Miközben a Föld lakossága rohamos ütemben nő, édesvíz készleteink egyre kevésbé tudják kielégíteni a növekvő igényeket. De mi a helyzet a magyar vizekkel?

Miközben a Föld lakossága rohamos ütemben nő, édesvíz készleteink egyre kevésbé tudják kielégíteni a növekvő igényeket. De mi a helyzet a magyar vizekkel?

 „Magyarország vízkészletei tetemesek, így belátható időn belül nem fenyeget bennünket, a számos országot már érintő vízhiány. Figyelembe kell azonban venni, hogy vízkészleteink 95%-a (12 000 m³/fő/év) az országhatáron túlról származik, és csak töredéke hullik le csapadék formájában. Ez egyfajta kiszolgáltatott helyzetet jelent, ami párosul a készletek egyenlőtlen eloszlásával és a növekvő szélsőségekkel . Ezért egyre nagyobb problémákkal kell számolni például az Alföldön, ahol nemcsak a belvíz vagy az áradások, hanem az aszály is tizedeli a terményeket" – mondta el Somlyódy László, a Budapesti Víz Világtalálkozó Tudományos Fórumának főszervezője és elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A felszín alatti vízkészletek, így az ivóvíz minősége is kifejezetten jónak mondható hazánkban – ezt sok más európai ország nem mondhatja el magáról. Nemcsak a Távol-Keleten vagy az arab országokban, hanem sok, tőlünk nyugatra fekvő európai nagyvárosban sem ajánlatos csapvizet inni. A jó minőségű magyar  víznek is köszönhető, hogy az elmúlt 6 évben hazánkban a csapvíz fogyasztása több mint 40%-kal növekedett. Magyarországról azonban sok külföldinek mégsem a kiváló csapvíz, hanem ásványvizeink, termálvizeink és gyógyvizeink jut eszébe.

„Ásványvizeink nagy értéket jelentenek. A Kárpát-medence területén kiváló minőségű, szennyezéstől mentes, sokszor még feltáratlan ásványvíz készletek találhatóak. Talán kevesen tudják, de az 1900-as évek végén még Amerikába is vittünk a kiváló minőségű savanyú- és gyógyvizeinkből" – mondta Nádasi Tamás, az Aquqprofit Zrt. elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó előadója.

A gyógyvizek külső- belső hatása jól ismert. Hazánkban naponta 350 000 m³ 30⁰C feletti hévíz tör felszínre, ennek 10%-át Budapest adja, ahol a világon egyedülálló módón 118 termálkút működik. Ráadásul sehol máshol nem található még csak megközelítőleg sem ennyi, különböző betegség kezelésére, megelőzésére alkalmas, kiváló minőségű termál- és gyógyvíz. A budapesti fürdők – Széchenyi, Gellért, Rudas, Lukács – és az ország nagy fürdővárosai, Harkány, Hévíz, Bükfürdő, Hajdúszoboszló és Sárvár nemcsak itthon ismertek, de nagy népszerűségnek örvendenek a külföldiek körében is, növelve a turizmusból származó bevételünket. Néhány fővárosi fürdőhelyen a külföldi vendégek aránya megközelíti a 90%-ot" – tette hozzá Nádasi Tamás.

KSH adatok szerint 2012-ben a magyar gyógyszállodák 17,1 milliárd forint, a wellness-szállodák 27,3 milliárd forint bruttó bevételt realizáltak, ami több mint 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Külföldi vendégektől származó szállásdíj bevétel a gyógyszállodákban 64,2%, a wellness-szállodákban 32,6%, azaz természeti kincsünket jól tudjuk kamatoztatni az idegenforgalom területén is.

A gyógyvizek jótékony hatása ivókúra formájában is eredményes. Bár a gyógyvizek a legrégebben alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, a hivatalos orvostudomány sokáig mégsem fogadta el. Változás akkor történt, amikor az 1500-as évek közepén természettudományok fejlődésével megkezdődtek hazánkban is a balneológiai kutatások, és immár megalapozottan jelenthették ki a gyógyvizek gyógyító hatását. Napjainkban – amikor a természetgyógyászat egyre elismertebb – még nagyobb szerepet kap ezen alternatív gyógymód. A Magyarországon található gyógyvizek közül egyébként Balatonfüred és a budapesti fürdők forrásai, ivókútjai a leghíresebbek.

Hogy mit jelentenek Magyarország számára ásvány- és gyógyvizeink, valamint jó minőségű csapvizünk? Nemzeti értéket, amelyre vigyáznunk kell. Nem véletlen, hogy Magyarország aktív szerepet vállal minden olyan nemzetek közötti összefogásban, amelynek célja, a Föld ivóvízkészletének megőrzése.

Október elején az ENSZ szervezetei, politikusok, nemzetközi hírű tudósok, vízügyi szakemberek és döntéshozók érkeznek Magyarországra, hogy a Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) keretében egyeztessenek a világ vízkészletének fenntartható megőrzésével, az egészséges ivóvíz biztosításával kapcsolatos legfőbb kérdésekben. A konferencia fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük