2008. szeptember 10-én a Kormány elfogadta az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source) projekt magyar önrész finanszírozásával kapcsolatos előterjesztést. A kormányhatározat elfogadása biztosítékot nyújt a jövendőbeli konzorciumi tagok számára arról, hogy Magyarország a tőkejegyzés elégséges mértékét követően garanciát vállal arra, hogy a 90 milliárd forintos önrészt biztosítja.

 

 

2008. szeptember 10-én a Kormány elfogadta az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source) projekt magyar önrész finanszírozásával kapcsolatos előterjesztést. A kormányhatározat elfogadása biztosítékot nyújt a jövendőbeli konzorciumi tagok számára arról, hogy Magyarország a tőkejegyzés elégséges mértékét követően garanciát vállal arra, hogy a 90 milliárd forintos önrészt biztosítja.

 

 A döntés az egyik alappillére a sikeres konzorciumépítési törekvéseknek, és ezzel az ESS elnyerésének. Tekintettel a beruházás jelentőségére, Egyed Géza személyében, ESS miniszterelnöki megbízott kerül kinevezésre a projekthez kapcsolódó feladatok vezetésére.

Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításáért a svédországi Lund, a spanyol Bilbao és a magyarországi Debrecen versenyez. A kiemelt kutatási nagyberendezés helyszíne nem pályázati úton és nem EU közösségi szinten kerül kiválasztásra, hanem az érdekelt (tag)országok meggyőzése révén. Ott valósulhat meg a beruházás, ahol a helyszín kapcsán a szükséges, pénzügyileg elkötelezett nemzetközi támogatás a leghamarabb a rendelkezésre áll.

Az ESS magyarországi (debreceni) megvalósítása az innováción alapuló tudásgazdaság fejlesztésének és a minőségi FDI vonzásnak jelentős támogatást adó, kivételes és ritkán adódó esélye.  A projekt – tudományos kutatási, oktatási hatásain túl – gazdaságilag megtérülő beruházás, növekedést, foglalkoztatást közvetlenül és közvetetten generáló vállalkozás. A versenytársakkal szemben a magyarországi megvalósítás melletti három legfontosabb érv: a várható építési költségek hazánkban – ugyanazon műszaki tartalom mellett – a svédhez képest mintegy 30%-kal, a spanyolhoz képest 15%-kal alacsonyabbak; nincs ilyen jellegű nagyberendezés az új tagországok területén; rendelkezünk a beruházáshoz és a működtetéshez szükséges helyi tudományos, szellemi, kapacitásokkal.

A magyar kormány tegnapi döntésével tovább növeli a debreceni megvalósítás esélyeit, és amennyiben a berendezés Magyarországon valósulna meg, úgy készen áll a beruházási költségek 30 százalékát finanszírozni. A projekt összköltsége a befogadó város által térítésmentesen átadott földterület ára és a projekt előkészítési költsége nélkül – a számítások az egyetlen eddig elkészült, hasonló, de kisebb léptékű létesítményen, az Egyesült Államokbeli Oak Ridge-i neutronforrás költségvetésén alapulnak – mintegy 1073 millió eurót tesz ki. A potenciális résztvevők elvárásaihoz és a versenytársak ajánlataihoz igazodva Magyarország által biztosítani tervezett önrész 90 milliárd Ft-ot tesz ki. Az önrészt három forrás, egyenlő arányban biztosítja: a központi költségvetés, a Strukturális Alapok (Regionális Operatív Program (ROP) és Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

Mind az EU kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma, az ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructures), mind pedig az IAB (International Advisory Board) 2008 szeptemberének elejére ígérte állásfoglalását a pályázók alkalmasságára vonatkozón, illetve a Versenyképességi Tanács 2008. szeptember 25-26-i ülésén is szerepel az ESFRI nagyberendezések kérdése.

Mi is az az ESS?

Az ESS az Európai Unió tudományos nagyberendezéseinek listáján szereplő, műszakilag és technikailag is kivitelezésre érett projekt, mely megvalósulásával számos tudományág területén biztosítja a roncsolás-mentes anyagkutatás és az ehhez kapcsolódó ipari fejlesztés és alkalmazás tudományos infrastruktúráját. Az ESS egy olyan békés célú, XXI. századi technológiával működő anyagvizsgálati módszer, amely teljesen veszélytelen. A vizsgálat során a neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, ekkor a neutronok iránya megváltozik, és az eltérülésből leírható az anyag szerkezete. A nagyberendezés létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen megnő majd. A neutronkutatási vizsgálat jól alkalmazható orvosi gyógykezelések (agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása), gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezéslepergető felületek kutatásaiban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük