte minden nemzet képviselteti magát a Szentszék hivatalaiban.

A magyarok közül jelenleg mintegy tucatnyian töltenek be kuriális pozíciót, vagy látnak el szentszéki szolgálatot, akár Rómában, akár Magyarországon laknak.

Erdő Péter bíboros tagja a Katolikus Nevelésügyi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának és a Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnak. Emellett 2006 óta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának is elnöke, ami azonban nem számít szentszéki funkciónak.

Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus püspök tagja a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának, Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök pedig a Papi Kongregációhoz tartozó Nemzetközi Kateketikai Tanácsnak.

Római szolgálatot lát el a gyulafehérvári egyházmegyés Kovács Gergely atya, aki hivatalvezető a Kultúra Pápai Tanácsánál, valamint Somorjai Ádám bencés szerzetes, aki a Pápai Államtitkárság általános ügyekért felelős első részlegének levéltárában dolgozik, és a Szenttéavatási Kongregáció konzultora.

Ugyancsak a Szenttéavatási Kongregációnál konzultor a jezsuita teológus Szentmártoni Mihály, míg Lukács László piarista, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola főigazgatója a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsánál konzultor. Megemlítendő még Ivancsó István, a Nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet professzora, aki a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja.

A Szentszék diplomatái között egyetlen magyart találunk, a váci egyházmegyés Pintér Gábor személyében, aki jelenleg a párizsi nunciatúra tanácsosa. Szintén a vatikáni magyar jelenlétet erősítik a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének munkatársai is, amelynek vezetője Vertse Márta.

A 2007-es év jelentős változást hozott a magyar jelenlétben. Egri érseki kinevezésével Ternyák Csaba, aki az elmúlt évtizedben a legmagasabb rangú vatikáni magyarnak számított, megvált a Papi Kongregáció titkári (tehát helyettes vezetői) posztjától, amihez több más megbízatás is kapcsolódott a különböző dikasztériumoknál és szakmai bizottságokban. Őt megelőzően a 2001-ben elhunyt, korábban nunciusként, illetve az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkáraként szolgáló Kada Lajos személyében volt hasonló beosztásban magyar személyiség a Vatikánban. Ugyancsak nemrég történt, hogy Paskai László bíboros betöltvén 80. életévét a jog szerint megszűnt a Keleti Egyházak Kongregációjának, valamint a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának tagja lenni.

A magyar jelenlét a Szentszék hivatalaiban a pápa és az egyetemes Egyház kiemelt szolgálatát jelenti. E szolgálattal kapcsolatban XVI. Benedek a Kúria hivatalaiban tett 2005 májusi látogatásakor úgy fogalmazott: „Valójában azért dolgozunk itt, hogy a világ útjai megnyíljanak Krisztus előtt. És egész munkánk… végső soron azt szolgálja, hogy az ő evangéliuma, és így a megváltás öröme eljusson a világba… Együtt végezzük azt a szolgálatot, amely Péter Utódának sajátja: a testvéreket megerősíteni a hitben."

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük